1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.

A felsőház - A felsőház tagjainak életrajzi adatai - Szervezetek és intézmények által választott felsőházi tagok - S. Bálint György - Dr. Bernát István

471 1913-ban a Tisza-kormány idején Árva vármegye főispánjává nevezték ki, 1914-ben pedig Sáros vármegye főispáni teendőinek ellátására is megbízást kapott. Rendkívül értékes munkásságot fejtett ki, különösen a háború első esztendejében, az orosz betörések idején, amikor Zemplén vármegye főispánjaként is működött. A háború kitörésekor Árva vármegye kormánybiztosává is kinevezték s később a felvidéki kormánybiztos helyetteseként is működött. Érdemei elismeréséül a Szent István-renddel és a III. osztályú vaskoronarenddel tüntették ki. Tagja az országos legfőbb fegyelmi bíróságnak, az igazoló bizottságnak, a közigazgatási és a külügyi bizottságnak. Báró Szterényi József 1861-ben született Lengyeltótiban. Református, özvegy, nyugalmazott kereskedelemügyi miniszter, valóságos belső titkos tanácsos, a vitézségi érem szalagján adományozott Ferenc József-rend lovagkeresztjének, a magyar hadi polgári érdemkereszt I. oszt.-nak, az I. osztályú német vaskeresztnek, a porosz koronarend, a spanyol Izabellarend, az olasz koronarend, orosz Szent Annarend, a román koronarend, a bolgár koronarend, a perzsa Nap- és Oroszlán-rend, valamint a török Imtiaz-rend nagykeresztjeinek, a belga Lipót-rend nagytiszti, a svéd Északcsillaga parancsnoki és a francia becsületrend tisztikeresztjének, valamint több más külföldi kitüntetésnek tulajdonosa. Marosvásárhely, Pécs és Rákospalota díszpolgára. A Budapest külső lipót- és terézvárosi református egyház gondnoka. A középiskolát Budapesten, egyéb tanulmányait pedig külföldön végezte. Tanulmányútjai során bejárta egész Európát, továbbá Kisázsiát, Egyiptomot és Észak-Afrikát, főként közgazdasági studiomok céljából. Hajlamai a hírlapírói pályára vonzották és egyideig a fővárosi lapoknál dolgozott, majd Brassóba hívták, ahol magyar lapot alapított és azt 1889-ig szerkesztette. Emellett jelentős szerepe volt az erdélyi magyarság minden társadalmi és politikai mozgalmában. Résztvett az Emke megalapításában s a román vámháború után az erdélyi ipar megszervezésében. Baross Gábor 1889-ben erdélyi iparfelügyelővé nevezte ki, 1900-ban pedig bekerült az akkor újonnan szervezett kereskedelemügyi minisztériumba. Itt rendkívül tevékeny munkásságot fejtett ki. Nevéhez fűződik a háziipar országos megszervezése, a székely szövőgyár felállítása, az ipari szakoktatás szervezése stb. Az 1890-ben Vilmos császár által összehívott első nemzetközi munkásvédelmi konferencián Magyarország képviselője volt, a konferencia tagjai közül ma már egyedül van életben. 1899-ben lett miniszteri tanácsos. Kodifikácionális munkái közül jelentősebbek: az