Felsőházi napló, 1939. IV. kötet • 1943. április 13. - 1944. november 8.
Ülésnapok - 1939-94
Az országgyűlés felsőházának 94. ülése léniákat vessen fel. (Ügy van! Ügy van! — Egy hang jobb felől: Így volt!) Méltóztassék megengedni, hogy itt hivatkozhassam báró Perényi Zsigmond úr őexcelleneiájára (Élj. nzés.). Máramaros vármegyének 11 éven át volt kiváló főispánjára, akinek főispánsága alatt, ez alatt a tizenegy év r alatt alig volt komolyabb dolga és alig fordult elő megyéjében komolyabb nemzetiségi probléma, azért, mert akkor nem az volt a fontos, hogy ki milyen nemzetiségű, hanem az, hogy mennyire becsületes, mennyire hűséges magyar állampolgár. Az emberek jóformán nem is tudták egymásról, hogy ki milyen nemzetiségű. Mindenki egyformán érvényesülhetett munkája, tudása, képessége és szorgalma szerint, tekintet nélkül arra, hogy magyar, rutén vagy román nemzetiségű volt. Ez volt a magyar állam nemzetiségi politikája a múltban ée ez hatványozott mértékben ma is. Ma a Kár pataiján a nemzetiségi kérdés ismét előtérbe lépett, ezzel nekünk számolni kell, a felszabadulás óta a magyar kormányok ezt azonnal figyelembe is vették. Azóta is olyan intézkedéseket tettek a «wténség érdekében Kárpátalján, hogy azoknak köszönhető, hogy ma Kárpátalján csend, viszonylagos nyugalom és megelégedett ség varo. Az a tény, hogy a rutén nép ma szabadon élheti' Kárpátaljáni a maga sajátos nyelvi, vallásos és kulturális életét, kizáróan a jóindulatú és becsülete« magyar nemzetiségi politikának köszönhető. Hogy a magyar állam mewnyire megértő a nemzetiségekkel szemben, erre vonatkozólag legyen szabad rámutatnom arra, hogy ma Kárpátalján 97.000 rutén iskolaiköteles gyermek részére 2100-nál több rutén elemi népiskola, 12 rutén polgári iskola, 3 rutén gimnázium és 8 rutén tanító-, illetve tanítónőképzőintézett áll rendelkezésre. Ma Kárpátatlján a kormámív támogatásával egy tudományos társaság működik, amelynek az a feladata, hogy véglegesen rendezz«! a rutén nyelvi kérdést, fejlessze a népi nyelvet irodalmi nyelvvé s végül zárja le egyezersmindenkorra a csehek által mesterségesen szított nyelvi harcot. Ma Ungváron a kormány támogatásával ruszin nemzeti színház tart előadásokat és a társaság onnan kiindulva bejárja az egész Kárpátalját, hogy a rutén népnek saját uyelvén nyújtson kulturélvezetet. T ; . Felsőház! Azt hiszem» ezeik után csak rosszindulatú propaganda lehet az, amely ezt a nemzetiségi politikát lekicsinyli. Az a körülmény, hogy a magyar miniszterelnök úr kormánya néhány tagjával a közelmúltban ellátogatott Kárpátaljára, Husztra, s hogy ott egy hősi emlékmű leleplezésénél beszédet intézett Kárpátalja népéhez, igen nagy hatást váltott ki és Kárpátalja népe ma is enmeik a beszédnek hatása alatt él. Büszke arra, hogy a magyar kormány elnöke, a magyar miniszterelnök mi nisztertársaival meglátogatta Kárpátalját és beszédében újra reményt és erőt csepegetett beléje egy jobb jövőt illetően. A rutén nép látja és érzi is a magyar kormány jóindulatú gon doskodását, üdvös intézkedéseit és nemes intencióit, s ha ezelk ellenére mégis fordulnak' elő pa naszok. ennek okát inkább a végrehajtó szervek eljárásában kell keresnünk. Nagyon (kívánatos lenne, hogy az alsóbb fokú hatóságok és szervek, amelyek elsősorban hivatottak a néppel való közvetlen érintkezésre, a rutén nyelvet lassan 1943. évi december hó 20-án, hétfőn. 221 elsajátítanák, hogy valóban tudjanak is érintkezni a néppel. Ivarpaialján érezzük mindenben a kormányt mint erős támaszt. Erezzük és látjuk, hogy törődnek velünk és törődnek elsősorban a nemzetiségekkel, a rutén néppel. Hogy a koimány mennyire üdvös rendelkezéseKet hoz, ennek bizonyí-éka az, hogy például az ott szolgálatot teljesítő m. kir. csendőrség legénységének 60%-a ma már beszéli a rutén nyelvet. A kormányzói biztosság negyedik éve minden évben pénzjutalomban is részesíti azokat a csendőröket, a'iuk a rutén nyelvben a legjobb eredményeket ér'ék el. Magara is résztvettem ezeken a csendőr-nyelvvizsgákon, csak csodálattal és dicsérettel emlékezhetem meg azokról a somogyi, dunántúli és kiskunsági csendőrökről, akik olyan szépen beszélték a rutén nép nyelvét A kormányzói biztosság tisztviselői részére m voltak rutén nyelvvizsgák, amelyeken másra a kormányzói biztos úr is megjelent. Azt hiszem, ezek után nem fér kétség ahhoz, hogy a magyar kormány nemzer tiségi politikája ma Kárpátalján jó. Sajnos, a magyar államesizme ellen folyik az agitáció m.a is, bent is, kint is. De akkor, amikor Alsóverecke, tehát egészen a batáron fekvő rutén község mezőgazdasági munkása már most azt tervezgeti, hogyan fog a nyáron ismét a Dunántúlon vagy a Nagyalföldön aratni, amikor az a máramafosi rufcajos alig varia,, liogy levibesse a tutaját Szegedre és amikor a határszélen fekvő legkisebb rutén község lakosságának nagy ré°ze gvermpkei számára magyar tagozatú iskolát kér, akkor azt hiszem, ennek az ellenséges propagandának és affilációnak nem lesz me? az eredménye. Mindazonáltal neWink nagyon résen kell lennünk és ügyelnünk kell arra, hogy ezt ajóidulatú rutén Dén** fé 1 ^ ne veze««ék. Vigyáznunk kell az agitátorokra, akik sokszor egyéni politikát űzve és folytatva, tőkét akarnak kovácsolni maguknak Kárpátalja nemzetiségi kérdéséből. De hogy a magyar kormány Kárpátalja népéről nemesek nvelvi, kultúrául« és szociális vonalon gondoskodik, hanem azt gazdasági téren is minden tekintetben alátámasztja, méltóztassanak megengedni, hogy megemlítsem, mennyire jó hatást % vált ott ki Kárpátalja népében a kormanvzntniRik az a bölos intézkedése, hoo"v Kárpátaljáról az ország belsejébe az elmúlt nváron na gyónóiamban mehettek az emberek aratni é« ami a Fő: a» aratórészt terméo7etkpn hozhatták haza. Magam voltam fültanúia annak, hogy ezekno-V a <=7Pp-énv ru^én községeknek a lakói, ahol csak zab és krumnli terem, hazajöttek az aratásról s büszkén állították, hoo-y emberemlékezet ót" ezekben, a kö7 c éfpVben ennyi termény egvü+t méer nom vívlt. SÜntt i?r»n!'l "Rüe-rk^n mnndo+táV azt, hogv ezt a. magyaroktól kapták és kérték, engedtessék meg nekik, hogy ők minden évben elmebpceonnk oda én onnan hozhassák haza a terménvt. mert nekik megélhetésük csak Magyarországon van. A maoryar k'ormánv üdvöct rendelkezéseinek köszönhető az, hogy Kárpátalja népének közellátása elég .ió. A nép a legszükségesebb és a legprimitívebb élelmicikkekkel jól el van látva. Jó lenne Kárpátalja népével az olcsó Batacipőket elfeledtetni és nagyon jó lenne, ha helyettük nagyon olcsó bakancsot vagy bocskort adhatnánk, mert különösen most, amikor az erdei munka legjavában folyik, nagy sztik-
