1927–1931. évi országgyűlés Szemerjai Dr. Deák Imre, szerk.: Magyar Országgyűlési Almanach 1927–1932. (Dr. Deák–féle) Budapest, 1927.

A képviselőház tagjai - Petrovics György dr. - Peyer Károly

PETROVICS GYÖRGY DR. Battonyán 1878-ban született. A szarvasi ev. gimnáziumban tanult, majd a budapesti egyetemen, az eperjesi jogakadémián s a kolozsvári egyetemen jogot hallgatott. Miután jogi doktorrá avatták birói pályára lépett, fclőbb Temesváron mint joggyakornok 1901-től Magyarpécskán mint aljegyző működött. Rövid bírósági múlt után átment Csanádmegye szolgálatába. 1905-ben vármegyei árvaszéki ülnökké, 1917-ben Makó város polgármesterévé választották. A forradalom kitörése után kinevezték Csanád megye kormánybiztos-főispánjává, de ellentétbe kerülvén a kormánnyal, lemondott hivataláról, A közéletben ezután is nagy szerepet vitt. Elnöke hosszú idő óta a makói gazdasági egyesületnek s gazdasági érdekeket szolgál 1922-ben „A makói hagyma" cimen irt könyve is. Megírta a makói 1918—19 események történetét is könyvalakban. Az 1922-iki választások alkalmával lett először tagja a Háznak. A makói kerület választotta meg egységespárti programmal ugy ekkor, mint az 1926 dec. képviselőválasztásokon. A „Marosvidék" cimü lapnak főszerkesztője, a képviselőház egyik jegyzője. PEYER KÁROLY. Városlődön (Veszprém vm.) 1881 május 9-én született. Apja szobrász volt, 4 reáliskolát végzett Pécsett s ezután géplakatos tanonc lett. A mesterségét kitanulván Budapesten különböző helyeken dolgozott s hamarosan a vas- és fémmunkás szövetség vezetőségében is helyet foglalt s kivette a részét a Váci-utí gépgyárak munkásainak a mozgalmaiban. 1906-ban az Általános Munkásbetegsegélyző Pénztár tisztviselője, majd 1907-ben a gépgyári munkások szakosztályának titkára lett. Mint 1912 óta a Szakszervezeti Tanács titkára megszervezte a bányamunkásokat s ac 1918-ban alakuló Bányamunkás Szövetségnek titkárává választatott. Ekkor már a szociáldemokrata pártvezetőségnek is egyik legagilisebb tagja volt. Szerkesztette a „Bányamunkás" cimü lapot is. A kommunizmus alatt részt vett a munkástanács ülésein, a kommunizmus bukása után 1919 aug. 1-én a Peidl kormánynak mint belügyminiszter tagja lett. Pár nap múlva visszalépett. Mint népjóléti miniszter a Clark-féle tárgyalások 300