Képviselőházi irományok, 1910. LIV. kötet • 1270-1323. sz.

Irományszámok - 1910-1317. Törvényjavaslat a Budapest székesfővárosi m. kir. államrendőrség hatáskörének Csepel község területére való kiterjesztéséről

1317. szám 301 dik, aránylag igen rövid idő alatt hatalmas gyárvárossá lett, lakossága néhány év alatt csaknem megnégyszereződött. A kiterjesztés iránt megindult tárgj^alásokat a váratlanul kitört háború megszakította. A háború előre nem látott hosszú tartama azonban indokolttá tette azt, hogy a tárgyalások fonalát ismét fölvegyük és a kérdés rendezésével ne várjuk meg a háború végét. Hiszen azok az okok, amelyek a rendőrség hatáskörének kiterjesztését már béke idejében is indokolttá tették, még fokozottabb erővel hatnak most. Ezért nem időszerűtlen az, hogy a törvényhozás az érdekelt község, valamint a törvényhatóság többször Isifejezett kívánságának végre eleget tegyen. Ezek a tekintetek szolgáltak indokul e törvényjavaslat beterjesztésére, amelynek egyes rendelkezéseire a következőket van szerencsém megjegyezni : az 1. §. a székesfővárosi m. kir. államrendőrség hatáskörét Csepel község egész belső és külső területére kiterjeszti. A 2. §. takarékossági szempontokból akként rendelkezik, hogy Csepelen a rendőrhatósági tennivalókat egyelőre nem önálló kerületi kapitányság, hanem rendőri kirendeltség látja el. Felhatalmazást kap azonban a belügyminister arra, hogy a kirendeltséget önálló kerületi kapitánysággá fejlessze ki, ha ezt a körülmények a rendőri feladatok kifogástalanabb ellátása érdekében indokolttá teszik. Addig, amíg ez bekövetkezik, a kirendeltség vezetője a rendőrhatósági jogokat, mint az erzsóbetfalvai kerületi" kapitánynak állandó helyettese látja el. Ez a §. felhatalmazást ad a belügyministernek arra is, hogy a Duna folyamnak Csepel és Erzsébetfalva községhez tartozó szakaszát rendőri tekintetben a budapesti dunai kerületi kapitánysághoz csatolja, ha tudniillik ezt a Duna folyam egész szakaszán egységesen ellátandó rendőri feladatok érdekei kívánatosnak mutatják. A csepeli kirendeltség szervezése — kellő takarékossággal — egy VIII. fizetési osztályú kapitány, egy IX. fizetési osztályú fogalmazó és egy X. fizetési osztályú segédfogalmazó, továbbá egy X. fizetési osztályú hivatal tiszt, négy díjnok, nyolc detektív, két kézbesítő, egy hivatalszolga, egy IX. fizetési osztátyú lovas felügyelő, egy gyalog őrmester, három ellenőr, negyvenkét (húsz első, huszonkét másodosztályú) rendőr és négy lovasrendőr alkalmazását teszi szükségessé. Ezek illetményei 175.711 koronát, a dologi kiadások pedig 29.568 koronát, tehát a személyi és dologi kiadások együtt 205.279 koronát tennének. Ehhez az összeghez járulna még az első szervezés alkalmával átmenetileg felmerülő és 51.476 koronával előirányzott felszerelési és berendezési költség, amellyel együtt az első évben az összes kiadás 256.755 koronára tehető. A 3. és 4. §. azokat a rendelkezéseket tartalmazza, amelyek szükségesek avégből, hogy az államrendőrség hatáskörének kiterjesztése esetén Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyének törvényhatósági jogköre a község felett jövőre is sértetlenül fenntartassák. Az 5. §. a rendőri büntetőbíráskodási hatásköröket állapítja meg teljesen azonos alapon, mint ahogy az a székesfővárosi magyar királyi államrendőrség működése körébe eső más községekre nézve is megállapítva van. Ugyanígy állapítja meg a forumokat is a különleges viszonyon alapuló azzal az egyetlen eltéréssel, hogy az elsőfokú büntető bírói jogkört nem a kerületi kapitány, hanem a kirendeltség vezetője gyakorolja. Ez a rendelkezés azonban teljesen összhangban van az 1901 : XX. törvénycikk 15. és