Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.

Ülésnapok - 1971-24

1807 Az Országgyűlés 24. ülése, 1973. december 20-án, csütörtökön 1808 tosítja. Ennek várható költsége 6—7 millió forint. Négy- vagy többgyermekes dolgozóink gyermekei számára ingyenes óvodai, illetve bölcsődei elhelyezést biztosítunk. Az évenkénti munkaruhaellátást ki kívánjuk terjeszteni a Csepel Művek valamennyi dolgozója részére. A Csepel Művek gyermekgondozási segélyt élvező nődolgozói a munkában álló dolgozókhoz hasonlóan, éves bérfejlesztésben részesülnek. A bérfejlesztés folyósítása akkor történik meg, amikor az édesanya munkába lép. Kísérletképpen több üzemünkben szörp- és feketekávéautomatákat állítunk fel — hogy csak egyetkettőt ragadjak ki a 18 pontos pótvállalásból. Kedves Elvtársnők! Kedves Elvtársak! Az utóbbi napokban, hetekben hírközlő szerveink, a sajtó, a rádió, sokat foglalkozott a fűtőolajellátás kérdésével is. A tartós hideg, a megnövekedett fogyasztás helyenként némi fennakadást is okozott a folyamatos tüzelőanyag-ellátásban. Az ÁFOR illetékes vezetőjével történt beszélgetésem alapján mondhatom: a zavartalan ellátáshoz megfelelő olajtartalék áll rendelkezésre, még akkor is, ha átmenetileg a szállítási és a töltési nehézségek miatt egy időben minden igényt nem sikerült kielégíteni, örömmel vesszük tudomásul, hogy a XXI. kerületi ÁFOR-telepen a napokban kezdte meg működését egy 80 millió forintos beruházás, ahol napi 10 ezer kanna olajat töltenek, megkönnyítve a fogyasztók kannázott fűtőolajjal való ellátását. A csepeli, de egyben a nagybudapesti olaj kályha-tulajdonosok nevében mondok köszönetet azért a figyelmességért, amely, úgy vélem, mindennapi apró boszszúságaink egyikét fogja megszüntetni. Tisztelt Országgyűlés! Befejezésül annyit az elmondottakhoz, hogy jóllehet az 1974. évi feladatok még feszítettebbek az előző évieknél, de erőt merítünk a mindennapok harcához azokból a nagyszerű célokból, amelyeket pártunk és kormányunk az egész dolgozó nép anyagi és kulturális felemelkedése érdekében dolgozott ki, és vitt a megvalósítás útjára. Köszönöm figyelmüket! (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik Kovács Lajos képviselőtársunk. KOVÁCS LAJOS: Tisztelt Országgyűlés! IV. ötéves tervünk felén túljutva egyre növekvő figyelemmel kísérjük, hogyan valósulnak meg a tervidőszakra kitűzött céljaink, milyen eredményeket értünk el pártunk X. kongresszusa határozatainak végrehajtásában, a társadalmi, gazdasági élet különböző területein. A népgazdaság 1973. évi fejlődéséről rendelkezésre álló adatok és a pénzügyminiszter elvtárs expozéja alapján megállapítható, hogy társadalmi, gazdasági fejlődésünk dinamikus, az életszínvonal a terveknek megfelelően növekszik. Fejlődésünket segíti az a körültekintő helyzetelemzés és feladatmeghatározás, melyet pártunk Központi Bizottsága 1972. és 1973. novemberében elvégzett. Az 1973. évi terv teljesítése — több ágazatban túlteljesítése —, azt tükrözi, hogy a párthatározatokban feltárt, a fejlődést gátló jelenségek megszüntetésére megfelelő állami intézkedések történtek, eredményeik a gyakorlatban jelentkeznek. Az előterjesztett 1974. évi népgazdasági terv- és költségvetés megítélésem szerint reálisan, helyesen tartalmazza az 1974. évben megvalósítandó célokat, azok anyagi feltételeit. A népgazdaság tervszerű fejlődésére vonatkozó megállapítások Szabolcs-Szatmár megyére is érvényesek. A termelőágazatok fejlődésének üteme itt meghaladja az országos átlagokat. Ebben meghatározó szerepe van annak a támogatásnak, amelyet a kormány az arányosabb területi fejlődés érdekében megyénknek biztosított. A központi és a helyi erőforrások célszerű felhasználásával az 1971—1973. években 23 százalékkal, csaknem 8000 fővel nőtt az iparban foglalkoztatottak száma, az ipari termelés volumene pedig 41,6 százalékkal. A termelés, a termelékenység, a nyereség javuló tendenciájában már érződik a Központi Bizottság 1972. novemberi határozatának a gyakorlatban történő következetes végrehajtása. A nagyobb arányú növekedés egyik akadálya az ipar ágazati szerkezete, a termékstruktúra, az alacsony technikai felszereltség, a képzettebb foglalkoztatottak alacsony aránya. Mindannyiunk előtt ismert az a körülmény, hogy a gazdasági fejlődés meggyorsításának nem egyedüli lehetősége az iparfejlesztés, megyénkben azonban a földterület alacsony eltartóképessége magas népszaporulattal párosul. Ezért további előrehaladásunk kulcskérdése, hogyan tudjuk a már meglevő munkaerő-tartalékot a nemzeti jövedelem termelésébe bevonni. A foglalkoztatási gondok megoldásának, a mezőgazdaságban lekötött munkaerő átcsoportosításának, a foglalkoztatási kényszer megszüntetésének alapvető módja az ipar és a szolgáltató ágazatok további erőteljes fejlesztése. Megítélésünk szerint ez nemcsak megyei, hanem népgazdasági érdek is. Tisztelt Országgyűlés! A tudományos-technikai fejlődés, az új műszaki megoldások nyomon követése, alkalmazása, a fejlődő, változó gazdasági, társadalmi környezethez való alkalmazkodás megköveteli az üzemi dolgozók állandó képzését, továbbképzését. Az iparosodó megyékben a továbbképzéssel egyidőben alapvető gond a munkába lépők alapképzésének megoldása. Megyénkben a különböző ágazatokban dolgozó munkások közül 30% az általános iskola VIII. osztályát nem végezte el, ami szakmunkásképzésüket igen megnehezíti. Az általános és szakmai műveltség viszonylag alacsony színvonala lassítja a munkássá válás folyamatát, a munkásosztályra jellemző vonások erősödését. Munkahelyemen, a Csepeli Motorkerékpárgyár nyírbátori gyáregységénél a foglalkoztatottak száma az utóbbi három évben 365 főről 765 főre növekedett, a szakmunkások aránya ugyanakkor 34 százalékról 30,1 százalékra csökkent, annak ellenére, hogy az iparitanuló-képzést háromszorosára növeltük. Az üzemünkre vonatkozó és említett százalékos arány a megye iparára is jellemző. Ez is mutatja, hogy a már dolgozók szakmunkássá képzésével fokozottabban kell törődni.