Budapest Régiségei 18. (1958)

TANULMÁNYOK - Vattai Erzsébet: A margitszigeti korona 191-210

nem Zsigmondé, hanem az 1395-ben váratlanul elhunyt Mária királynőé volt. Ugyanis több adat arra mutat, hogy 1638-ban I. Rákóczi György a nagyváradi székesegyházban nem Szent László, hanem Zsigmond sírját dúlta fel.

62 Továbbá, ha ig hagyomány, hogy a Nemzeti Múzeumba került XIV. századi arany karperecek is a nagyváradi sírból származnak,

63 az szintén azt bizonyítja, hogy egykori .tulajdonosa nő lehetett. A sárkányos melltű, sajnos, elveszett, de úgy látszik mégis ékszer, s nem a sárkányrend jelvénye volt. Európa különböző részeiről előkerült sírkoronák azt bizonyítják, hogy a középkorban a temetéshez kevésbé értékes fémkoronákat is használtak, Szicíliát kivéve, ahol az uralkodó temetése bizánci hatás alatt valódi koronával történt.

64 Ez ideig II. Konrád (f 1039) és felesége, Gizella (f 1043) bázeli sírjából származó rézkoronák a legrégibb ilyen emlékek.

65 A margitszigeti és nagyváradi koronáknál is felmerül a kérdés, hogy bár sírból kerültek elő, valóban sírkoronák-e.

66 III. Béla (f 1196) és felesége, Antiochiai Anna (f 1183) egyszerű dísztelen ezüst koronáját nyilván a temetéshez rögtönözték, ezt bizonyítja az is, hogy III. Béla koronáját nem is aranyozták;

67 eddig is több ízben hangsúlyozták,

68 hogy a margitszigeti és nagyváradi koronák gazdag ékkő és gyöngydíszük miatt közvetlen a temetéshez nem készülhettek. A középkorban egységes előírás az uralkodók temetésénél nem volt. A sírkoronák használata egyrészt belenyúlik még a XIV. századba is, amikor már egyre inkább valódi koronákkal temetik el a királyokat, másrészt a XIII. században is előfordul olyan eset, amikor a sírba az aranyozott ezüstből készült, de értékes kövekkel díszített koronát is eltemetik.

69 A margitszigeti és a nagyváradi korona, ha ékköveik különösebben nem is értékesek, közvetlen a temetéshez nem készülhettek, inkább valószínű, hogy mindkét esetben már meglevő koronát használtak a temetési szertartáshoz. A margitszigeti koronához hasonló zömök, liliomos, aranyozott ezüstkorona a salzburgi, nonnbergi kolostorban is fennmaradt (11. kép).

70 Ékköveinek foglalása azonban már rene10. kep. IV. Károly rendeletére készült arany korona 1346-ból vagy valamivel korábbról. Prága. Dómkincs tár. Magassága 17 és 19 cm, átmérője 19 cm 199