Képviselőházi napló, 1896. XX. kötet • 1899. január 3–márczius 10.

Ülésnapok - 1896-419

296 419. országé* filé* 1899. ináreilu* 4-én, seembatoH. leml öregnek, tanárok ég tanítványok közötti torzsalkodásnak lesz fölött kcmenczéje. Hagyjuk nyugodni a vitézül elesettek csontjait ott, a hova el vannak temetve s ne törekedjünk azon, hogy kisérteteket csináljunk belőlük, a kiket minden heves szó felriaszt.* B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszteri Jókai sem csalhatatlan! Thaly Kálmán: Nem az én szavaim ezek, t. ház. Gyönyörű költői elmével és megható igazsággal írt szavai ezek Jókai Mórnak. Kövessük az ő példáját. Nagyon sajnálom, hogy az új kereskedelemügyi miniszter úr, Hegedüs Sándor nincsen jelen, a kit Jókai Mórhoz a leg közelebbi viszony fűz. Én őt kértem volna fel, járjon közbe oly szellemben, melyet Jókai Mór tanácsolt ezen odiózus ügy végleges elintézésére nézve, a minisztertanácsban; örök dicsőségére fog válni neki és az új miniszterelnök urnak, ha ezen odiózns ügyet abba a mederbe tereli, a melyre Jókai Mór, a nemzet koszorús költője rámutatott. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Én ismerem az uralkodó igazságos, alkotmáiryos érzületét, legközelebb volt örvendetes alkalmunk meggyőződni arról, a mit Kossuth Ferencz t. pártvezérem kifejezett a felhatalmazási törvény tárgyalásakor tartott beszédében. Meg vagyok győződve, ha oly férfiú, mint a mostani miniszterelnök úr, informálja ő Felségét, mily örökké tartó ódiumot, mennyi félreértést fog ezen ügy a nemzetre hozni, a mint azt maga Jókai Mór is megirta, akkor az uralkodó nem fog ragaszkodni a Krieghammer ajánlotta tervezethez, melynek megvalósítása érdekében Lobkovitz herczeg legújabban ékes németséggel átírt a fővároshoz. (Igaz! Úgy van! a szélső haloldalon.) Oly szellemű hadsereg számára kéretnek tőlünk ujonczok, a minő szellemet bátorkodtam néhány vonásban vázolni. Szólhatnék még nagyon sokat, de azon két évtized óta, mióta szerencsém van a parlament tagjának lenni, temérdek hosszabb, rövidebb beszédben világítottam meg Magyarországnak sajnálatos helyzetét a katonai kérdésekben. Nem akarok ezekre most kiterjeszkedni, nem is akarom élesíteni a vitát, hiszen a béke szellője lengedez körülöttünk; de eaeket mégis el kellett mondanom annak indokolásául, a mit mi sarkalatos programmpontunknak tartunk, hogy tudniillik államnak nem tartható azon tartomány, melynek önálló hadserege nincs. (Igaz! Úgy van/ a szélső baloldalon.) Magyarországnak nem lévén önálló hadserege, a közös hadseregnek, a melyben még hozzá olyan szellem uralkodik, a minőt vázoltam, nem szavazhatunk meg egyetlenegy ujonezot sem, (Élénk helyeslés a szélső baloldalon*) és míg a függetlenségi párt akárhány tagja fog ülni e helyen, hiven az Ősi hagyományokhoz, helyt fog állani program monk ezen sarkalatos pontja mellett, és küzdeni fog minden alkalommal s minden megengedett eszközzel az önálló nemzeti hadsereg létrehozásáért. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Annak örömmel, áldozatkészséggel szavazuók meg a kívánt ujonczokat, de a közös hadseregnek kénytelenek vagyunk azokat megtagadni. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) A t. előadó úr említést tett a miniszter úrnak két jelentéséről, mely az ujonczozási javaslaton kivtíi, de azzal együtt most tárgyalás alatt van. Legyen szabad ezekre egy pár rövid megjegyzést tennem. (Halljuk!) Az egyik az Í897—98. évben ténylegeB szolgálatban állott közös hadseregbeli és honvéd egyéves önkéntesek tisztivizsgájának eredményéről szól. Csak röviden akarom konstatálni, hogy a jelzett katonai évben a közös hadsereg magyar ezredeiben, a tüzérezredek, úiry tudom, nincsenek ideyéve, csak a magyar gyalog- és lovasezredek . . . B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Mind! Mimi! Thaly Kálmán: A tüzérség is? Akkor, a közös hadseregben 1436 magyar honosságit egyéves önkéntes szolgált, a honvédségnél 325. A közös hadseregben a tisztivizsgálatokon az 1436 közül visszavettetett 333 magyar ifjú, a honvédségnél pedig 325 bői csak 26. Tehát a közös hadseregnél majdnem 25 százalékot vetettek vissza. A számok beszélnek, t. ház! Ez a körülmény még mindig azt mutatja, hoijy nem anynyira ifjaink készül ellensége az oka a visszavetésnek, hiszen akkor a honvédségnél is hasonló százalék buknék el; mert én nem teszem fel azt a honvédelmi miniszter úrról, sőt épen az ellenkezőjét tudom, hogy tudniillik a honvédséget harczképzettségre nézve egyenlővé akarja tenni, sőt nagy mértékben már egyenlővé is tette a közös hadsereggel, és ép olyan szigorral veszik itt az egyéves önkéntesek vizsgáit, mint a sorhadnál, és egyenlő szigor mellett a százalékban mégis óriási a különbség. Tehát a közös hadseregnél való 25 százalékos elbukásnak megint nem tulajdoníthatok egyéb okot, mint azt a gyűlöletes szellemet, a mely Krieghammer úrból kisugárzik az ő alantas tisztjeire és tábornokaira is, a mely abban áll, hogy a magyar elemet, a mennyire csak lehet, szorítsa ki a hadseregből, illetőleg ne engedje be a hadseregbe. Ennek illusztrácziójáúl felolvasok egyes magyar ezredek vizsgáiról egy pár adatot, a melyek élénken fognak beszélni. Itt van nindjárt Budapesten a 32-ik ezred, az úgynevezett háziezred, a Mária-Terézia-gyalogezred. Ennek a vizsgálatait az idén — úgy mondja a tudósító —