Képviselőházi napló, 1869. V. kötet • 1870. január 27–február 17.

Ülésnapok - 1869-108

72 108. országos Ülés január 29. 1870. kében áll ezen szabályozás: igy tehát országos szempontból is szükséges. Valamint a Tisza vidéke épületfáját a Tiszán nyeri, ugy a Duna vidéke tűzi és épületfáját a Vágón kapja, azonkívül számos más kereskedelmi czikknek a Vág vizén való szállítása a legolcsóbbnak bizonyult, nevezetesen: spodium, fákéreg, és nyers vas szállítás, mely utóbbiból 600,000 mázsánál több szállíttatik évenkint Morvaország és Szilézia gyáraiba. Azonban, hogy a Vág folyó szabályozása országos érdek, az több törvényhatóságnak már a múlt ülésszak alatt és jelenleg is itt a képviselőházban benyújtott kérvényeikből kitetszik, nem különben kitűnik azon megyéknek kérvényéből is, melyeken e folyó áthalad. Nevezetesen Trenesén megyének legszámosabb szántóföldje e folyó mentében fekszik. A kik e folyó mentében fekvő regényes vidékeket beutazták, láthatták, hogy évről évre nagyobb területet önt el e folyó ugy, hogy most számos község több telke és háza a legnagyobb veszélyeknek van kitéve. Más folyók áradásai is megrontják és tönkreteszik a gazda fáradozásait, de tönkre teszik 1—2 évre, mig azon terület, melyről a Vág vize a földet elvitte, soha többé nem használható : mert azon helyen nem marad egyéb feneketlen kavicsnál, melyen még csak fű sem terem. Nem akarom a t. ház figyelmét fárasztani egyúttal azon veszélyek elősorolásával, melyeket a Vág évenkint okoz. Csupán azzal fejezem be beszédemet, hogy minden vizszabályozásnak két főindokra kell alapítva lenni: egy részről, hogy a vizszabályozás által a legnagyobb haszon éressék el, más részről pedig hogy a lehető legnagyobb károk távolittassanak el, és miután ezen két indok a Vág szabályozása mellett a legnagyobb mérvben harczol: bátorkodom indítványomat előterjeszteni és a t. háznak elfogadás végett ajánlani. (Eaüjulc!) Széll Kálmán jegyző (felolvassa Kvassay László indüványát): „Tekintettel a Vág folyó szabályozásának országos fontosságára, a közmunka és közlekedési minisztérium 1870-ik évi költségvetésnek, rendkívüli szükséglet vízépítési rovatába a 7-ik pont után betétetni inditványoztatik: „8. A Vág folyó szabályozására egyelőre 100,000 frt." Elnök: T. ház! Azt hiszem, ez nem a mostani tárgyaláshoz, hanem a víz építéshez tartozik. (Derültség.) Várady Gábor: T. ház! Csupán azért írattam föl magamat, hogy egy körülményre figyelmeztessem a t. házat, a melj előbb történt. Arra t. i., hogy a pénzügyi bizottság rendkivöli szükséglet fejezetének útépítési czimében, a pénzügyi bizottság által elősorolt tételekre átalányképen 530,000 frt hozatott javaslatba, — ha 1 jól emlékezem. Pulszky Eerenez előadó: Ugy van! Várady Gábor: Ha, Tisza László és ennek nyomán Hosszú József t. képviselő urak indítványa elfogadtatik, ebből természetesen következik , hogy ezen 530 ezer forint a javaslatba hozott 206,000 forint összeggel feljebb emelendő lesz. Miután ezen figyelmeztetés Tisza László és Hosszú József indítványában benne van, nüies egyéb hátra, mint hogy ezen javaslatot magamóvá tegyem. Kérem tehát a t. házat, hogy, ha ezen indítványok elfogadtatnak, az átalányképen javaslatba hozott 530 ezer frt még 206 ezer írttal feljebb emeltessék. (Helyeslés.) Királyi Pál: Engedje meg a t. ház, hogy a közlekedési minisztérium figyelmét egy körülményre irányozzam, s annak orvoslását kérjem Az imént megszavazott költségvetésnek útépítés és föntartásról szóló részében előfordul a többek közt a buda-grátzi útvonal, mely körülbelől 37 V2 mértföldnyi hosszú. Ennek fentartására mintegy 87.000 forintot méltóztattak megszavazni. Ezen útvonalnak egy része mely Kanizsa és Muraköz közt fekszik és mely összekapcsolja Horvátországot egyrészről és Steierországot másrészről Magyaroszággal, illetőleg a nagy forgalomnak örvendő kanizsai piaezczal, az év egy bizonyos részében semmikép sem használható, értem pedig azon ut részét, mely Letenyén keresztül átmegy a Muraközbe. Itt ugyanis hidak a Mura folyón nincsenek, és igy az egész téli hónapok alatt az ut nem használható és tovább is használbatlan maradna, a mennyiben ezen ponton egy murai község hidat építeni szándékozott, mely községnek azonban sem ereje, sem értelme hozzá nincsen, hogy ennek kiépítését ugy kezelje. hogy a forgalom igényeinek és a várakozásnak megfeleljen. Én tehát tisztelettel kérem a t. házat, hogy tekintettel az emiitett piaczra, mely három nagy termesztő megyének berakó és a muravidéknek bevásárló helye, a forgalom és közlekedési biztosításról gondoskodjék, és kérem a t. házat, hogy tekintettel a pénzügyi bizottságnak jelentésében felhozott igen hathatós érvére, miszerint a rendelkezés alatt álló pénzerőből oly hidak fölépítésére kellő összeg forditassék, melyek fölépítésének elmulasztása veszélyeket vonna maga után, mondom, hogy ezen tétel igazságának alajdán rendkívüli építkezésekre összesen előirányzott 1.230,164 forintnyi összeget oly utasítással méltóztatnék megszavazni, hogy ezen főfblyón, melyen a közlekedés sokszor végképen meg van akasztva, állandó hid építéséről gondoskodjék. Az erre vonatkozó inditváixyt írásba foglalva következőleg fogalmaztam.