Képviselőházi napló, 1865. IX. kötet • 1868. julius 10–augusztus 11.

Ülésnapok - 1865-264

124 CCLXIV. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Július 16. 186<*'.) ki is jelentek: hogy azon esetben, ha a pénzügyi tör­vények végrehajtására nézve, t. i. az adó kivetése, beszedése és kezelésére nézve nem méltóztatik a t. ház mindazon intézkedéseket helyben hagyni és törvény erejére emelni, melyek gondos megfon­tolás után a minisztérium által beterjesztettek és a pénzügyi bizottság által egyhangúlag elfogadtat­tak : akkor én az adók rendes befolyására és a pénzügyek rendes kezelésére nézve, a felelősséget nem vállalhatom el. (Zajos és hosszantartó élje azés.) Ivánka Imre: T. ház ! A törvényjavaslat kérdéses pontjai felett és a módositványról annyi mindenféle volt már itt elmondva, és oly sok ol­dalról megvilágosítva , hogy e tekintetben hosszas fejtegetésekbe ereszkedni és a diseussió folyamát hosszabbítani nem szándékom. (Helyeslés.) Néhány észrevételt kell azonban tennem Tóth Vilmos igen t. képviselőtársam előadásának azon részére, melyre nézve még itt nem hallottam volt megjegyzést. Oazt monda, nem kívánja, hogy a megyerend­szer felett külön törvényben rendelkezzék a tör­vényhozás, hanem azt oly módon, mint péld. a tör­vények kihirdetéséről szóló t.cz.-ben a nemzetiségi kérdésre nézve mellékes intézkedés történt, szaka­szokban, részletekben kívánja megoldatni.Ezen nyi­latkozat, t. ház, valóban igen jellemző azon eljárásra nézve, melyet a t. többség részéről és annak ki­folyása, a kormány részéről tapasztalunk minden irányban. Keni látunk gyökeresen keresztül vitt reformot semmiben, hanem látunk mindig dara­bos intézkedéseket, melyeknek vége elmarad. Itt van péld. a quota kérdése. Meg méltóztattak ol­dani ; de elfeledték, hogy a uationalbanknál is van intézkedni való! hogy az államadósság kama­tainak kezelésére is fizetni kellene még valamit! hogy mi történik akkor, ha majd például az oszt­rák tartományokban reducálni fogják az állam­adósság kamatait! Erre nézve elmaradt az intéz­kedés, így van ez pl. a külügyre s a közös pénz­jóbbről.) Ha az a magas kormány nézete, me­lyet ma t. Szlávy barátom kifejtett, ez esetben ő épen ellentétben áll azzal.amit Tóth Vilmos mon­dott : mert ő azt mondotta, hogy a megyéket mentül előbb kívánja rendezni, és ehhez részemről is hozzá járulok; de az oly mellékes elintézéstől, mint azt Tóth barátom kívánja, Isten mentsen meg! Átalában a tegnapi vitatkozásoknak igen sajátságos parlamentalis modoruk volt. Nem is akarom fölemlíteni, hogy egy tisztelt szónoka a jobb oldalnak nagy hangú szavakkal utasította rendre rhapsodicus előadását a bal oldal egyik szó­nokának ; hanem igen furcsának találtam azt, hogy hosszú lélekzetü frázisaiban Szász Károly tisztelt barátom azt mondotta, hogy a bal oldal szónokai­nak okoskodásai gyarlók SzáSZ Károly: Csak némely szónokok okoskodásai. Ivánka Imre: Tehát némely szónokok okoskodásai... és nem vette észre, hogy az ő okos­kodása leggyarlóbb volt a tegnapi vitatkozásban. (Derültség. Hulljuk! Zaj. Elnök csenget.) Kiragad, magának egy szót egy szónok előadásából, ki vé­letlenül azt mondotta, hogy ő a végi megyéket kívánja, és felállítja oda popáncznak,neki ront,össze­vissza vagdalja; pedig jól tudhatta, hogy aristokrati­kus 48-as megyét, legalább itt köztünk, valóban senki sem kivan. (Helyeslés a hal oldalon. Zaj.) Tisz­telt barátom nagy nyelvész levén, és így a foko­zatoknak alkalmazását nagyon jól kelívén értenie: feltüat, és valóban jobboldali szónoktól kétszere­sen tűnt fel, hogy azt találta — talán véletlenül, vagy talán meggyőződésből — kijelenteni, hogy Simonyi Ernő a legszabadabb elvű párt vezérszó­noka. {Ellenmondás a jobb oldalon. l\em mondta!) Ha tehát a fokozatról van némi fogalmam, és t. bará­tom Simonyi a legszabadabb elvit párt vezér­szónoka volt: akkor a fokozatot csak ugy tehetem : , {A jobb oldalra mutatva) szabadelvű, (A balközépre ügyre nézve. Meg méltóztattak teremteni a közös ] mutatva) szabadabb elvű, [A szélső balra mutatva) le külügyért, a közös pénzügyért; de aziránt elfe ledték a gondoskodást, hogy Magyarország állami­sága is notificáltassék Európában, hogy Magyaror­szág a külföldön képviselve legyen, bogy a kül­ügyeknél Magyarországnak befolyása legyen, s csak akkor jutottak az intézkedéshez, mikor már, a delegátiónak tárgyalása alkalmával, valami pro­visorius intézkedést mulhatlan tenni kellett, s ak­kor imitt-amott utána baktatták egy pár tisztvi­selő vagy hivatalnok kinevezését. Nem tudom, a jelen kérdésben a kormány nézetét, illetőleg a többség nézetét ki fejtette ki hívebben : általam igen t. Szlávy képviselő úr-e ? vagy Tóth Vilmos barátom ? Mindketten egy minisztériumban vannak, és mindketten egészen mást mondanak. (Ugy van! balfelöl. Ellenmondás szabadabb elvű; mivel pedig nem tehetem fel a tisztelt jobb oldalról, hogy a megyéket aristokra­tikus alapokon akarná helyreállítani, (Világért sem! jobbról) tehát hogy tehette fel épen miró­lunk Szász Károly barátom, hogy mi, kik e foko­zatban magasabb sorban ülünk, mi akarjuk az aristokratikus megyét ? (Zaj. Halljuk!) Tegnap még egy sajátságos esetnek voltam fültanuja, midőn egy tisztelt képviselőtársunk, ki egyszersmind megyei főügyész, kinek tehát legin­kább a megyék jogát kellene védenie, (Felkiáltása i jobbról: Az országgyűlésen csak képviselő! Zaj. El­nök csenget) szinte rajongott a mellett, milyen szép rendben fognak behajtatni az adók az uj rendszer szerint, nem merem mondani, a fínáncz közegek, hanem a pénzügyi közegek által, (Derültség. Zaj)

Next

/
Oldalképek
Tartalom