Országgyűlési napló, 1975. I. kötet • 1975. július 4. - 1977. december 16.
Ülésnapok - 1975-16
1103 Az Országgyűlés 16. ülése szóltak, amelyekről Faluvégi Lajos elvtárs beszámolójában említést tett. A termelésben és a megtermelt javak felhasználásában kialakult folyamatok a kereskedelemben is éreztették hatásukat. Ez érthető, hiszen a lakosság fogyasztásának mintegy 60 százaléka a kereskedelem közbeiktatásával realizálódik. A lakosság fogyasztása a tervezettnél mérsékeltebben emelkedett, így a kiskereskedelmi forgalom is a folyóáron tervezett kilenc százalékkal szemben csak mintegy hét százalékkal növekedett, változatlan áron mérve a forgalom növekedése nem érte el a két százalékot. Ez elsősorban a vásárlóerő-kiáramlás a tervezettől való elmaradásából eredt, de az is igaz, hogy a kereslethez jobban igazodó árukínálattal javíthattunk volna a forgalmon. Kivált vonatkozik ez a tavalyi első fél évre. A közellátás 1976 második felében javult. A kereskedelem beszerzése belföldről és importból jobban alkalmazkodott a kereslethez. Az alacsonyabb forgalomból következik, hogy a fogyasztási cikk^kereskedelemben a nyereség kevesebb lett az előirányzottnál. A mérsékeltebb forgalmon túl hozzájárult ehhez a szükségesnél valamivel nagyobb készletképződés is. A kereskedelem 1977-re tervszerűbben készült fel. Ezt segítette az is, hogy a népgazdasági tervező munka a szokásosnál hamarabb zárult, és így a vállalatok időben alaposabb tervet készíthettek. Időben feltárultak a hazai beszerzési lehetőségek, valamint világossá váltak, milyen cikkekről kell importból gondoskodnunk. Még jóval a tervidőszak megkezdése előtt részletekre kiterjedően meg lehetett kötni a szükséges szerződések nagy részét. A népgazdasági terv szerint az idén dinamikusabban fejlődik a kiskereskedelmi forgalom. Folyó fogyasztói áron 8,5, változatlan áron pedig 4,4 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi szintet. A kiskereskedelem az idén az első öt hónapban folyóáron 10 százalékkal nagyobb forgalmat bonyolított le, mint tavaly. Az ipar és a kereskedelem kapcsolatai fejlődnek. Néhány területen, például a Zománcipari Műveknél, az Alumíniumgyárnál több évre szóló megállapodás biztosítja a jó együttműködést. A megállapodások kitérnek arra is, hogy a hazai igények kielégítésére milyen gyártásés gyártmányfejlesztésre van szükség. Az ipar és a kereskedelem kapcsolatának egyik fő problémája a lakosság igényének helyes felmérése. A pontatlan prognózisok miatt ma még gyakran felesleges készletek halmozódnak fel, másrészt áruhiányok keletkeznek. Közgazdasági szabályozó rendszerünk az áru útjának rövidítésére ösztönöz. Ebben is van fejlődés. A kiskereskedelmi forgalomba kerülő termékek 45 százaléka az ipartól a nagykereskedelem megkerülésével közvetlenül a kiskereskedelmi hálózatba kerül. 1970jben ez a szám 39 százalék volt. Az importált fogyasztási cikkek nagyobb és állandóan növekvő részét a szocialista országokból vásároljuk. A népgazdaság emellett jelentős mennyiségű tőkés devizát ad ki azért, hogy olyan termékeket vásároljunk, amelyeket sem itthon, sem a szocialista országokban nem 1977. június 29-én, szerdán 1104 termelnek, illetve, hogy bővebb legyen az árukínálat. Jelenleg a kiskereskedelmi forgalom 18 százaléka importcikkekből tevődik össze. A nemzetközi munkamegosztás és a lakossági igények fejlődésével ez az arány nő. 1968-ban például az összes kiskereskedelmi forgalomban csupán 11 százalék volt az importtermék. A behozott cikkeknek több mint 90 százaléka olyan termék, amelyet itthon vagy egyáltalán nem termelünk vagy pedig nem elegendő mennyiségben, nem kielégítő választékban állítunk elő. A behozatalban csupán néhány százalékot tesznek ki a magasabb igényeket kielégítő, illetve luxuscikkek, italok, illatszerek, divatáruk stb. A fogyasztásicikk-import — ha nem is a kívánt mértékben —, de ösztönzi a hazai termelőket korszerűbb termékek gyártására, a csomagolás fejlesztésére is. A javuló belföldi kínálat és a növekvő import eredményeként a közellátás színvonala ez évben tovább javult. Élelmiszerekből és élvezeti cikkekből a kereskedelem kínálata bőségesebb, választékosabb, mint az előző években. A hús- és húskészítmény-^ellátás sokat javult. Itt térnék ki Kovács elvtárs javaslatára, aki a törvényjavaslat bizottsági előadóiaként azt javasolta, hogy a húsellátást terjesszük ki azokra a kisebb községekre, amelyek ma még központi ellátásban nem részesülnek. Szeretném bejelenteni, hogy a javaslatot a MÉM-mel együtt vizsgáljuk. Amilyen mértékben lehet, intézkedéseket teszünk. Azt azonban látni kell, hogy csak olyan mértékben lehet a központi ellátást kiterjeszteni, amilyen mértékben azt a jövőt illetően is tartani lehet. Nem volna célszerű a központi ellátásra áttérni olyan területeken, ahol később vissza kellene vonni. Az emelkedő tej felvásárlás nyomán intézkedést tettünk arra, hogy ennek a biológiailag fontos tápláléknak a fogyasztása növekedjék. Ebben az évben újabb 200 helységet látunk el pasztőrözött tejjel. Javult a burgonya-, zöldséges gyümölcsellátás. Ebben szerepe volt a kielégítő mennyiségű téli tárolásnak és a megnövekedett déligyümölcs-importnak is. Egyes friss gyümölcsök forgalmazásában éreztette hatását a tavaszi fagykár, főleg a cseresznyénél és a meggynél. A zöldség-gyümölcstermelés ösztönzésére hozott kormányintézkedések eredményét mutatja, hogy ezekből a termékekből a felvásárló szervek a tavalyinál jóval nagyobb mennyiség átvételére szerződtek. A termelési szándék tehát megvan. Most minden azon múlik, hogy kedvez-e az időjárás ezeknek a nagyobbrészt csapadékigényes termékeknek, mennyire használják ki mezőgazdasági üzemeink az öntözési lehetőségeket, és hogy felvásárló szerveink a folyamatos átvétellel képesek-e ezeket a termékeket gyorsan eljuttatni a fogyasztókhoz. Mint ismeretes, a kertészeti termelés ösztönzésével egyidejűleg a kormány határozatot hozott a zöldségfelvásárlás új szervezeti rendjéről is. Azt várjuk ettől az új szervezettől, hogy gyors és határozott intézkedésekkel gondoskodjék minden fogyasztásra alkalmas ter, mék átvételéről, arról, hogy a termékek a le-