Országgyűlési napló - 1997. évi nyári rendkívüli ülésszak
1997. július 7 (291. szám) - Az ülés megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. BOROSS PÉTER (MDF): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. DORNBACH ALAJOS (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - NÉMETH ZSOLT (Fidesz):
863 Köszönöm szépen. (Taps az ellenzék padsoraiban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Megadom a szót Boross Péter frakcióvezetőhelyettes úrnak, MDF. DR. BOROSS PÉTER (MDF) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Magyar Demokrata Fórum képviselő csoportja főhajtással csatlakozik az elhangzott, méltató szavakhoz. Andorka Rudolf kiváló ember volt, kiváló tudós és kiemelkedő közéleti személyiség. Közéletet élt, feltehetően erre nem vágyott, de történelmi múltunkból is tudjuk, hogy a hazáért, a magyar ságért aggódó, kiemelkedő személyiségek egyben mindig közéletiek is. Mindnyájunk kötelessége, hogy tanításait - mert tanító volt - megőrizzük a mának, és örökítsük át a jövőnek. Ne érje utol őt nagyjaink szokásos tetszhalála, szellemi tetszhalála, amikor i s évtizedek múlva az utókor tárja fel, hogy nagy embert veszítettünk. Úgy hiszem, nekünk, politikusoknak van mit tanulnunk tőle. Gyászolja őt családja, a magyar tudományosság; nekünk, politikusoknak tisztában kell lennünk vele, hogy ismét elvesztettünk egy kiváló férfiút. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Megadom a szót Dornbach Alajos frakcióvezetőhelyettes úrnak, SZDSZ. DR. DORNBACH ALAJOS (SZDSZ) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Andorka Rudolfot szerencsém volt személyesen ismerni. Jó néhányan vagyunk, akik ismertük őt az utóbbi negyven évben. Megismertük őt az ötvenes évek történelmi viharaiban. Fantasztikus teljesítményekre volt képes. Egyedülálló bátorságot tanúsított az ötvenes évek végén, amikor egy fiatal értelmiségi körnek a fóku szává vált, mert válni azokban a kritikus években, meghurcoltatás és börtön után is. Személyisége kisugárzó volt. Bámulatra méltó volt a kötelességtudata. Amikor fizikai munkára kényszerült, akkor is megtalálta a módját, hogy hasznosat és eredményeset prod ukáljon szellemiekben is, hol mint műfordító, hol először szinte segédkutatói, demográfiai kutatói tevékenységgel, de mindig is a társadalom alapvető gondjai érdekelték. Először maradandót alkotott demográfiai kutatóként, majd a hatvanas évek végén, a hetv enes évek elején a Központi Statisztikai Hivatal munkatársaként figyelemre méltó közgazdaságtani publikációkat produkált, amelyek a közgazdászhallgatók számára a mai napig is fogódzót jelentenek. De a legjelentősebbet a szociológia, azon belül is a szociál politikai kérdések feszegetése terén alkotta. Valamennyiünk számára az ő kötelességtudata, az ő problémafelvetései, ha csak szociálpolitikai téren is, de meggondolásra és továbbgondolásra méltóak. Minden, ebben a teremben ülő szociálpolitikus számára megke rülhetetlenek az ő problémafelvetései. Örömmel hallottam Szabó Iván méltatását, annak minden elemével teljes mértékben egyetértek. (Taps.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Megadom a szót Németh Zsolt frakcióvezetőhelyettes úrnak, Fidesz. NÉMETH ZSOLT (Fidesz) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A FideszMagyar Polgári Párt képviselői közül nagyon sokan voltunk, akik Andorka Rudolfnak tanítványai voltunk, nála szakdolgoztunk, őt hallgattuk az egyetemen. Azt szeretném a búcsú pillanataiban aláhúzni, hogy tudtuk azt, milyen életet élt meg, hogy milyen hátratételt szenvedett élete során, akkor, amikor az ötvenes években kitelepítették, akkor, amikor 1956 után börtönben kellett ülnie, akkor, amikor pártonkívüliként bizonyos pozíciókat nem tudott betölteni. U gyanakkor azt is tudtuk, hogy ezek a megkülönböztető hátratételek őt nem keserítették meg élete során, hanem mindig a leghumorosabb és a legvidámabb tanáraink és pedagógusaink között tudtuk őt számon tartani. Úgy tudtuk őt ebben az időszakban hallgatni, ho gy tisztelhettük őt, hívők és
