Képviselőházi napló, 1887. XVIII. kötet • 1890. április 22–junius 10.

Ülésnapok - 1887-367

60 867, orsaágos ülés mftjns 6-én, hétfőn. 1890. Ezen szempontot tehát helyesnek és döntőnek nem tartom. A másik ellenvetés talán az, hogy Eperjes kisebb város lévén, a kir. tábla bíráinak, segédés kezelő személyzetének lakásviszonyai nem lesznek az első időben kellemesek, hogy nehézségekbe fog ütközni ezen nagy számú testületnek elhelyezése, ezt is készséggel elismerem, hogy ugy van. Nehézséggel fog járni Eperjesen ép ngy, mint a hogy nehézséggel fog járni Pozsony kivételével talán mindenütt, mert hiszen a városokban a kínálat és kereslet közti viszony a lakásokra nézve is fennáll. Nem épülnek házak, ha nincs a ki bérbe vegye, de ha 3 ki bérbe veszi, akkor Eperjesen ép ugy, mint a többi városokban lesz elég lakás. Ez tehát a második tekintet. A harmadik, a mi felhozható Eperjes elíen, az, hogy Kassa városának ajánlatai a királyi tábla felállítása érdekében sokkal nagyobbak és jelentékenyebbek, mint Eperjes városának ajánlatai. Ezt megint el kell ismernem s csak gratulálhatok Kassa városának, hogy abban a helyzetben van, hogy jelentékeny ajánlatokat tehet s kívánom, hogy jusson abba a helyzetbe, hogy még nagyobb ajánlatokat tehessen De a mint nem kifogásolhalom azt, hogy az igazságügyi kormányzat a királyi táblák elhelyezésé nél mellékesen figyelembe vette a városok által tett ajánlatokat is, azt hiszem, ez főindok sohasem volt, főindokot nem képezett, ez az indok csak azt bizonyítja, hogy Eperjes városa és Sárosmegye nem tehet annyit, mint más szerencsésebb viszonyok és gazdasági körülmények közt fekvő városok; ezt tehát komolyan Eperjes városa ellen felhozni nem lehet. Ezekután,köszönöm at. ház szives figyelmét, melyet egy ily helyi érdekűnek látszó felszólalás iránt tanúsított. Ismétlem erős meggyőződésemet, hogy nem helyi, hanem országos érdeket szolgáltam s kérem a t. házat, hogy nem helyi, nem Eperjes érdekéből, hanem az ország közérdekéből méltóztassék módosítványomat elfogadni (Élénk helyeslés balfelöl.) Elnök: A módosítvány fel fog olvastatni. Madarász József jegyző (olvassa) : Módosítvány. Beadja Bujanovits Sándor. A kir. ítélőtáblák és kir. főügyészségek szervezéséről szóló törvényjavaslat 1. §-ában a királyi táblák székhelyének felsorolásában előforduló „Kassa" város helyett tétessék „Eperjes" város. Ezen módosítvány elfogadása esetén a 2. §. 4. pontjában előforduló eme szavak „a kassai" teendő „az eperjesi". Elnök: Ki következik? Josipovich Géza jegyző: Jókai Mór! Jókai Mór; T. ház! Az előttem szólót, képviselőtársamnak felszólalása után kötelességemnek tartom, hogy én is felszólaljak. (Halljuk! Halljuk! jobbfelöl.) Távol van tőlem az a szándék, hogy azok ellen, a miket Eperjes városának kiemelésére az előttem szólt t. barátom felhozott, egyetlen egy ellenérvet is felemlítsek. Elismerem, hogy azok, a miket t. képviselőtársam Eperjes városának fontosságáról, történelmi érdemeiről, létviszonyairól és különösen nemzetközi tekintetben szerzett érdemeiről mondott, mind állanak s senki által sem engedem magamat felülmulatni abban az óhajtásban, hogy vajha elérné Eperjes városa azt a felvirágzást, a melyre ezen érdemeiért valóban méltó. (Helyeslés.) És bármi intézményre legyen is szüksége, akárculturalis, akár közlekedési, vagy nemzetgazdasági tekintetben, a mely Eperjes városának emelkedésére szolgál, bennem legbuzgóbb j>ártolójára fog mindenkor találni. (Tetszés.) Epén igy mellőzöm a kínálkozó alkalmat, hogy részemről Kassa városának, melyet képviselni szerencsés vagyok, mind históriai érdemeire, mind hazafiúi kiváló tetteire, mind pedig azon fontosságra nézve, a melyet eddigelé tőle senki el nem vitatott, különös adatokat hozzak fel s ezt annyival inkább tartom mellőzhetőnek, minthogy t. barátom, az ellendindítványt beadó képviselőtársam: Bujanovich Sándor maga is annyira felmagasztalta Kassa városát, hogy én őt túllicitálni nem akarom; annyira elismerte annak, mint központnak fontosságát, hogy én sem tudnék felőle többet mondani. (Tetszés a jobboldalon) Azonban ez alkalommal nem egyes városok felvirágzásáról, nem nemzetpolitikai czélokról . . . Bujanovich Sándor: Es állampolitikai czélokról! Jókai Mór: . . . van szó, hanem szó van a judicatura, az igazságszolgáltatás reformjáról és a hol hibái vannak, azok sanálásáról. (Ugy van! Ugy van ! a jobboldalon.) Az igen tisztelt igazságügyminister ur szombati beszédében oly világosan adta elő e törvényjavaslat czélját, hogy még azok is, a kik nem akarták, kénytelenek voltak azt megérteni. (Tetszés a jobboldalon.) E törvényjavaslat legfőbb czélja első bíróságainknak, melyek még nagyon sok kívánni valót hagynak hátra, regenerálása, reformälása és erre fog szolgálni az eddig két központban — Budapesten és Marosvásárhelyt — levő királyi táblák szétosztása. Semmi sem természetesebb, minthogy ezen czél keresztülvitelénél bizonyos territóriumoknak központját kell keresni. Geographiai tekintetben felső Magyarország központja Kassa, ezt mindenki elismeri, hacsak a térképre néz. Közlekedés tekintetében szintén egyik góczpontnak lehet mondani; kereskedelmi és culturalis tekintetben pedig szintén annyit tesz Kassa, a mennyit Magyarországnak igen kevés városa. Hiszen az egész felvidék fiatal-