Képviselőházi napló, 1881. V. kötet • 1882. márczius 29–május 22.

Ülésnapok - 1881-106

OAQ 106. országos ülés az, hogy az eddig az élelmezésre és a had folytatására való kiadásokat és a jövendőre való hadászati czélú építkezéseket fedezze. Szilágyi t. képviselőtársam nagyszabású beszédében e követelt költségeknek egy positiójára nézve felvetette a competentia kérdését. Én részemről a felett, hogy megtartassék-e egy törvény vagy ne, még csak disputálni sem tartom szükségesnek ; kérdés csak az lehet, hogy azon építkezések egy hadviseléshez megkívántató szükséges és múlhatatlan építkezések és útcsinálások-e, vagy pedig investitiók. Ha investitiók, akkor neki van igaza; ha a hadviselésre szükséges építkezések, akkor nekünk. Erre a kérdésre különben lesznek mások, kik tüzetesen meg fognak neki felelni. Hanem arról bizonyos vagyok, hogy akár a delegatiók eompetentiája elé tartozik ezen kérdés, akár az országgyűlés elé, miután honfitársaink és fiaink, a magyar hadsereg tagjai ott vannak kitéve a hidegnek és szélnek, hogy ezek számára épittessenek-e hajlékok, melyek őket megvédelmezzék az idők viszontagságai ellen s legyenek utaik, melyeken közlekedhessenek, melyeken nekik élelmet szállíthassanak, hogy midőn erről van szó, az országgyűlés épen ugy megszavazta volna a költségvetést, mint a delegatió. Azon t. képviselőtársaknak, kik erre azt mondják a szélső baloldalon, hogy hát ha nagyon fú a szél a katonáink nyakába a Karszt hegyén, el kell őket onnan hozni s mindjárt nem kell a számukra kőből épült faköpönyeg, számításában van őszinteség, van logika, ha rósz ott lenni, jöjjenek el onnan ; de mi őszinteség és logika van abban, mit Szilágyi t. képviselő ur állít fel, (Halljuk!) ki az előttünk levő költségvetésből kivesz egy positiót ? Szilágyi Dezső : Nincs positió benne! Átalányösszeg ! Jókai Mór: És azt mondja, erre nem a delegatió, hanem a magyar képviselőház illetékes. Már most akár van igaz ebben a dologban, akár nincs: azért, mert ezt a kis positiót nem tartja a képviselőház elé valónak, az egész hadsereg élelmezését, a mely valósággal a delegatiók elé tartozik, sem szavazza meg. Nem szavazza meg akkor, midőn a 21 milliót a delegatióban megszavazta. Szilágyi Dezső (közbeszól): Nem szavaztam meg! (Ugy van! balfelöl.) Ne tessék ferdíteni! [Helyeslés balfelöl. Za] jobbról.) Jókai Mór: Az, ki a nagyobb összeget elvetette, annak következetesen meg kell adni a kisebb összeget. Szilágyi Dezső (közbeszól): Nem áll! (Zaj jobbfem. Halljuk! Halljuk! balfelöl.) Jókai Mór: Akár áll, akár nem áll, amit a delegatióban való szavazásra nézve mondottam; de az, hogy itt az országgyűlés előtt elveti azt májas 19. 18S2. az összeget, mely a delegatióban megszavazandó volt, azért, mert a competentiát nem ismeri el a kisebb összegre nézve: ez tény marad. És nagyon kérem, méltóztassék itt akár a logikának, akár az őszinteségnek hiányát véve, választani, hogy a kettő közül melyik az, a melyik jelen van. Szilágyi Dezső (közbeszól): Egyik sincs jelen. (Derültség balfelM. Halljuk! Halljuk! jobbfelöl.) Jókai Mór: Ha egyik sincs, hát jó. (Nagy derültség.) T. ház ! Ha sikerült valakit felvilágosítanom az iránt, hogy a boszniai lázadás volt indoka, kiinduláspontja, tűzhelye és gócza a Törökország ellen megindult keleti háborúnak; ha sikerült valakit felvilágosítanom, hogy ugyanazon veszély, a melynek éle Törökország ellen volt irányozva akkor, van irányozva most mi ellenünk; ha sikerült valakit felvilágosítanom, hogy azzal a politikával, a mely az európai békét fett tartani akarja, verjük meg leginkább azokat, kik nekünk Oroszországban a legelkeseredettebb és legengesztelhetetienebb ellenségeink; ha sikerült szavaim őszintesége iránt bizalmat gerjeszteni, midőn Szilágyi Dezső (közbeszól): Nem sikerült ! Jókai Mór: Sajnálom ! (Derültség.) Midőn azt mondottam, hogy a jövendőre nézve elvárjuk és követeljük a kormánytól, hogy a nemzetet nagyobb áldozatok hozatalától megszabadítsa : akkor kérem azt, kit meggyőztem, méltóztassék velünk szavazni és elfogadni az előttünk fekvő törvényjavaslatot. En részemről azt elfogadom. (Helyeslés jobbfelöl.) Szilágyi Dezső: T. ház ! (Felkiáltások jobbfelöl: Szavai értelmének helyreigazítására? Derültség. Halljuk! Halljuk!) Elnök: Minő czímen kivan a t. képviselő ur szólani ? (Halljuk ! Halljuk !) Szilágyi Dezső: Személves kérdésben és félreértett szavaim magyarázatára kérek szót. (Halljuk! Halljuk!) Előttem szólt képviselő ur hivatkozott arra, hogy minő logica és őszinteség van abban, megtagadni itt a fedezetet oly kisebb összegre nézve, a melyet, mint állította, a delegatióban megszavaztunk. A képviselő urnak, a ki másnak logikáját és őszinteségét vizsgálja és kétségbe vonja, kötelessége lett volna itt is őszinteséget és loyalitást tanúsítani. A képviselő urnak tudni kell, hogy a delegátióban — mert hisz ő a delegatiónak tagja — mi ugy a nagyobb, mint a kisebb összeget, a 2 millió leronásával vagy a nélkül, mind a kettőt elvetettük; az tény: tehát az, a mit állítani méltóztatott, nem való. Már most kérdem, mi a neve annak, nem való tényre hivatkozni itt oly testületből, a %