Országgyűlési napló, 1975. I. kötet • 1975. július 4. - 1977. december 16.
Ülésnapok - 1975-16
1101 Az Országgyűlés 16. ülése, 1977. június 29-én, szerdán 1102 jelentősnek ítélhetjük meg az iparban gazdálkodó szervek e tekintetben elért eredményeit. Az elmúlt gazdasági évben ma is és még talán a közeljövőben is a gazdálkodás meghatározója a minőségi szemlélet lesz. Ebbe a követelményrendszerbe tartozik a hatékonyság növelése, a jól járható és értékesíthető termékszerkezet kialakítása, az élőmunkát megtakarító technológiák alkalmazása, a népgazdasági érdekek maximális figyelembe vétele mellett. Mint csepeli munikásképviselő, jóleső érzéssel olvastam a költségvetés jelentésében a Csepel Művek dolgozóinak mumkaverseny-<felhívásáról írt elismerő sorait, amelyek kihangsúlyozzák a vállalás minőségi oldalát. Amikor 1977 januárjában a Művek vezetése tanácskozásra hívta össze a szocialista és munkabrigádokat, még nem is sejtettük, hogy az ott felszólaló Béke brigád képviselőjének felhívása a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60., a vasasszakszervezet 100., a Csepel Művek megalakulásának 85. évfordulójára, nemzetközi méretűvé fog kiszélesedni. Nem lehet kellőképpen hangsúlyozni, hogy az elindított mozgalom menetében milyen nagy az elindító felelőssége, ne vegyék túlzásnak a tisztelt képviselő elvtársak, ha azt mondom, hogy Csepel a nemzetközi érdeklődés középpontjába került. A megkapott szó birtokában engedelmükkel röviden tájékoztatom önöket vállalt kötelezettségeink eddigi teljesítéséről, örömmel jelenthetem, hogy június közepéig a művek öszszes vállalásának 58,9 százaléka megvalósult. A vállalás teljesítésében kiemelkedő eredményt ért el Szerszámgépgyárunk, amely célul tűzte ki, hogy november 7-ig a Szovjetunióba szállítandó szerszámgépeket elkészíti, hogy azokat a kommunizmust építő szovjet nép minél előbb a termelés szolgálatába tudja állítani. így például a vállalt 40 darab radiálfúrógép utolsó dara'bjai is kiszállításra kerültek. De hasonló a helyzet a tröszt többi vállalatánál is. Az Egyedi Gépgyár május 25-re teljes egészében kiszállította a taganrogi csőgyár alkatrészeit, felajánlott vállalásának, exportkötelezettségének öszszességében eddig 75 százalékát teljesítette. A Híradástechnikai Gépgyár május 19-re befejezte az egyik vákuummechanikai gépsorát. Jó hírek állnak rendelkezésre a többi gyáregység munkájával kapcsolatban is. Nagyszerű eredmények születtek a brigádvállalások nyomán a Fémműben, a Csőgyárban, a Jármű- és Konfekcióipari Gépgyárban. Mindent összegezve a művek brigádjai időarányosan mintegy 13 százalékkal túlteljesítették az első fél évre megszabott kötelezettségeit. A további eredményes munkához a feltételek részben adottak, részben pedig folyamatosan megteremtjük azokat. Külön lendítő erőt ad számunkra Leonyid Brezsnyev elvtárs levele, aki széles körű elfoglaltsága mellett módot talált arra, hogy levélben értékelje és köszönje meg a csepeli dolgozók kezdeményezéseit. Csepelnek mint gyárvárosnak nemcsak a Csepel Művek adja meg az ipari arculatát, a művektől elindult kezdeményezéshez többek között olyan nagy csepeli ipari vállalatok csatlakoztak, mint a Csepeli Papírgyár, a Papíripari Vállalat több száz brigádja, a Magyar Posztógyár és más vállalatok. Az eredmények ezekben a gyárakban is hasonló szintűek, mint a Vasműben. A Csepeli Papírgyár 116 szocialista brigádja például a 2 százalékos eredmény túlteljesítésére tett felajánlásából — amelynek értéke 1977. évre 10 millió forint —, június végéig 8 millió forintot teljesítenek. A Magyar Posztógyár — tekintve szovjet exportjának 50 százalékos részarányos felajánlását — 63 százalékra teljesíti. Tisztelt Országgyűlés! Az írásos anyagban, de a szóban elmondottakban is igen komoly hangsúlyt kapott a beruházások kérdése. Mind az állami, mind a vállalati beruházások növekvő üteme a bővített újratermelés feladatait vannak hivatva elősegíteni. A beruházási kedv és lehetőség nemegyszer többnek bizonyul, mint a kivitelezői kapacitás vagy a beszerzési források adta lehetőségek. A mi gyárunk, a Csepel Vases Fémművek az V. ötéves terv végrehajtása során állóeszköz-állományának értékét meghaladó beruházásba fogott. Tisztelt Képviselő Elvtársaim! Nem is olyan könnyű okosan, célszerűen elkölteni közel 9 milliárd forintot. Nem egyszer hadakozni kell az építőipari kivitelezők megszerzéséért vagy egy-egy speciális gép külföldről történő beszerzéséért. A beruházás igen sok esetben nemcsak pénzkérdés, hanem a lehetőségek megkeresése is. A megrekedt beruházó, félve a beruházás elhúzódásától, keresi a segítséget, mint ahogy mi is tettük például a Szovjetunióból és Csehszlovákiából beszerezhető speciális forgácsoló gépek esetében. Csak köszönettel tudok szólni a megértő segítségről, amit a szovjet elvtársak, valamint a Kohó- és Gépipari Minisztérium illetékes vezetői — az élen Gácsi elvtárssal — nyújtottak és nyújtanak az említett témák rendezésében. Kedves Képviselő Elvtársak! Felszólalásom befejezéseként — úgy érzem — szólnom kell a kormánynak arról a kedvező visszhangot kiváltott intézkedéséről, amivel a pedagógusok fizetését felemelte. Hozzá kell tennem a megelégedés hangján, hogy a csepeli munkások egyetértésével találkozott ez az intézkedés. Társadalmunknak úgyszólván minden rétege, tagja, mindenki, aki felelősséget érez gyermekeinkért, ifjúságunk neveléséért, megelégedéssel vette tudomásul a nevelésben oly fontos szerepet játszó pedagógusok fokozottabb erkölcsi és anyagi megbecsülését. Befejezésként a pénzügyminiszter elvtárs szóbeli expozéját, valamint az írásos jelentést elfogadom és a tisztelt képviselő elvtársaknak elfogadásra ajánlom. Köszönöm türelmüket. (Taps.) ELNÖK: dr. Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszter elvtárs kíván szólni. DR. SÁGHY VILMOS: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársnők! Kedves Elvtársak! A kereskedelem elmúlt évi fejlődését alapvetően azok a gazdasági tendenciák határozták meg, amelyekről az előterjesztett dokumentumok «*
