Képviselőházi napló, 1892. XX. kötet • 1894. október 8–november 24.
Ülésnapok - 1892-382
290 382. országos ülés 1894. november 19-én, hétfőn. ellen nyilatkozik és azt érdekeit veszélyeztetőnek mondja. (Halljuk! Hallluk!) A t. miniszter úr nyájasan fogadott, a kérvényt átvette és megígérte, hogy a kérdést még egyszer megfontolja. Annál kellemetlenebbtíl érintett azután a hir, mikor megtudtam, hogy az áthelyezést elrendelő rendelet már ki van adva. (Mozgás a baloldalon.) Ezek után áttérek, t. ház, magára a rendeletre s főleg annak indokolására, melynek minden tétele tarthatatlan. »Magy. kir. belügyminiszter. 23.385. sz. Pozsony vármegye közönségének, Pozsonyban. A múlt évi szept. hó 25- és 26-án tartott bizottsági közgyűlésben 332. sz. alatt hozott azon határozatot, mely szerint a szempczi szolgabírói járás székhelyének toyábbra is Szempczen hagyása mondatik ki, Bazin sz. kir. város közönsége és gróf Pálffy János által az ellen beadott s f. é. márczius hó 11-én 5496. sz. alatt kelt alispáni jelentéssel felterjesztett felebbezések folytán felülvizsgálván a felebbezésnek helyet adva, a határozatot ezennel megváltoztatom és elrendelem. . . .« Ezen szónál «megváltoztatom», meg kell állanom. A tényállás tökéletesen megfelelő., de szerintem nem szerenesés a használt kifejezés. T. ház, én tökéletesen konczedálom a miniszter felügyeleti jogát, ez szükséges. Joga van a miniszternek egy megyei határozatot megsemmisíteni, ha azt közveszélyesnek vagy törvényellenesnek tartja. (Igás! Úgy van/ a baloldalon.) De határozottan tagadom, hogy joga volna egy, (Igaz! Úgy van! a baloldalon.) határozatot megmásítani, kivéve az 1886: XXI. tcz. 10. §. esetét, midőn szószerint idézve törvények s törvényes rendeletek szerint intézkedni szükséges, mert ez által tökéletesen illuzoriussá válik a megyék önrendelkezési joga. (Igaz! Úgy van! a baloldalon.) Folytatom: »elrendelem, hogy a szempczi szolgabírói járás székhelye Szempczről Bazinba helyeztessék át. Megváltoztatandó volt a határozat, mert miként azt már a múlt évi deczember hó 5-én 102.710 szám alatt kelt rendeletemben kijelentettem, a hatóság igénybevételére szoruló közönségnek elsőrendű érdeke az, hogy a járási hatóságait-— Szolgabíróság járásbíróság — egy helyen találja fel». Bizonyára kívánatos, de hogy lehetséges-e, az más kérdés. A t. miniszter úr itt bizonyára a 1883. IV. törvényczikk 16. §-ára fog hivatkozni. De ezen szakasz csak azt mondja, hogy a járásbíróságok és szolgabíróságok lehetőleg együtt legyenek. Itt nincs imperativus, és épen a megye van hivatva elhatározni ez lehetőleg lehetséges-e? Valószínű, hogy a miniszter úr az 1886. XXI. törvény 10—19.§-ára hivatkozott. »Továbbá«— mondja a rendelet—, »mert Bazin város, Szempcz községnél minden tekintetben jelentékenyebb.* Hát, t. ház, Bazinnak van 3000 lakosa. Szempcznek 4000 lakosa (Mozgás.) Igaz, hogy Bazin rendezett tanácsú város, Szempcz pedig nagyközség. Igaz, hogy Bazinnak kormánypárti a képviselője, (Felkiáltások balfelől: Ez a döntő.) Szempcznek pedig ellenzéki. (Mozgás.) Hogy ez a t. miniszter úrnál mennyit nyom, azt én nem tudom. Gr. Apponyi Albert : De én tudom. (Derültség.) Gr. Esterházy Mihály: Szempcznek virágzó kereskedelme van, hetenként tartott látogatott nagy vásárjain ezer és ezer ember fordul meg, a szomszéd községek mind itt fedezik szükségleteiket. Szempczen van előfogat és tolonczállomás. Meg kell még említenem, hogy egy katouailag fontos útvonalon fekszik; bizonyítja, hogy a pozsony-nagyszombati út állami úttá lett átalakítva. A felvidékről, példán! a brukki táborba vonuló katonaság ezt az Utat használja és kénytelen Szempczet érinteni. Hogy a gyakori beszállásolásoknál, miképen lesz nélkülözhető a közigazgatási hatóság, azt nem tudom. (Halljuk ! Halljuk !) Az indokolás továbbá azt mondja, hogy »Bazin város inkább képezi a járás központját, mint Szempcz.« Hát ezt egy pillantás a map pára megdönti, szembeötlő, hogy Bazin a járás szélén fekszik és kész vagyok ezt, ha a miniszter úr kívánja, számadatokkal is bizonyítani. Nem akarom a t. házat több részlettel untatni, csak azt akarom még megjegyezni, hogy nemzetiségi szempontból is kárus az áthelyezés. (Úgy van! balfelől.) Eddig a tót lakosság volt kénytelen a magyar ajkú vidéket felkeresni, most majd a magyarokat tereljük Bazin vidékére, mely tisztán tót, és hol a városban nem csekély nemzetiségi — pánszláv — agitáczió létezik. (ügy van! a baloldalon.) Az 1886: XXI. tcz. 47. §-a így szól; (Olvassa.) »A közgyűlés hatáskörébe a következő ügyek tartoznak: b) a közigazgatási járások és a törvényhatósági tagokat választó kerületek alkotása; k) új hivatalok és állomások felállítása és a régiek megszüntetése.* Ez a törvény világos és semmiféle félremagyarázatot nem enged, (Úgy van! balfelöl.) de a 1883: IV. tcz. 16. §-ába sem ütközik, sőt azt szerintem kiegészíti, mert ott ki van mondva a »lehető« szó. Ha pedig a törvény azt kontemplálta volna, hogy minden esetben, minden körűim ény közt egyesíttessenek járásbíróságok és szolgabiróságuk : ezt bizonyára kihagyja. (Igaz ! Úgy van! balfelől.) így azonban a vármegyékre van bizva megitélni, hogy a viszonyok olyanoké, hogy ez kivihető-e? (Úgy van! balfelől.)
