Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. november 24 (180. szám) - Dr. Nagy Andor (KDNP) - a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszterhez - “Az Európai Bizottság 10 milliárdos büntetése Csepelen - lesz budapesti szennyvíztisztító?” címmel - ELNÖK (Mandur László): - DR. NAGY ANDOR (KDNP):
3223 munkáját, és ni ncsen forrás lehetősége. Kérem az államtitkár urat, hogy a jövőben sürgesse meg ezt a bizonyos szerkezetátalakítási programot, hogy a négy térségben azok a termelők és azok a vállalkozók, akik a megszűnt cukorgyárak környékén dolgoztak, újra lehetőséget ka pjanak. Ha ez van, akkor új reményt jelent ezeknek a térségeknek. Így tudom elfogadni ezt a választ. (Taps az MSZP soraiból.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Dr. Nagy Andor (KDNP) - a nemzeti fejleszt ési és gazdasági miniszterhez - “Az Európai Bizottság 10 milliárdos büntetése Csepelen - lesz budapesti szennyvíztisztító?” címmel ELNÖK (Mandur László) : Tisztelt Országgyűlés! Nagy Andor, a KDNP képviselője, interpellációt nyú jtott be a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszterhez: “Az Európai Bizottság 10 milliárdos büntetése Csepelen - lesz budapesti szennyvíztisztító?” , ez a címe. Öné viszont a szó, parancsoljon, képviselő úr! DR. NAGY ANDOR (KDNP) : Köszönöm a szót, elnök ú r. A csepeli szennyvíztisztító kapcsán szeretnék interpellálni. Képviselőtársaimnak mondom, hogy egy olyan beruházásról van szó, amely KözépKeletEurópa legnagyobb környezetvédelmi beruházása (Folyamatos zaj. - Az elnök csenget.) , 62 milliárd forint. Enne k a pénznek a jelentős része egyébként európai uniós támogatásból jön. A budapestiek számára azért fontos ez a projekt, mert amennyiben megépül ez a szennyvíztisztító, akkor Budapest szennye végre nem úgy ömlik bele a Dunába, ahogy most is, megtisztítatlan ul, hanem megtisztítva. A kormányzatnak óriási a felelőssége ennek a beruházásnak a kapcsán három szempontból is. Az egyiket már említettem: ez az úgynevezett ökológiai szempont, hogy amennyiben Budapest szennyvizét megtisztítjuk, akkor a Budapesttől délre lévő települések nem kapják meg a Duna szennyét, és tisztított vizet kapnak. A másik jelentősége az, ami szintén a környezetvédelemmel függ össze, hogy még annak idején, a csatlakozási tárgyalások során Magyarország kötelezettséget vállalt arra, hogy egy bizonyos határideig csatornázza az ország egész területét. Amennyiben ez a tisztítómű megépül, akkor jelentős mértékben eleget tudunk tenni ennek a kötelezettségvállalásnak is. A harmadik szempont, ami miatt felelőssége van a kormányzatnak, az a következő: ha KözépKeletEurópa legnagyobb környezetvédelmi beruházását Magyarország sikeresen valósítja meg, ha hatékonyan használja fel a pénzeket, és főleg átlátható módon, tisztán költi el a pénzt, akkor Magyarországnak sikerül egy jó bizonyítványt kiállítani m agunkról. A helyzet azonban az, tisztelt képviselőtársaim, hogy az utolsó szempontban nem úgy alakulnak a dolgok, ahogy kellene. Ezt a beruházást már a kezdetektől fogva körülöleli a szabálytalanságok gyanújának az árnyéka. 2007ben a KEHI felhívta erre a kormány figyelmét is, néhány héttel ezelőtt pedig a sajtóból értesülhettünk róla, hogy az Európai Bizottság bírságot kíván kiszabni a magyar kormány számára, ráadásul 40 millió euró értékben, ami mai áron számítva több mint 10 milliárd forint. Óriási össze gről van tehát szó. Ráadásul az én tudomásom szerint az európai számvevőszék is vizsgálódik, és felmerült az is, hogy az európai uniós támogatás nagy részét megvonnák Magyarországtól. Ezek nem jó hírek. Ezek aggodalommal töltenek el valamennyiünket, azért, mert ha az Európai Bizottság egy ekkora nagyságrendű bírságot szab ki, ott valaminek lennie kell. Ezért a következőket kérdezném: Hogyan látja a kormány a csepeli szennyvíztisztítóberuházás helyzetét? Igaze, hogy az Európai Bizottság már a közbeszerzés lefolytatása előtt jelezte aggályát a közbeszerzési eljárással
