Képviselőházi irományok, 1910. LIV. kötet • 1270-1323. sz.

Irományszámok - 1910-1317. Törvényjavaslat a Budapest székesfővárosi m. kir. államrendőrség hatáskörének Csepel község területére való kiterjesztéséről

302 1317. szám. 16. §-aiban megállapított rendszerrel, mert a kirendeltség vezetője, mint a kerületi kapitány állandó helyettese jár el. Az államrendőrség hatáskörébe nem utalt kihágási ügyekben természetesen ugyanazok a hatóságok gyakorolják a rendőri büntető bíráskodást, mint a járás többi községében. A 6. §. a rendőri szervezet és a rendőri ügyek ellátásának megváltozása következtében elrendeli az ezekre vonatkozó vármegyei ós községi szabályrendeletek átalakítását és kiegészítését. A rendelkezés hatályosságát biztosítja a belügyministernek adott az a jog, hogy saját maga rendeleti úton intézkedhetik, ha az illető önkormányzati testületek az általa megszabott, határidő alatt kötelezettségüknek nem tennének eleget. A 7. §. felhatalmazza a belügyministert, hogy a bejelentési intézményt Csepelen is életbeléptethesse. Erre a felhatalmazásra azért van szükség, mert az 1879 : XXVIII. t.-c. a bejelentési intézményeknek községekre való kiterjesztésére a belügyministert nem jogosítja fel. A bejelentési kényszert pedig az a körülmény indokolja, hogy bejelentési intézmény nélkül a m. kir. államrendőrség sem volna képes feladatát sikeresen megvalósítani. A 8. §. felhatalmazza a belügyministert, hogy a vármegyei törvényhatóságnak, mint vagyonfelügyeleti hatóságnak meghallgatásával állapítsa meg azt az összeget, amellyel Csepel község az államrendőrség költségeihez évente járulni köteles. Megjegyzem, hogy Csepel község képviselőtestülete rendőrségi költséghozzájárulás címén évi 20.000 koronát egyhangúlag már meg is szavazott, amely összeg megfelelőnek és elfogadhatónak is látszik; minthogy azonban a kérdéses képviselőtestületi határozatot a törvényhatóság közgyűlése még nem tárgyalta és nem hagyta jóvá, az egyelőre nem tekinthető végérvényesnek és ez okból az említett felhatalmazást kell a törvényhozástól kérnem. Intézkedik ez a §. az iránt is, hogy a Csepel község által lizetendő összeget bevételként a belügy mi nisterium költségvetésébe kell fölvenni; a felmerülő összes költségekről pedig a belügyministerium költségvetésében kell gondoskodni. Mint szükséges átmeneti intézkedés került a szakaszba az, hogy a belügyminister a költségeket folyósíthatja addig is, amíg fedezetükről a legközelebbi állami költségvetésben gondoskodás történik. A 9. §. a székesfővárosi m. kir. államrendőrségnek a rendőri szolgálat azonosságán alapuló szervi egységét juttatja kifejezésre azzal a kijelentéssel, hogy a csepeli kirendeltség személyzete a rendőrség összlétszámához tartozik, és illetményei tekintetében ugyanazon elbírálás alá esik, mintha a székesfőváros területén teljesítene szolgálatot. A 10. §. az életbelépésre és végrehajtásra vonatkozó rendelkezést tartalmazza. Kérem ezek alapján a t. Képviselőházat, méltóztassék a bemutatott törvényjavaslatot elfogadni. Budapesten, 1916. évi augusztus hó 11-én. Sándor János s. *.> in. hr. belügymiidster.