Nemzetgyűlési napló, 1922. XV. kötet • 1923. július 24. - 1923. augusztus 08.

Ülésnapok - 1922-165

276 A nemzetgyűlés 165. ülése 1923, kimondja egyidőben, hogy a pénzügyminister köteles 1923. év végéig törvényjavaslatot benyúj­tani, mely módon kívánja az eredeti kölcsön­kötvényjegyzőket, hazafias tettükért, ha nem is azonnal, de teljes mértékben kárpótolni.« A másik inditványom pedig a következő (olvassa) : »A nemzetgyűlés elhatározza, hogy mind­azok, kik eredeti hadikölcsön birtokában van­nak, bármilynemü adójukat ezen kötvényekben teljes ért'kben, még esetleg valorizált készpénz gyanánt róhatják le.« Tisztelettel ajánlom a nemzetgyűlésnek in­dítványaim elfogadását. Elnök : Az ülést délután négy óráig fel­függesztem. (Szünet után.) (Az elnöki széket Huszár Károly foglalja él.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Rupert Rezső képviselő ur személyes kér­désben kért szót. A szó a képviselő urat meg­illeti. Rupert Rezső: T. Nemzetgyűlés! Egy idő óta néhány politikai desperado abból él, hogy ha velem konfliktusa támad, azt kiáltja felém : »Felpofozott emberrel nem beszélek!« Egypár nap előtt Bogya János kiáltotta ezt felém, ma pedig Rubinek István. Nagy Ernő: Weisz Manfréd inasa! Elnök : Kérem a t. képviselő urat, ne mél­tóztassék képviselőtársát igy aposztrofálni. Nagy Ernő: Az! (Zaj.) Elnök : Kérem a képviselő urakat, ne mél­tóztassanak egymást ilyen kifejezésekkel illetni. Rupert Rezső : Bogya Jánosnak ezen közbe­szólására nem reagáltam, mert egyetlen tisztes­séges ember sem tartja szükségesnek, hogy Bogya Jánossal szemben a becsületét megvédje. (Nagy mozgás a jobboldalon és a középen. Felkiáltá­sok : így nem lehet beszélni !) Elnök: Rupert Rezső képviselő urat ezért a kifejezésért rendreutasitom. Rupert Rezső: Rubinek Istvánnal szemben is hasonló álláspontra helyezkedhetnem. Rubinek István ma abból az alkalomból kiáltotta felém ezt a sértést, hogy figyelmeztettem arra a mozi­ügyre, arra a moziaffórre, amely közte és Rassay Károly t. barátom között a múlt nemzetgyűlés végén lejátszódott. A t. képviselő ur ugy látszik, találva érezte magát, s erre követte el ellenem ezt a sértést. Nem ambicionálom magamnak azt, hogy ezekkel az urakkal szemben a magam vé­delmére bármit is mondjak, mégis, hogy leszok­tassam egyszersmindenkorra azokat, akikben haj­landóság van ilyen szemrehányásokat tenni ne­kem, s hogy ezentúl semmiféle politikai hintás­legénnyel szemben védekeznem ne kelljen, röviden elmondom és megmagyarázom, . . . (Mozgás és zaj a jobboldalon.) évi augusztus hó l-én } szerdán. Elnök : A képviselő ur már megint olyan kifejezést használt, hogy kénytelen vagyok amiatt rendreutasítani. Kuna P. András : Ez a műveltségnek a jele ! (Zaj.) Rupert Rezső : . . . hogy miről van szó. A t. Nemzetgyűlés még emlékezhetik arra, hogy az első nemzetgyűlés idején egy Szappanos József nevű orvtámadó engem éjszaka az utcán meg­támadott azért, mert itt a nemzetgyűlésen nem voltam hajlandó elfogadni azt, hogy a nemzeti hadseregnek tagjai lehessenek olyanok is, akik súlyos bűntetteket követtek el. Az akkori nem­zetgyűlés is felháborodott ezen éjszakai orvtáma­dáson és kimondotta, hogy a mentelmi jog súlyos megsértése forog szóban. Azóta ez az ur, aki mellé betársulnak Bogya János és Rubinek Ist­ván, nagy hőstetteket vitt véghez. Azóta erről az úrról csak kétszer lehetett hallani Először akkor, amikor a pornóapáti plébánost meggyilkolták, másodszor akkor, ami­kor a ministerelnök ur magánlakosztályában együttműködött a választást vezető bizottságban. Csak azt akartam leszögezni, hogy amikor ezt a sértést igen gyáva módon felém kiáltják, arról van szó, hogy engem éjszaka egyszer ez a Szappanos József nevű gyilkos, aki ellen a wieni Reichsgerichten is folyik eljárás, orvul megtámadott. Erről van szó, ennélfogva nekem ehhez az egész ügyhöz több szavam nincs, mint az, hogy gratulálok Rubinek István urnák ós Bogya Jánosnak és mindenkinek, aki hajlandó Szappanos Józseffel szolidaritást vállalni. (Mozgás.) Elnök: Nagy Ernő képviselő ur személyes kérdésben kért szót. Nagy Ernő : T. Nemzetgyűlés ! Amikor fél kettő tájban az ellenzék kivonult, én azt kiál­tottam a többség felé, hogy a Bethlen-kormány megbukott. Kuna P. András : Dehogy bukott ! Nagy Ernő : Meg méltóztatnak engedni, hogy én nyugodtan beszélek, természetemhez illően ; méltóztassanak tehát meghallgatni. (Halljuk! Halljuh!) Erre Rubinek István ur azt kiáltotta felém, hogy »zsupán«. Ha jól vesz­szük, ez talán megtiszteltetés is volna rám nézve, jóllehet sohasem voltam zsupán, de ha igen t. Rubinek István urnák ez a meggyőző­dése, mondom, megtiszteltetés lehet rám nézve, mert abban az időben még zsupán képében is dicsőséges és szép dolog volt szolgálni az orszá­got. Ezen már túl vagyunk. Azt vagyok bátor még megjegyezni igen t. Rubinek urnák, hogy hazámért nemcsak zsupán, hanem még a pokol ördögőrzője is volnék. Egyébként igen t. Rubinek István urnák Rassay Károly t. képviselőtársammal a múlt nemzetgyűlésen egy mozi-ügye volt, amely tud­tommal még nem intéződött el. Rupert Rezső: Alul maradt benne szépen! Nagy Ernő : Ebben a mozi-ügyben nagyon

Next

/
Oldalképek
Tartalom