Képviselőházi napló, 1910. XXXII. kötet • 1916. szeptember 7–szeptember 29.

Ülésnapok - 1910-659

62 659. országos ülés 1916 szeptember 12-én, kedden. pesti állami rendőrségről szóló 1881 : XXI. t.-cz. megalkotása óta már két ízben mutatkozott szüksége annak, hogy e rendőrség hatásköri területe kibővittessék, nevezetesen az 1889 : XLVI. és 1912 : LX. t.-cz. terjesztette ki a székesfővárosi m. kir. államrendőrség területi hatáskörét. Az előbb idézett törvényczikk Újpest, Rákospalota, az utóbbi pedig Kispest, Pest-Szt.Lőrincz és Erzsébetfalva határára. E terjeszkedésnek megvannak a maga belső indokai. Egyrészt, mint általában a nagy városok környékén, ugy a mi székesfővárosunk környékén is az eddiginél fejlettebb és nagyobb igényekkel fellépő ipari, kereskedelmi, közlekedési és társadalmi élet fejlődik. De nemcsak ezen környékbeli falvak ez ipari és egészséges fejlődése az ok, amely szükségessé teszi, hogy a fővárosi fejlettebb természetű rendőrség hatásköre oda kiterjesztessék, de az a társadalmi jelenség is, hogy nagyobb városok környékén az ott levő falvakban előszeretettel ütik fel tanyáikat a társadalom bűncselekmények elkövetéséből élő, kriminalitásra hajló elemei, mert hiszen a főváros környékén és általában nagy városok környékén fekvő területeken élvezik a nagyvárosi fejlettebb életnek a bűncselekmények elkövetésére alkalmasabb körülményeit, nevezetesen a nagyvárosi forgalmasabb életben a társadalmi ellenőrzés hiányait, másrészt azonban ezeket, a bűncselekmények elkövetésére előnyös körülményeket nem ellensúlyozza a nagyvárosok tökéletesebb és fejlettebb rendészeti szervezete. Ez a két körülmény a Budapest székesfőváros határában fekvő és úgyis az államrendőrség hatásköri területébe mintegy beékelt Csepel községben is mutatkozik. Ez a község főleg a háború alatt iparilag, gazdaságilag és a fővárossal való közlekedés szempontjából igazán csodálatos mórtékben fejlődött. Előállottak a gazdasági és társadalmi magasabb igények a rendészeti teendők ellátásával szemben, de előállott az a bizonyos állapot is, amelyet az előbb voltam bátor röviden vázolni, t. i. hogy a főváros területén elkövetett bűncselekményekből élő elemek a főváros közelében, de a fővárosi rendőrség hatásköre alá nem tartozó területen ütik fel előszeretettel a tanyájukat. Azt hiszem, bővebben nem szükséges indokolnom, hogy a fővárosi rendőrség hatáskörének ez a kiterjesztése szükséges, mert hiszen a t. ház tagjai előtt kivétel nélkül ismeretes az a nagy fejlődés, amelyet ez a község a háború alatt tett. A részletekre nézve csak annyit tartok szükségesnek megjegyezni, hogy Csepel községben nem állíttatnék fel külön kerületi kapitányság, hanem az államrendőrség szervezetében eleddig ismeretlen uj szerv, nevezetesen kirendeltség és pedig az erzsébetfalvai kerületi kapitányságnak olyan kirendeltsége, melynek vezetője az erzsébetfalvai kerületi kapitány állandó helyettese gyanánt jár el és rendőri büntetőbírósági hatáskört is gyakorol. így olcsóbban érhető el a szükséges államrendőrségi szerv felállítása, a czélnak pedig ez a kisebbméretű szerv is tökéletesen meg fog felelni, mert főleg az első években nem valószínű, hogy e kirendeltségnek oly nagy ügyforgalma és annyi teendője lenne, hogy azt kellőképen el ne láthatná. A törvényjavaslat azonban felhatalmazza a belügyministert, hogy annak idején, ha szükségesnek mutatkozik, a kirendeltséget kerületi kapitánysággá szervezze át. A Budapest székesfővárosi államrendőrség hatáskörének Csepel község területére való kiterjesztése összesen 256.755 korona többkiadást fog eredményezni, amelyből előreláthatólag 20.000 koronát Csepel község fog magára vállalni. A közigazgatási és pénzügyi bizottság nevében van szerencsém javasolni, hogy a javaslatot általánosságban és részleteiben változatlanul elfogadni méltóztassék. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra feljegyezve senki sincsen. Kérdem, kivan valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. házat, elfogadja-e a Budapest székesfővárosi m. kir. államrendőrség hatásköré^ nek Csepel község területére való kiterjesztéséről szóló törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául, igen vagy nem ? [Igen!) A ház a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadja. Következik a részletes tárgyalás. Szinyei-Merse Félix jegyző (olvassa a törvényjavaslat csímét és 1—10. §-ait, amelyele észrevétel nélkül elfogadtatnak.) Elnök: A törvényjavaslat ekként részleteiben is letárgyaltatván, annak harmadszori olvasása iránt napirendi javaslatom során leszek bátor a t. háznak javaslatot tenni. Következik a napirend 4. pontja: a hadi jótékonysági célokra kivethető vármegyei pótadóról szóló törvényjavaslat (írom. 1279, 1288), elsősorban annak általános tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Rakovszky Iván előadó: T. képviselőház! Az 1883. évi XV. t.-cz. intézkedései szerint a vármegyei törvényhatóságok 5°/o"ot meghaladó vármegyei pótadót csak törvényhozási felhatalmazás alapján vethetnek ki. Örvendetes jelenség gyanánt állapithatjuk meg, hogy hazánkban állam és társadalom egyforma lelkesedéssel, egyforma áldozatkészséggel és egyforma kötelessógtudással sietett a háború által okozott minden kár eltüntetésére, minden szenvedés enyhítésére és minden nyomoron való segélynyújtásra. Az állam és a társadalom ezen munkáját természetszerűleg egészítik ki, a majdnem mondhatnám, az állam és a társadalom között álló, állami közczélok teljesítésére törvényhozási utón a- társadalomból kifejlesztett szervezetek, a vár-