Nemzetgyűlési napló, 1922. XVII. kötet • 1923. október 15. - 1923. december 12.
Ülésnapok - 1922-194
A nemzetgyűlés 194. ülése 1923. met nyelven tett megmagyarázás után aláíratott«. »Folytatva ugyanaz. Előadom még-, hogy a tárgyalások folyamán Bobula fejezte ki azt a kívánságát, hogy a bajorok csapatokat is küldjenek. Szemére is pártolta ezt... Propper Sándor: De azért már szabadon jár! Eckhardt Tibor:,., Ulain ellene volt ennek azzal, hogy a nép érzelmeit sértené, és hogy a hazai erők elegendők. Rassay Károly: A hazai erők elegendők! Ext tessék aláhúzni! (Zaj.) Eckhardt Tihor: Egy szót sem hagyok ki! Rassay Károly: Tudom, csak a hangsúly fontos! Az is valami! Eckhardt Tihor: A kottát nem lehet elolvasni! (Zaj.) (Továbbolvassa) : »Megfelel a valóságnak az, hogy én kiküldetésemet önmagam által készítettem, müncheni levelekkel igazoltain. Ez Vázsonyi Jánossal és Pakotssal való megbeszélésem folyománya volt. A szükséges levélpapírt magam nyomattam. Fábián Béla: És a római levél! (Zaj.) Kiss Menyhért: Ez szép novella! Rassay Károly: De legalább nem kell a bíróság elé menni vele. (Nagy zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek, képviselő urak! Vázsonyi Vilmos: Ekrazitos ágyra járók! (Élénk derültség.) Eckhardt Tibor (továbbolvassa) : »Feliratuk a következő volt : »Deutseher Kampfbimd München«. Ezek egy kis Erzsébet-körúti nyomdában nyomattak. A címre pontosan nem emlékszem, azt hiszem, a Bokor és Weisz cégvolt. Az nem igaz, hogy az egyik levélben azt ajánlották volna, hogy Szemeréék a fajvédőkkel szorosabb összeköttetést keressenek, illetve, most jut eszembe, hogy ez a valóságnak megfelel. Engem a »fajvédő« kifejezés vezetett tévútra, mert ezt a kifejezést nem ismerem. Levelemben ezt »Bacenschützler« kifejezéssel pótoltam. Felolvasás, heljijenhagyás és német nyelven történt megmagyarázás után aláíratott«. Sándor Pál: Most következik a római levél! Pikler Emil: Halljuk a római levelet. (Zaj.) Eckhardt Tibor: El fogom mondani! Rupert Rezső: Mi van a vízummal? Azért nem tudott ő is Münchenbe menni. (Zaj.) Eckhardt Tibor: T. Nemzetgyűlés! Méltóztatnak látni, hogy csak a vád által produkált iratokat olvasom fel;_a védelemmel egyáltalán nem is foglalkozom. Én ugyanis súlyt helyezek arra, hogy maga a vád bizonyítsa be azt, hogy mi alapokon, milyen címeken és milyen tendenciával történt az eljárás. Mit lehet látni kétséget kizáró módon ebből a két felolvasott dokumentumból! (Zaj.) Az egyik tény az, hogy november 9-én, három nappal Ulain Ferenc letartóztatása után Hetényi rendőrfőkapitányhelyettes a hivatali főnökének hivatalos jelentést ad be, ahol Döhmel Frigyest ugy állítja be, mint aki ellen a rendőrség nyomozatot folytatott, s mint aki Hitlernek megbízásából itt járt, komoly bajor ember, vagyis ugy állitja be hivatalos jelentésében három napnál Ulain Ferenc feltartóztatása után ezt a Döhmelt, mint akinek tényleg komoly nexusai vannak, s mint akinek tényleg komoly jelentőséget lehet tulajdonítani. A rendőrség Döhmel Frigyest, a saját ügy> T APLÓ XVII. évi november hó 27-én, kedden. 119 nőkét letartóztatta, fogság-ba, börtönbe vetette, hogy ezzel is azt a látszatot keltse, hogy itt oly egyénről vau szó, akinek ebben az ügyben tényleg komoly szerepe volt. Döhmel agent provoeateur-i minőségének titokban tartása teljesen természetes és érthető addig, inig az ügy kinyomozva, kipattanva nincs, amíg Dölimelre, mint rendőrügynökre — és ezt készséggel koneedálom — a rendőrségnek szüksége volt és szüksége lehet. Döhmel Frigyesnek komoly politikai tényezőként való felhasználása azonban a büntető eljárás során és .a büntető nyomozat során olyan visszaélés, amelyet menteni sem tudok. Itt egy pillanatra tendencia követtetett. Itt az a tendencia követtetett, hogy eliepleztessék az a tény, hogy itt egy agent provocateur működéséről, hogy itt egy beugra1 á si manőverről van szó azért, hogy az egész ügynek, egy komolyan üldözendő cselekménynek a látszata adassék. (Mozgás jobbfelöl.) Sándor Pál: S ez valamikor Bethlennek sajtófőnöke volt! Eckhardt Tibor: Igen jellemzőnek tartom azt is, hogy Hetényi rendőrfőkapitány ur jelentésében azok között, akikkel Döhmel Frigyes érintkezést tartott fenn, elsősorban az Émé-1 és Prónay Pált emliti meg, holott Döhmel beismerte maga vallomásában, hogy az Éme-nek egyetlen számottevő tényezője vagy vezetője vele szóba nem állt. Peyer Károly: Akiket tegnap lefogtak a bombamerényletekből kifolyólag! Eckhardt Tibor: Ami pedig Prónay Pál i ezredes urat illeti, bátor vagyok felolvasni a következő levelét (olvassa): »Kedves Barátom! Közlöm veled az alábbiakat. Döhmel Frigyes július végén, vagy augusztusban felkeresett engem a lakásomon és magát Hitler megbízottjának adva ki, feltűnő mohósággal kérdezősködött tőlem a rendelkezésre álló csapatok és fegyverek felől. Ez nekem annyira gyanús volt és Döhmel agent provocateur volta anvil vira szemembe ötlött, hogy brüszken eltávolítottam lakásomról. Sokszor üdvözlő hived Prónay Pál.« Hetényi főkapitányhelyettes ur — hiszen megíigyeltette s Döhmel sokszor tett neki jelentést — ezt nagyon jól tudta s Döhmel vallomása ezt a tényt semmiben sem gyengíti, sőt megerősíti, hogy Prónay Pál Döhmel Frigyessel tényleg komolyan szóba nem állt, és hogy ha kettejük között érintkezés volt, az legfeljebb a Prónay Pál cipőtalpával lehetett, de semmiféle más vonatkozás Prónay Pál és Döhmel között nem volt. Rakovszky Iván belügymhiister: Hisz ezt senki sem állította ! Lendvai István : Egyenesen Vázsonyihoz rúgta ! (Zaj.) Eckhardt Tibor : T. Nemzetgyűlés ! Jellemzőnek tartom azután a november 6-iki tanúvallomás jegyzőkönyvéből, amely a rendőrségen készült és nem a pártatlan ügyészségen, hanem amelyik az utasítás szerint dolgozó rendőrhatóság előtt készült, egy részletet ismertetni. Lendvai István : A Csocsó-féle rendőrségen készült ! Rakovszky Iván belügyminister : Azonosítják magukat azzal is ! Folyik az eljárás ellenük, ne csavarják ki a dolgokat ! Azonosítják magukat emberekkel, akik ellen folyik a bírósági eljárás ? (Zaj a Ház minden oldalán.) Rassay Károly : Hogyne, muszáj azonosítaniuk magukat! Rupert Rezső : Egyebet nem tehetnek, bű« 18
