Budapest Régiségei 18. (1958)

TANULMÁNYOK - Vattai Erzsébet: A margitszigeti korona 191-210

. A korona töredékeit és a szintén aranyozott ezüstből készült országalmát 1755-ben a nagyváradi citadella ötszögű terének közepén, az egykori székesegyház helyén egy sírban találták. Ugyanott öltönyfoszlányok és egy sárkányos aranycsat is előkerült. Á korona és országalma az 1933-as velencei egyezmény értelmében a Bécsből visszakapott tárgyakkal került a Történeti Múzeumba. Sajnos, az aranyékszernek már régebben nyoma veszett. A nagyváradi várparancsnok, Charles de Canon Marquis de Ville tábornok a leletről közvetlen Mária Teréziának tett jelentést. Az eredeti kísérő irat ugyan nem maradt ránk, de a tábornok egy második, 1755. július 17-én kelt levelében szintén a lelettel foglalkozik.

53 A nagyváradi sírban Mária (f 1395),

54 Nagy Lajos leánya sírját vélte felfedezni, és a korona sokáig így szerepelt a kiállításokon. Varjú vetette fel először, hogy a sírból származó ékszer a sárkányrend aranyjelvénye lehetett,

55 amelyet Zsigmond csak első felesége halála után, 1408-ban alapított, tehát Mária sírjában elképzelhetetlen. Varjú ezért Zsigmond koronájának tartja, akinek külön kívánsága volt, hogy Szent László városában temessék el.

56 Zsigmond 1437-ben halt meg. Korábban Szent Lászlón kívül II. István (f 1131), Kálmán fia temetkezett Váradon,

57 1319-ben pedig Károly Róbert második feleségét, Beatrixet, VII. Henrik császár leányát temették el a váradi székesegyházban.

58 Az országalma feltétlenül királysírból származik. II. István nem jöhet számításba, mert a tárgyak későbbiek, különben is őt a krónikák szerint barátruhában ós valószínűleg nem a székesegyházban, hanem az általa alapított premontrei kolostorban temették el. Beatrix nem uralkodott. A tárgyak stílusát tekintve is valóban elsősorban Mária vagy Zsigmond sírjáról lehet szó. Sajnos, a leletről nem sok adat maradt fenn. A váradi várparancsnok leveléből nem sokat tudunk meg, legfeljebb megállapíthatjuk, hogy a feltárás gondatlanul történt. Állítólag a felbontott sírt este őrizetlenül hagyták és másnap, amikor a munkát folytatták, a munkások és a jelenlevő hadnagy állítása szerint is a nyílást nem olyan állapotban találták, mint ahogy előző este otthagyták. Már a várparancsnoknak is az volt a véleménye, hogy a sírban több tárgy lehetett : ha országalma volt, a kormánypálca sem hiányozhatott. Sajnos, a korona is csak töredékesen maradt ránk. Ma már nem lehet megállapítani, hogy eredetileg hány tagú, milyen méretű volt. A tagok meglehetősen keskenyek (4,9—5,1 cm), tehát valószínűleg nyolcnál több tagból állt. A középkorban tíz- (11. kép), sőt tizennégytagú koronákról is tudunk.

59 A töredékes, új abroncsra felszerelt koronán megállapítani nem lehet, hogy volt-e rajta a császári koronákra jellemző kettős keresztpánt, mint amilyet a prágai koronán is láthatunk. Feltehetőleg Zsigmondot császári koronával temették el.

60 A nagyváradi országalma keresztjéhez hasonló zömökebb kereszt van a Zsigmond apja, IV. Károly rendeletére készített prágai aranykorona tetején (10. kép).

61 A nagyváradi korona a prágai koronával közvetlen stíluskapcsolatban nincs, mégis a kettőn némi hasonlóságot találunk a kövek elrendezésénél, összeválogatásánál. A prágai korona hátsó oldalán is a pántot középen nagyobb ékkő, kétoldalt kisebb ékkövek díszítik ; a prágai koronát rubin, smaragd, zafir, a nagyváradi koronát gyenge rubin, smaragd. Mégis valószínűbb, hogy a nagyváradi korona 198 9. kép. Aranyozott ezüst korona a XIV. századból. Brüsszel. Musée de Cinquantenaire. Egy tag hossza 6—7 cm, magassága 6,5 cm