Képviselőházi napló, 1901. XXV. kötet • 1904. május 7–junius 22.
Ülésnapok - 1901-423
423. ORSZÁGOS ULES 1904 május 7-én, szombaton, Perczel Dezső elnöklete alatt. Tárgyai : Az országgyűlés harmadik ülésszakának megnyitására vonatkozó királyi leirat felolvasása. — A képviselőház gyászának nyilvánítása Jókai Mór elhunyta alkalmából. — Az ülés jegyzökönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak: gróf Tisza István, Lukács László, gróf Khuen-Héderváry Károly, Nyiri Sándor, Plósz Sándor, Berzeviczy Albert, Tallián Béla, Hieronymi Károly, Cseh Ervin. (Az ülés kezdődik d. e. 10 óra 30 perczkorj Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét Hertelendy László jegyző ur fogja vezetni; a javaslatok mellett felszólalni kivánókat Szőts Pál jegyző ur, az azok ellen felszólalni kivánókat Endrey Gyula jegyző ur fogja jegyezni. T. ház! Miután a legutolsó ülés jegyzőkönyve nyomban az ülés végén már hitelesíttetett, jegyzőkönyv hitelesitésének szüksége nem forog fenn. A miniszterelnök ur kivan szólani. Gr. Tisza István miniszterelnök: T. ház! Jelentem a t. háznak, hogy egy legfelsőbb királyi leirat érkezett, kérem annak felolvasását és a főrendiházhoz való átküldését. Elnök: A legkegyelmesebb királyi kézirat fel fog olvastatni. Szőts Pál jegyző (olvassa): Mi, I. Ferencz József, Isten kegyelméből Ausztriai császár, Csehország királya stb. és Magyarország apostoli királya, hű Magyarországunk és Társországai zászlósainak, egyházi és világi főrendéinek és képviselőinek, kik az Általunk 1901. évi október hó 24-ikére, Budapest fő- és székvárosunkba összehívott országgyűlésen egybegyülvék, királyi üdvözletünket! Kedvelt híveink! Magyar minisztériumunk előterjesztésére az Általunk 1901. október 28-ikán megnyitott országgyűlés harmadik ülésszakát a folyó év május hava 7-ik napjára összehivottnak nyilvánítjuk. Kikhez egyébiránt királyi kegyelmünkkel állandóan hajlandóak maradunk. Kelt Budapesten, 1904. évi május hó 3-ik napján. Ferencz József, s. k,, Tisza István, s. k. Elnök: Indítványozom, hogy a legfelsőbb királyi kézirat tudomásul vétessék és tudomásulvétel és kihirdetés czéljából a főrendiházhoz átküldessék. Hozzájárul a ház? (Igen!) Ugy ezt határozatképen kimondom. Meg fogja engedni nekem a ház, hogy azon, eddig folyton követett szokástól és gyakorlattól, hogy a mindenkori ülésszakok első ülésében egyéb ne történjék, mint a ház legközelebbi ülése napirendjének megállapítása, ezúttal, tekintettel arra a megrendítő országos veszteségre, a mely a ház üléseinek szünetelése alatt adta elő magát, eltérjek. (Halljuk! Halljuk!) Az alatt, mig a ház üléseket nem tartott, folyó hó 5-dikén, az esti órákban, elragadta a halál az ország koszorús költőjét, Jókai Mórt. Megrendítő eset ez az egész országra, megrendítő eset minden magyar emberre, és én azt hiszem, hogy ha nem is állana fenn évtizedek óta az a benső kapocs, a mely a törvényhozást és utóbbi időben annak mindkét házát Jókaihoz kötötte, még az esetben is kötelességem lenne e helyről megemlékezni az elhunyt nagy hazafiról. Mert Jókai Mór az ő hasznos, és a magyar névre csak dicsőséget árasztó működésében több mint négy évtizeden át a törvényhozásnak is tagja volt. 1861-ben választatott először képviselővé és 1896-ig tagja volt az országgyűlés képviselőházának, 1896 óta pedig a törvényhozás másik házában, a főrendiházban működött mint törvényhozó. így tehát ez a gyász nemcsak országos jellegénél fogva, hanem ugy is mint a háznak saját gyásza érinti a képviselőházat. Jókainak, mint írónak, mint költőnek méltatása teljes valójában nem e helyre tartozik. 1*
