Képviselőházi napló, 1939. XIV. kötet • 1942. június 16. - 1942. július 31.

Ülésnapok - 1939-275

Az országgyűlés képviselőházának úgyhogy Gutáig feljárhatnak a kisebb dunai gőzösök és az uszályok is, a még legalacso­nyabb vízállás esetén is. Tekintettel arra, hogy a Vág folyó csak Gutáig hajózható, tekintve továbbá azt, hogy a Vág folyónak Gután felüli és hazánkhoz tartozó szakasza is alkalmas ha­józhatóvá tételre, igen kívánatos, hogy a Vág-völgye és annak bő területe bekapesol­tassék a víziutak hálózatába- (Helyeslés jobb­felől.) így a Vág folyónak körülbelül 24 kilo­métere esnék hajózhatóvátétel alá. Én azt hiszem, hogy miután csak a zátonyos részeken volna a -folyó szűkítendő és így mélyítendő, ezen helyek kövezési munkálatainak költségei igen bőven megtérülnének a célszerű hajó­zással!. Különösen fontos volna a Vág folyó hajóz­hatóvá tétele a Vág-völgye bő termésének el­szállítása érdekében. A Vág-völgyében ugyanis igen tekintélyes és jó termőterületek vannak, amelyek bő termés esetén igen sok uszály­hajóra va'ló gabonarakományt adnának és így ennek elszállítása, legfőbb fogyasztópiacunkra, Németországba való elszállítása átrakodás nélkül történhetnék, a gabona átrakodás nél­kül juthatna rendeltetési hettyére. (Ügy van! Ügy van! jobb felől. — Ilovszky János: Többet kapna a gazda!) Minthogy jelenleg a Vág folyó Gutáig ha­józható és tekintve azt, hogy Guta és Negyed között vasúti vonalunk sincs, így az ott fekvő községek Szimő, Negyed, Vágfarkasd, Zsigárd, Pered, Deáki, Vágseliye, Vágkirályfa, Alsó­szeli, Vághosszufalu, Vágvecse, Tornóc, Magyar­sók és Szelőce terményei csak nagy kerülő úton, vasúton szállíthatók Komáromba, ahol uszályokba rakva indíthatók útnak a baráti nagy Németbirodalomba. Szerintem nagyon fontos Guta és Vág­seliye között a Vág folyó hajózhatóvá tétele azért is, mert ezen a területen, a Vág mentének ezen a szakaszán igen fejlett belterjes gazdál­kodás folyik, minek következtében 1500—2000 vágón zöldségáru-feleslegnek a budapesti piacra hajón való szállítása is igen fontos közélelmezési kérdést oldana meg. (Ügy van! Ügy van! jobb felől.) Tekintve ezeket a nagyfontosságú, kérdése­ket, tekintve továbbá azt, hogy különösen a mostani időben a vasúti szállítások feltorlód­nak, én a Vág völgyében fekvő, általam fel­sorolt községek érdekében a legmélyebb < tisz­telettel kérem a földmívelésügyi miniszter urat, hogy a Vág-f olyó Komáromtól egészen a határig hajózhatóvá tételének terveit készít­tesse el és e tervek alapján a legsürgősebben kezdesség meg a Vág-folyó hajózhatóvá tétele. (Helyeslés, éljenzés és taps jobbfelől.) Elnök: A 'Ház az interpellációt kiadja a földmívelésügyi miniszter úrnak. Következik Mester Miklós képviselő úr in­terpellációja a miniszterelnök úrihoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szö­vegét felolvasni. Haala Róbert jegyző (olvassa): »Interpellá­ció a miniszterelnök úrhoz a fővárosi lakás­hiány tárgyában. Hajlandó-e a miniszterelnök úr a fővárosi lakások igazságos kihasználása tekintetében sürgős intézkedést tenni!« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti Mester Miklós: T. Ház! (Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalonj Ha a fővárosi lakáskérdést megvizsgáljuk, akkor itt is megtaláljuk a ma-, 275. ülése 19%2 július l-én y szerdán. 271 gyarországi társadalom jellegzetes tükörképét. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Sötét kép!) Az egyik oldalon ott látjuk a mérhetetlen nyo­mort, a másik oldalon a gondtalan gazdagsá­got. A nyomorban természetesen a magyar nép fiai tengődnek, ugyanakkor a gondtalanságot, a gazdaságot az idegenek, a zsidók élvezik. Szégyene a fővárosnak az, hogy az első világ­háborúban keletkezett barakktelepeket még ma sem tudták gyökeresen eltüntetni a fővá­ros területéről. (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) A második világháború kitörése után nap-nap után hallunk panaszokat dolgozó emberektől, hogy egyáltalán nem tudnak lakáshoz jutni. Fiatalemberek nem tudnak megnősülni és ugyanakkor nagyon sokszor előfordul, hogy családos tisztviselők albérletben laknak. Az albérletért hatalmas összegeket fizetnek és még az sincs módjukban, hogy ugyanakkor csa­ládjuknak, gyermekeiknek az albérletben me­leg ételt főzhessenek. Tudok derék kis vendég­lősről, magyar emberről, aki családjával: két gyermekével és feleségével együtt egy kis konyhahelyiségben lakik és a tisztiorvos saját exisztenciájának veszélyeztetése árán kényte­len ezt megtűrni, mert meggyőződött arról, hogy ezek az emberek hónapokon, félesztendőn keresztül keresnek lakást és seholsem kapnak. Legszörnyűbb a helyzet a munkásságnál. JNem is a perifériákon, például a Bercsényi­In a ,n" sza , m alatt két szoba-hallos lakásban áO—40 ember tartózkodik, egy szobában tíz ember alszik felváltva: a nap minden idősza­kában alszanak ott az emberek. Elképzelhető, hogy ilyen módon milyen erkölcsi, szellemi és lelkielet fejlődik ki az embereikben. Rengeteg ember fordul hozzám és bizo­nyara képviselőtársaimhoz is különösen a munkásság köréből, hogy lakásokat szerez­zünk. En okét rendszerint fővárosi képviselő­társaimhoz küldöm, akik — tudom — szintén nagy bajban vannak és ezzel a problémával mindaddig ők sem tudnak megbirkózni, amíg általános intézkedés nem történik. De van az éremnek egy másik oldala is. Vannak olyanok, akiknek ma a lakáskérdés nem probléma. Például az emigráns zsidók lakásai még a mai napig sincsenek lefoglalva. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Ügy a lakásaikat, mint az ingóságaikat azonnal le kellene foglalni és át kellene adni a magyar kisembereknek! (Ügy van! Ügy van! a szélső­baloldalon.) A Csáky-utca 90. számú ház a fővárosé. Ott lakik ma is egy zsidó, akinek saját háza van és aki saját házát annyira kihasználja, hogy még a házmesteri lakást is másnak adta ki. Az Arany János-utca 24, számú ház telje­sen üres volt. Nemrégiben odaköltözött be a Weiss Manfréd-féle házak kezelősége. A Weiss Manfréd-féle házak kezelősége azelőtt csupán két szobát vett igénybe, most egy egész palo­tában helyezkedik el, — persze a palota egy­két szobájában - és a tölbbi szoba üresen áll. Azelőtt a Szent István-kőrúton volt ezeknek a házaknak a kezelősége. jelenleg Arany «Ta­nos-utca 24. szám alatt van. Podmamcizky-utca 13. szám alatt van Gerő Miksa zsidó Elektro­mos Cikkek Szaküzlete. Ugyanott van kom­fortos lakása is és a Csillaghegyen ugyancsak van neki egy négyszobás villája, amely tel­jesen üresen áll. Nem hajlandó kiadni, csak sze­zonra: három hónapra 1500 pengőért. Aulich­utca 1. szám alatt egy Szirmai nevű zsidó fele­ségével hatszobás komfortos lakásban lakik. A

Next

/
Oldalképek
Tartalom