Képviselőházi napló, 1865. IX. kötet • 1868. julius 10–augusztus 11.

Ülésnapok - 1865-264

CCLXIV. ORSZÁGOS ULES. (Július 16. 1868.) 125 kik természetesen azóta lettek magyarokká, mióta a Waffenrock helyett attilát kaptak: mert, én legalább, ha magyarul szólítottam meg az alárendelt fináncz orgánimokat, azt tapasztaltam, hogy bizony még nagyon kevés magyar ember van köztök. De -ez nem akar vád lenni, mert én magam is elismerem, hogy olyan organismust, milyent kénytelenek voltunk átvenni — csak igy fejezem ki magamat, hogy: kénytelenek voltunk — egy hamar átalakítani, újjá teremteni nem lehet; sőt azt hiszem, mig ezen rendszer törvényesitve nincs, talán bizony nem is igen sok magyar ember menne belé. (Felkiáltás a jobb oldalon: Ne féljen attól!) Még mélyen t. pénzügyér urnák mai előadására vagyok bátor pár igen rövid észrevételt tenni. Méltóztatott nem helyeselni, ha a pénzügyi közegek és a megyei tisztviselők közt válaszfal emeltetik. Valóban, ezt én sem helyeselhetném, sőt igen károsnak tartanám mindnyájunkra nézve; de azt még kevésbbé helyeselhetném, hogy a megye közönsége és a megyei tisztviselők között emeltessék válaszfal; s ezért sokkal helyesebbnek tartom azt, hogy a rendeletek a megye által adassanak ki a megyei közegeknek, nem pedig directe a minisztérium által. Mivel pedig én ebben nem találkozom t. elot- j tem szólóval, de nem is vagyok bálványozója azon intézkedéseknek, melyek általa felhozattak és 1848-ban történtek: mégis kell némi észrevételt e tekintetben is tennem: a.t t. i., hogy ha a nemzet majdan tapasztalja, hogy a rendelkező hatalom egészen nemzeti irányban és nagy erélylyel halad előre, akkor még némi kinövéseket,, némi kényelmetlenséget is kész lesz eltűrni. Méltóztassanak azon haladási zászlót kezökbe ragadni, méltóztassanak gyökeres reformokat indítványozni : és valóban nem fogjuk bánni, hogy ha némely alkalommal kissé sarkunkra hágnak. Ezeket elmondva, pártolom Tisza Kálmán indítványát. (Helyeslés a bal. zaj a jobb oldalon.) SZáSZ Károly: Személyes kérdésben kérek szót! (Zaj, v.ozgás.) Elnök : Ha a t. képviselő úr a házszabályokra hivatkozik, a szót tőle meg nem tagadhatom. Szász Károly: T. ház! Azon szerencsés helyzetben vagyok, hogy a gyorsirói jegyzetek épen kezemben vannak s azokat t. barátom Ivánkának szolgálatára adhatom az iránti meggyőződés \ égett, hogy abban egyetlen betűt sem corrigáltam, s azokból meggyőződhetik, hogy Simonyi Ernő képviselő úrról mondott szavaimat nem helyesen idézte. A gyorsirói jegyzetekben t. i. szóról szóra egyetlen betű javítása nélkül ez áll: „Simonyi Ernő képviselő dr, ki a magát legszabadabb elvűnek nevező párt egyik vezérszónoka." (Helyeslés a jobb oldalon, zaj, ellenmondás a bal Maion, s felkiáltások : A gyorsirói jegyzet nem jó! Kicorrigálta,.') T. ház! Ivánka képviselő úr azt mondotta és bele vegyitette vitatkozásába és engem czáfolni szándékozó szavaiba, hogy nyelvész vagyok. Szabad legyen megjegj^eznem , hogy e teremben semmi egyéb nem vagvok, mint képviselő, és kérem az igen t. képviselő urat, hogy senkinek más minőségeit itt szóba hozni ne méltóztassék: mert ha azt divatba hozza itt, hogy az egyik képviselőt mint nyelvészt, a másikat szintén nem mint képviselőt, hanem mint megyei ügyészt tekinti: akkor hát az ellen sem lehetne Ivánka barátomnak kifogása, ha valaki azt mondaná, hogy ő meg itt a belga bank érdekében beszél. (Derültség jobb felöl. Zaj, ellenmondás bal felöl) Ivánka Imre: Hát aztán? Csak ennyi az egész ? Horváth Döme : T. ház! Epén azon oknál fogva, melynél fogva t. képviselőtársam Szász Károly felszólalt, kérek magamnak is szót engedtetni. T. képviselőtársam Ivánka szives volt a szót rám játszani, s oda utalni, hogy én, mint Pest megye főügyésze, kinek kötelessége , feladata lett volna a megyei függetlenség mellett harczolni , nagyon meleg apostrophát tartottam épen a pénzügyi törvényjavaslat mellett. T. ház! méltóztatnak nagyon jól tudni, hogy én nem mint Pest megye főgyésze, de mint Kecskemét város országgyűlési képviselője szólok itt; és méltóztassanak azt is feltenni rólam, hogy én hivatalos állásomra, akkor, mikor jobb meggyőződésem, mint képviselőnek, mást diétái, legkisebb figyelemmel sem vagyok ; és arról is biztosithatom Ivánka képviselőtársamat, hogy nincs az a hivatalos állás, nincs az a Pest vármegye, melyért jobb meggyőződésemet feladjam. (Elénk helyeslés a jobb oldalon. Zaj.) Elnök : Kérem a t. házat, méltóztassanak csendben lenni, mert az idő oly drága, hogy pazarolni valóban lelkiismeretes dolog. Zsedényi Ede : T. ház! Mindenekelőtt azon parlamentális mód ellen kell kifogást tennem, nielylyel Ivánka Imre képviselő úr, midőn az itten elmondott szavakra felel, nem a képviselőnek, de a hivatalnoknak, vagy ügyésznek, vagy nj^elvésznek válaszol. Itt mint a souverain nép képviselői j jelenünk meg: tehát arra kérem , hogy itt ne a hij vatalnok, hanem mindig csak a képviselő szavaira szíveskedjenek felelni. j Mint a pénzügyi bizottság tagja, hallgatással nem mellőzhetem azon ellenvetést, mintha a pénzügyi bizottság a megyei tisztviselőket a misztérium alá rendelte volna és illusoriussá tette volna a megye felírási jogát. Ezt annyival inkább tehetem, miután mindig azok sorába tartoztam, kik azt hiszik , hogy ha helyhatósági rendszerünk, mint