Képviselőházi napló, 1910. XXXII. kötet • 1916. szeptember 7–szeptember 29.

Ülésnapok - 1910-659

659. országos ülés 1916 s megyei törvényhatóságok, amelyek ugy, mint az állam és a társadalom, a háború egész ideje alatt nemes áldozatkészséggel és hazafias kötelességtudással tettek meg mindent, amit anyagi erejükhöz képest a háború dulásainak enyhítésére megtehettek. E nemes feladatuk teljesítésében nagy mértékben gátolja őket és nehezeti eljárásukat az 1883 : XV. t.-czikk emiitett intézkedése; talán nem is helyénvalók ezek az intézkedések egy ilyen nemes czélu és az erkölcsi megítélés magasabb szférájába eső mozgalomnál, elvégre ezek a háborús jótékony czélra kivetett adók egy valamennyiünk szivéhez közelálló nagy hazafias és emberi czélt szolgálnak. De az ezen czólokra kivetett pótadók sokkal szorosabban függnek össze a napi eseményekkel, semhogy az azok kivetési technikájához tartozó hosszadalmas eljárás természetükkel megférne. Különben is akkor, amikor a törvényhatóságok ezen nemes feladatot teljesitik, talán nem is szabad és nem is lehet az állami gyámkodás és az állami ellenőrzés teljes mértékét alkalmazni velük szemben. Ebből a logikai gondolatmenetből indul ki a kormány akkor, amikor az előttünk fekvő törvényjavaslatot a törvényhozás elé terjeszti és ugyanezt a gondolatot tette magáévá a közigazgatási és a pénzügyi bizottság, amikor ezt a javaslatot a t. háznak elfogadásra ajánlja. Amikor a vármegyei törvényhatóságok a javaslatban foglalt jogukkal élni fognak, nem cselekedhetnek a jövőben sem teljesen korlát nélkül, egyrészt azért, mert a javaslat szerint az 1883. évi XV- t.-cz. által megállapított mértéken felül kivetendő pótadókat nem vethetik ki nagyobb összegben, mint további 5%-ban, másrészt azért, mert a vármegyei pótadók kivetése belügy ministeri jóváhagyás alá esik és végül fenmaradnak az 1912 :LIX. t.-cz. mindazon intézkedései, amelyek a vármegyei pótadók kivetésénél bizonyos kautélaszerü formalitásokat irnak elő. A közigazgatási és a pénzügyi bizottság nevében javaslom a t. háznak, hogy a hadijótékonysági czélokra kivethető vármegyei pótadóról szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben változatlanul elfogadni méltóztassék. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve. Kérdem, kiván-e még valaki szólni? Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. házat, elfogadja-e a hadijótékonysági czólokra kivethető vármegyei pótadóról szóló törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául, igen, vagy nem? (Igen!) A ház a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadja. Következik a részletes tárgyalás, elsősorban a czim. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. szeptember 12-én, kedden. 63 Hoványi Géza jegyző (olvassa a törvényjavaslat ősimét, 1—2. §-ait, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak.) Elnök: Ezzel a törvényjavaslat részleteiben is letárgyaltatván, harmadszori olvasása iránt napirendi javaslatom során leszek bátor a t. háznak indítványt tenni. Következik a napirend 5. pontja: a Budapest székesfőváros által kötvények kibocsátása utján felveendő kölcsönökről szóló törvényjavaslat (írom. 1275, 1302); elsősorban annak általános tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Antal Géza előadó: T. ház! Budapest székesfőváros törvényhatósága folyó évi márczius hó 8-án tartott gyűléséből felterjesztést intézett a kormányhoz, mely felterjesztésében a kormányt oly irányú törvényjavaslatnak a ház elé terjesztésére kérte, mely törvényjavaslat a Budapest székesfőváros által felvett és felveendő kölcsönök adó-, bélyeg- illetékmentességét, valamint pupillaritását mondaná ki. A kormány Budapest székesfőváros ezen felterjesztésére beterjesztette az 1275, számú törvényjavaslatot, melyben Budapest székesfővárosának azon kórelmét, hogy kölcsönei adó-, bélyeg- és illetékmentességben részesittessenek és egyúttal óvadék- és letétképeseknek nyilváníttassanak, oly módon gondolta megadhatónak, hogy Budapest székesfőváros a belügyminiszter és pénzügyminiszter előzetes hozzájárulásával kölcsönöket vehessen fel, mely kölcsönöknek azután adó-, bélyeg- és illetékmentességét a pénzügyminister külön adná meg, s ugyancsak a pénzügyminister adná meg ezeknek a részkötelezvényeknek a pupiílaritását is. Budapest székesfővárosnak azt a kérelmét, hogy nemcsak az ilyen kötvények utján felveendő kölcsönök, hanem egyúttal a függő kölcsönök is, adó-, bélyeg- és illetékmentességben részesittessenek, a ministeri indokolás nem teljesíthetőnek mondja, ugy hogy Budapest székesfőváros indíttatva érezte magát, hogy még egyszer kérvónynyel járuljon a képviselőház elé, mely kérvény most a ház asztalán fekszik, s ebben a kérvényben a márczius 8-iki közgyűlésből kibocsátott felterjesztéshez hasonló kérelmeket hangoztat. A pénzügyi bizottság Budapest székesfőváros ezen ujabb kérelmét is beható mérlegelés alá vévén, a maga részéről olyan ekszpediens elfogadását javasolja a t. háznak, hogy Budapest székesfőváros kölcsönkötvényei egyszersmindenkorra adó-, bélyeg- és illetékmenteseknek mondassanak ki a törvényhozás által, s egyszersmindenkorra ruháztassanak fel a pupillaritás jogával, természetesen fentartva a belügyministernek jóváhagyását és a pénzügyministernek azt a jogát, hogy ezen kötvénykibocsátásnak idejét a pénzpiacz mindenkori helyzetére és egyúttal az állam hitelszükségleteire való tekintettel állapítsa meg. Ellenben a függő kölcsönök adó-, bélyeges illetékmentességére vonatkozólag a pénzügyi