Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.

Ülésnapok - 1971-24

1805 Az Országgyűlés 24. ülése, 1973. december 20-án, csütörtökön 1806 meg és jobban ellenőrizzék a belső tulajdonosi ellenőrzés hatékony működését. Igaz, talán van olyan rendelkezés, amely szerint a többletet be kell fizetni az államnak. De az államnak semmi szüksége sem lehet a tisztességtelen többletbevételre. Lépjünk fel tehát egyforma következetességgel a leltárhiányokkal és a tisztességtelen leltártöbbletekkel szemben. A Szakszervezetek Országos Tanácsa és a Belkereskedelmi Minisztérium a közelmúltban állást foglalt, illetve rendelkezett a társadalmi ellenőrzés tartalmi színvonalának növeléséről. A megyében több mint félezer társadalmi ellenőr látja el ezt a közérdekű hasznos munkát. Irányításukat, képzésüket a tanácsi szervek és a Szakszervezetek Megyei Tanácsa összehangoltan, eredményesen látják el. A megyében 34 üzemben választottunk társadalmi ellenőröket, akik munkában, tekintélyben egyre magasabb szintre emelkednek, hasznosan szolgálják a lakosság érdekeit és a kulturált kereskedelempolitikai elveink megvalósítását. Szükségesnek tartanám, ha a városon kívül bővülne hálózatuk a nagyközségekben is. Tisztelt Országgyűlés ! Üzemem, a MÁV Járműjavító Üzem és az 5-ös számú választókörzetem dolgozóival való konzultálásom alapján, és a tények ismeretében megállapítottam, hogy kormányunk, egész népünk alkotó támogatásával, eredményesen dolgozott 1973-ban. Meggyőződésünk, hogy 1974-iben hasonlóan rászolgál népünk bizalmára. A jövő évi terv- és költségvetési javaslattal, annak célkitűzéseivel egyetértek, ígérem, hogy választóimmal együtt következetesen dolgozunk megvalósításán. Az 1974. évre szóló költségvetési törvényjavaslatot elfogadom, és képviselőtársaimnak is elfogadásra javaslom. (Taps.) ELNÖK : Kollár József képviselőtársunk felszólalása következik. KOLLÁR JÓZSEF: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársnők! Kedves Elvtársak! A pénzügyminiszter elvtárs által kiadott, az 1974. évre szóló törvényjavaslatot, valamint a Tervhivatal részéről kibocsátott tájékoztatót a népgazdaság fejlődéséről áttanulmányoztam és arra a megállapításra jutottam, hogy a tervezetek, javaslatok az idei évnél dinamikusabb fejlődésre utalnak. Ez az előirányzat megfelel IV. ötéves tervünk előírásainak, ugyanakkor egybeesik a X. kongresszus célkitűzéseivel, a Központi Bizottság 1972. novemberi állásfoglalásaival. Az elmondottakra hivatkozva a magam részéről a dokumentumokban rögzített javaslatokkal egyetértek, azokat elfogadom, és a tisztelt Országgyűlésnek is elfogadásra ajánlom. Ha már szót kaptam, engedelmükkel néhány mondat erejéig igénybe veszem türelmüket. Ez év június 11-én tárgyalta a tisztelt Országgyűlés az 1972. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényt. Ennek során magam is felszólaltam, tájékoztatást nyújtva arról, hogy mit szándékozunk tenni Csepelen, dolgozóink életés munkakörülményeinek javítására. Többek között azt is elmondtam, hogy a Csepel Művekben 1973-ban 100 millió forintnyi önköltségcsökkentést tervezünk megvalósítani. Erre a felszólalásában Faluvégi elvtárs, pénzügyminiszter így reagált: „Én felírtam azt a 100 millió forint terven felüli önköltségcsökkenést. Kívánom, hogy legyen meg ott is, meg még jó néhány területen, igen nagy szükség van rá." Jelentem a tisztelt Országgyűlésnek és magának Faluvégi elvtársnak is, hogy a Csepel Művek kollektívája az adott szavát beváltotta, sőt a tervezett 100 millió forintot 18 millióval túl is teljesítette. (Taps.) Talán nem érdemtelen, ha elmondom, mi is van a 118 millió forintos megtakarítás mögött. A tröszt vállalati és üzemi általános költséggel való szervezettebb, takarékosabb gazdálkodás 48 millió 900 ezer forintot eredményezett. Mozgósítottuk szocialista brigádjainkat, a munkafegyelem megszilárdítására, az új dolgozók helyhezkötésére törekedtünk. Az üzemek csinosításával, otthonosabbá tételével, a szocialista brigádok közvetlen támogatásával elértük, hogy lelassult a fluktuáció. Az eredményekhez igen jelentősen járult hozzá az anyagköltségek csökkentése. Gyárunk dolgozói ugyanis vassal, acéllal, fémmel, olyan alapanyagokkal dolgoznak, amelyeket népgazdaságunk más országokból szerez be. Ezért tartjuk hallatlan nagy jelentőségűnek az e téren elért 26 250 000 forintos megtakarítást. De sorolom tovább. Termelési értékből 33 350 000 forint, a minőség javításából 6 695 000 forint, állóeszközgazdálkodásból 4 220 000 forint és készletgazdálkodásból 1 580 000 forint. Tisztelt Országgyűlés! Az 1974-es év IV. ötéves tervünk utolsó előtti éve. Ennek megfelelően a sikeres teljesítés alapot szolgáltat V. Ötéves tervünk eredményes elindításához, és egyben választ ad arra a kérdésre is, hogyan hajtottuk végre a X. kongresszus gazdaságpolitikai t koncepcióit, hogyan járultunk hozzá a szocializmus magasabb szinten való építéséhez. Ennek figyelembevételével az 1974. évi teendőinket úgy tervezzük, és úgy kívánjuk végrehajtani, hogy az említett követelményeknek megfeleljünk. Engedelmükkel néhányat a főbb teendőink közül megemlítek. A Csepel Művek vállalatai ismerik az 1974. évre szóló gazdasági tervfeladataikat és felkészültek végrehajtásukra. Ügy érezzük, nem irreális célt tűztünk magunk elé 1974-re, amikor kijelentjük; eredményeink, munkánk alapján elérjük a IV. ötéves terv negyedik évének előirányzatát a termelésben, az exportban és a nyereségben. Ennek érdekében többek között a Művekben 140 000 000 forintos megtakarítást kívánunk elérni az önköltségi mutatók javítása révén, további intézkedéseket teszünk dolgozóink élet- és munkakörülményeinek javítására, a vállalati és tröszti terven felül. Például az eddigi terveinkben szereplő 120-as bölcsődén kívül terven felül még egy 60-as bölcsődét és egy 100 fős óvodát hozunk létre. Ennek költsége mintegy 3—3,5 milliót tesz ki. Felépítünk továbbá egy iskolai uszodát, a kerület iskolai testnevelési lehetőségeinek javítása érdekében. Az építkezés szervezését és lebonyolítását a Csepel Művek szociális intézménye biz-