Országgyűlési napló, 1947. I. kötet • 1947. szeptember 16. - 1949. november 24.
Ülésnapok - 1947-10
411 Az országgyűlés 10. ülése 1947. Éppen ezért, igen t. Országgyűlés, ennek a törvénynek rendelíketeései igenis kivételeseik, a törvény áltial statuált munkástanácsok munkásbírói ítéleteit szigorúaknak, kérlelhetetleneknek akarjuk látni azért. mert azt akarjuk, hogy elrretteintsék az árdrágítóikat attól» hogy kedvük legyem megkockáztatni a munkástanácsok előtt sorsúikat. Ez a törvény akkor töltené be teljesen hivatását, ha alkalmazására nem kerülne sor, hanem a törvény rendelkezése, a törvény szigora csakugyan elrettentené az árdrágítókat attólhogy az árdrágítással az ország érdekét veszélyeztessék. Ezt a célt azonban csak akkor es esaik úgy érjük el. ha nem hallatszanak itt politikai okokból hangoztatott ellenzéki hangok olyan irányban, hogy ilyen vagy olyan meggondolásokból, ilyen vagy olyan ellenvetésekből- jogi vagy mit tudom én, politikai argumentumokból kifolyólag nem szabad ezt kellő mértékben alkalmaznii Ellenkezőleg, az országgyűlés egyöntetű, ünnepélyes mkaratlkijelentése legyen. hogy a törvényt akarjuk» a törvény végrehajtását a maga eredeti intencióinak megfelelően ^teljes szigorával akarjuk látni,, hogy megfékezze az árdrágítást és elősegítse a dolgozók életszín vonalának jelentékeny emelését- E, meggondolás éa- szellem alapján kérem az országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául elfogadni , méltóztassék. (Élénk helyeslés a kommunista. ,a szociáldemokrata- és a parasztpárt oldalán.) Elnök: Matheovits Ferenc képviselő urat, mint a kisebbségi vélemény előadóját illeti a szó. Matheovits Ferenc (dm): T. Országgyűlés! ((Halljuk! Halljuk! as ellenzék oldalán.) Törvényjavaslat fekszik előttünk» minit az előadó úr is mondotta, rendkívüli idők kivételes javaslata. Bármily rendkívüli is legyen azonban az idő és az indok, amely a javaslatot létrehozta, már bevezetőben rá kell mutatnom arra- hogy sem a rendkívüliség, sem a kimondott sürgősség nem indokolja azt, hogy egy javaslatot, ímely sokak sorsát fogja eldönteni, javaslatot- amelyet majd szakemberek fognak boncolni és értelmezni, (Nagy zaj és ellentmondások a kommunista- és a szociáldemokroia / párt oldalán. — Az elnök csenget.) javaslatot, amelynek alapján laikus bírák is fognak ítélkezni, (Kárpáti Antal (szd): Az országépítéshez nem voltak laikusoki — Nagy zaj. — Az elnök csenaet.) oly gyorsa..sággal hajszoljanak a, házszabályok adta lehetőségek keretében a megválóstul ás feléhogy például az igazságügyi bizottság tagja a javaslat végíső szövegét fél egykor vegye . kézhez, két órakor a bizottsági ülésen teljes kritikai felkészültséggel és felelősségtudattal mondjon arról általánosságbain és részleteiben véleményt, (Ugy van! Ügy van! (az ellenzék oldalán.) ellenindítványt, módosítást terjesszél^ be és végül írásban komoly kisebbségi véleményt is adjon. IIa pedig az országgyűlés plénuma előtt véleményét majd szóban ás ki akarja fejteni, úgy az előző napi hajszol tság után ott az éjszalka. tessék félnégyig vagy négy óráig dolgozni (Zaj. — Révai József (kp): Borzasztó!) és másnap jóformán kapásból beszédet mondani- {Nagy zaj a kommunistapárt oldajlán. — Az elnök csenget. — Dögei Imre (kp) : A munkások öt pere alatt látják- hogy jó!) Rámutatok arra, hogy a koalícióban tömörült pártok bizottsági tagévi október hó 23 m án, csütörtökön. 41-2 . jaii a javaslatot hetekkel előbb, ha nem # is teljes szövegeben. de ismerték. Az előadónak megvolt a módja», hogy áttanulmányozzatiehát lényegében egy helyzeti előnnyel indultak. (Révai József (kp): A sajtó betekerni át tárgyalta! Ez kifogás!) Mi legaláhbis az utolsó percben kaptuk meg. (Z r Jj. — Közbeszólás a kommunistapárt oldalán: Hat héttel ezelőtt még pártjuk^ sem volt!) T. Országgyűlés! Ha véleményeimmel valamely szempontra nem [térnék ki és ha majd a jogalkalmazásnál a törvényhozót a közönség- és a szakemberek kritikával illetik, kérem, szíveskedjenek ezt ennek a szerfeletti sietségnek számlájára írni. (Kárpáti Antal (szd): Ha •szépen beszéd, az árdrágítók szobrot emelnek magának! —Felkiáltások a néppárton: Milyen szellemes! — Belső Gyula (dn): Nagyon S'zel1 eines! — Zffij.| Ám dolgoztassa a kormány az országgyűlést, de a kezünkből kikerült munka soha ne viselje magán tai sietés, a kapkodás bélyegétMeggyőződéseim, hogy az ellenzék józan kritikájától való félelem- (Egy hana a szociáldemokra'apárton: Ki féli — Pászthory István (f): Maguk félnek! — Kossá István (kp): Egy kis beképzeltség!) sem indokoilihatja a törvényeknek e gyorstalpaló módon való hozatalát, mert a demokrácia nem egyszerűen a többség véleménye és a többség kormánya, hanem oly többségi kormány és vélemény, amely Ü isz:téletben tartja a kisebbséget* és annak kritikai jogát. (Uay nan! Ugy van! — Taps az ellenzéken. — Szőnyi Tibor (kp): Ezt másutt, mint a parlainenítben, el sem mondhatja, mert ha kimegy Csepelre, nem tud szóhoz jutni! — Élénk, gúnyos derültség az ellenzéken. — Belső Gyula (dn): Csepel! Csepel! — Ratkó Anna (kp): Jöjjenek ki Csepelre! — Révai József (kp): Próbáljuk meg! — Felkiáltások a néppárton: Csepel! Csepel! — Az elnök többször csenget. — Egy hang a néppárton: Be kell fogni a csepeliek száját, ezért kellett a törvény! — Ilku Pál (kp): A magáét kellene befogni!) Mint keresztény világnézetet valló párt tagja, hivatkozom XII. Pius pápa 1944 karácsonyi beszédének (Folytonos naa.y ZQJ a, kommunistapárton. — Pászthory István (f) : Hát az is valaki! — Az elnök csenget. — Egy hang a kommunistapártról: Jézus is kiverte a kufárokat a templomból!) arra a részére, amely a természetjog és a kinyilatkoztatott igazság változhatatlan elvein nyugvó józan deanokráciáróil szól. Szerinte ugyanié a világ sohasem zuhant volna az elmúlt szerencsétlen háborúba, ha lehetőségünk lett volna a közhatalmi tevékenység bírálására és rendreutasítására. (Ilku Pál (kp): Maguk beszélnek erről 1 ? Hiszen ott voltak! — Egy hang a néPpárton: Látott bennünket ott? — Ilku Pál (kp): A szellemük ott volt! — Egy hang a kommunislapáríon: Haljuk a keserű szót!) A bajt az hozta, hogy egyes kormányok elszakadtak a néptől, (Ilku Pál (kp): Ezzel maguk sem közeledtek!) függetlenítették magukat minden demokratikus ellenőrzési ailóJ! (Ratkó Anna (kp) : Ezért akarunk most ^gy munkásbíróságot! Mert így nem maradhat! —• Pászthory István (f): De sokat ért hozzá! — Zaj a néppárton. — Révai József (kp): A sárgák megjelentek a parlamentben! Itt vannak a régi sárga keresztényszocialisták! A Wolff•párt! Miért fáj ez? — Az elnök csenget.) és így fék nélkül rohantak vesztükbe. A kor'
