1927–1931. évi országgyűlés Szemerjai Dr. Deák Imre, szerk.: Magyar Országgyűlési Almanach 1927–1932. (Dr. Deák–féle) Budapest, 1927.

Felsőház tagjai - IX. Törvényhatóságok - b) Vármegyék választottjai - Thaly Ferenc - berceli Berczelly Jenő

egyházmegyei alapítványi vagyonnak, elnöke az árvaházakat létesítő „Keresztény szeretet országos gyermekvédő müve" egyesületnek. Nagy érdemeiért 1927 január 7-én az egyesitett Esztergom s Komárommegyék törvényhatósági bizottsága a felsőház tagjává választotta. THALY FERENC. Jersey szigetén (Anglia) született 1862 augusztus 5-én, mint Zsigmond 1848—49 ezredes fia. Gyerekkorában hazakerülvén, az algimnáziumot Komáromban, a főgimnáziumot és jogot Budapesten végezte 1884-ben. Komárommegyei kisigmándi birtokán gazdálkodott s résztvett a vármegyei életben. Mint a függetlenségi párt lelkes hive nyerte el 1896-ban a nagyigmán d kerület mandátumát. Résztvett az ellenzék kemény küzdelmében. 1901-ben régi kerülete újra megválasztotta. Az 1905-iki téli választások alkalmával nem lépett fel, de 1906-ban sí 1910-ben újra a nagyigmándi kerület képviselője volt. A Házban különféle bizottságoknak volt tagja, a közgazdaságinak, pénzügyinek, de leginkább az ősszeférhetlenségi zsűriben működött. Mindvégig hű maradt ellenzéki programmjc hoz. 1918 óta visszavonultan pusztaszentmihályi birtokán gazdálkodik s a megye törvényhatósági életében visz szerepet, melynek már 32 éve tagja. 1927 január 7-én az egyesitett Komárom és Esztergom megyék törvényhatósági bizottsága a felsőház tagjává választotta. A Ház január 31-én megválasztotta alelnöknek, de ő a választást nem fogadta el. NÓGRÁD-HONT: BERCELI BERCZELLY JENŐ. 1842 április 19-én Bérceién született (Nógrád vm. régi birtokos-családból. Középiskolai tanulmányait Budapesten a piarista gimnáziumban, jogot a pesti egyetemen végzett. 1863 júniusban felesküdött a pesti kir. táblához, hol alig két hónapot töltött s letévén az államvizsgát kineveztetett az udvari kancellária tiszteletbeli fogalmazójává. Ifjúkora óta állandóan jelentek meg szépirodalmi cikkei s elbeszélései, igy a „Hölgyfutár"-ban. 93