Országgyűlési napló, 1947. I. kötet • 1947. szeptember 16. - 1949. november 24.
Ülésnapok - 1947-10
413 Az országgyűlés 10. ülése 1947. Hiányzó demokráciái kialakításaiban irányadó. ely kell legyen f tehát a politikai egyenlőség, mely a kisebbségi véleménynek nem leniajorizálását, bJaiuem figyelemibevételét jelenti és így az egyetemes közjóra tekint sakkor, amlikor szintézist hez létre az ellenkező nézetek között és nem hagyja eigyszerűen elkallódni a nemzet jelentős hányadát tevő kisebbség véleményét. (Ugy van! Ugy van! — Taps a néppárton.) T. Országgyűlés! Megvallom,* bár a teremtő szintézisre törekvést a javaslat bizottsági tárgyalásán a részletkérdések tekintetében megtaláltam a kormánykoalíció részéről, nem találtam azonban meg természetesen ugyanezt a jóakaratot a lényeges kérdésekben. Térjünk tehát rá a javaslat kritikájára. Mindenekelőtt hangsúlyozni kívánom, hogy nem ta fel elősségre vonás szigorú voltának, hanem csupán a javaslatban lefektetett módjának vagyok elvi ellenzője. (Ugy van! Ugy van! a néppárton. — Szőnyi Tibor (kp): Annak, hogy ki ellen irányul!) Méltóztassék végighallgatni, majd meg tetszik tudni. A javaslat kiindulópontja az, hogy az általános életszínvonal megőrzése érdekében az igazságszolgáltatásnak is meg kell tennie mindent, münden olyan intézkedést, amely az árdrágítókkal és általában a -közellátás érdekeit veszélyeztető üzelmek elkövetőivel szemben a büntetőjogi megtorlás hatályosságának fokozására alkalmasnak mutatkozik. Minthogy pedig a javaslat indokolása szerint a fennálló jogszabályokban lévő büntetőjogi szankciók amúgy is magas voltuk miatt tovább máinem fokozhatok, ezért, hogy a fogyasztóközönség, tehát az elsősorban sújtott néprétegek képviselői is döntő szóval befolyhassanak az árdrágítók feletti ítélkezésbe, az ár* színvonal megingatására leginkább alkalmas bűncselekmények elbírálására az ipari munkavállalók bevonásával uzsorabírósági különtanácsokat szervez. A javaslat szerint e kiválasztás indoka az, hogy az ipari munkásság tagjai kizárólag fogyasztók és foglalkozásuknál fogva a lehe. tőségé is kizárt annak, hogy ilyen cselekményekét kövessenek el, a földműves lakosságnak viszont megfelelő szervezete nincs, az értelmiséget pedig a tanácsban amúgy is a szakbíró képviseli. A rendelet (indokai láncszemeinek vizsgálatánál lege.LsősO'rhan is kétségesnek tartom, hogy a javaslat egyáltalán elérd-e célját megszavazása r esetén is. (Felkiáltás a kommunistapártról: Bízza rá!) Nevezetesen, amint a javaslat indokolása is mondja, naagtami is vallom, »hogy az árszínvonal emelkedő tendenciája elsősorban a gazdaságii viszonyok kedvezőtlen alakulásának a következménye, (Pászthory István (f): Ugy van! Elsőisorban arról kell intézkedni!) nem pedig elsősorban bűnös kezek munkájának eredménye. Meggyőződésünk szerint tehát elsősorban gazdasági intézkedésekkel, nem pedig uzsiorataaiáosokkal kell ennek elejét venni. (Ügy van! Ugy van! a néppár ton. ) Másrészről a javaslat, — mint maga is mondja — lényegében nem teremt új tény álla dékot, nem állít be az eddiginél magasabb büntetési szankciókat, hanem a legsúlyosabib esetekben az eddigi szaktanácsot helyettesíti egy laikus tanácssal. (Egy hang a kommunistapárton: Ez a lényeg! — N>agy Károly (kp): Ez a fájdalmas pont!) évi október hó 23 m áu, csütörtökön. 414 Kérdés, hogy a laikus tanács ítéllkieteésé" nek mennyivel lesz nagyobb a sűly a és tekintélye a közvélemény széniében. Igazságszolgáltatási szempontból a laikus munkásbíró józan tisztánlátására, jogászkodástól ment, gyors észjárására építenek, mondván, hogy a laikus bíró az ügyben az életet fogja keresni, a szakbíró pedig a jogi problémát keiresi. (Ilku Pál (kp) : Most is azt csinálja! Ön bíró, ha jól tudom! — Hegyunegi Kiss Pál (pk): Az. együk legkitűnőbb bíró! — Dénes István (md): Igen, éppen azért érti a dolgát! — Zala { kom munistapárton, —~ Rudas László (kp): Maga azt hiszi, hogy közgazdász, mégsem érti a dolgát! — Az elnök csenget.) Kedves képviselőtársaim, engedjék meg, ez elvi kérdés. Egyébként, mint a munkásbírói intézmény védői mondják, ma már nem lehet hivatkozni a szakbíró függetlenségére, mert ez is csak fikció. Függ ugyanis a bíró először attól, aki kinevezte; másodszor: aki minősíti, előlépteti áthelyezi, stb.; harmadszor: függ társadalmi osztálya előítéleteitől. (Egy h amp a kommu nistapárton: Űgy van! Ez a legfontosabb!) * T. Országgyűlés! Méltóztassék megengedni, hogy ezekre az érveléseikre a következőkkel válaszoljak. A laikus bíró a maga, belső meggyőződését követve, ítélkezésében sokkal több szubjektív, ellenőrizhetetlen motívumot érvényesít, ítéletei sokszor teljesen indokolhatatlan,— amint azt a laikus bíráskodások mutatják — sőt igen gyakran törvényellenes. (Egy hang a kommunistapártról: Ezt az álmoskönyvből veszi? — Közbekiáltás ugyan ott: Feketézni is törvényellenes! — Gúnyos derültség az ellenzéken.) A büntetőbíró feladata ma már — ahogyan a mai kor bünteltőjogászai egybehangzóan- vallják — a kriminológia tudományának hatása alatt a modern természettudományok megállapításaival tisztában lenni, hogy^ olyan szövevényes kérdésekben is, mint például beszámíthatőság, korlátozott beszámítási képesség!, bűnösség kérdésében, stb. eligjazodlbisissék(Mozgás a kommunistapárt és a parasztpárt soraiban. — Egy hang a kommunistapártról: És a feketézők? Szanatóriumba velük, mi!) Ezeket a bünteitőjogtudomány egyetemét is egybefoglaló szakismereteket pedig laikustól nem lehet megkövetelni. (Ügy van! Ügy van! az ellenzéken. — Pászthory István (f) a kommunistapárt fe¥\ Ezért nem értenek hozzá! — Folytonos zaj. — Az elnök csenget.) Márpedig éppen e javaslat szerint a muir ikásbíró az amúgyis komplikált árdrágítási jogi komplexumnak ténybeli és jogi megítélés szerint legkomplikáltabb eseteit kell mérlegre tegye, és méghozzá azokat, amelyekre kiszabott büntetés a legsúlyosabb, tízévi vagy annál hosszabb ideig tartó fegyház, sőt halál is lehet; és végül mindezen kérdésekben úgy ítél, hogy ítélete ellen további rendes felieíbbvitelnek", illetőleg per orvoslatnak helye nem lehet. (Felkiáltások a kommunistapártról: Ez fáj, ugye?) Ebben a tekintetben a szakértő alkalmazását sem tartom a munkásbíró bíráskodása tekintetében garanciának, mert a szakértő véleménye csak a bíróságnak a szőnyegen forgó kérdésbein való konkrét, mondhatnám, foglalkozási ismereteit pótolja, de a tényállás öszszeállításánál, a mérlegelésnél nem r mutat irányt számára. A szakbíró ténybeli és jogi összefoglalását, amely pedig irányt szabhatna
