1927–1931. évi országgyűlés Szemerjai Dr. Deák Imre, szerk.: Magyar Országgyűlési Almanach 1927–1932. (Dr. Deák–féle) Budapest, 1927.

Felsőház tagjai - X. Szervezetek és intézmények választottjai - 7. Magy. Tudom. Akadémia - berzeviczei és kakaslomniczi Berzeviczy Albert dr.

dalmí téren szerepelt, majd történelmi tanulmányokkal foglalkozott. Nagy hírnévre jutott „Italia"-ja után ,.Emlékek" cimen ifjúkori visszaemlékezéseit közölte. A Magyar Tudományos Akadémia s a Kisfaludy Társaság voltak azok a helyek, ahol ezután munkásságát kifejtette. 1900 óta másodelnöke, 1923 február 14. óta elnöke a Kisfaludy Társaságnak 1904 május 13-án lett a M. Tudományos Akadémia tiszteletbeli, 1904 december 11-én igazgató tagja, Első ízben 1905 november 27-én választatott meg a Tudományos Akadémia elnökévé s azóta állandóan vezeti első tudományos társulatunk életét. Az 1910-iki képviselőválasztások alkalmával Budapest II. kerülete munkapárti programmal képviselővé az összeülő Ház pedig elnökévé választotta, de a mikor az ellenzékkel szemben erős kézre volt szükség, visszavonult. A képviselőháznak 1916-ig maradt tagja, ekkor a főrendiház tagjává neveztetett ki. Azóta kizárólag történelmi tanulmányainak él s az Akadémia ügyeit vezeti. A Bach korszakra az önkényuralomra vonatkozó hosszas tanulmányainak 2 kötetét bocsátotta eddig közre, melyben a XIX. század magyar történelmének legszomorúbb éveit festi. Az Akadémia az ő elnöksége alatt élte át a proletárdiktatúrát. Az a pár hónap az anyagi tönk szélére juttatta e tudományos intézetünket. Berzeviczy kénytelen volt hivatalát a népbiztos kirendeltjének átengedni. Az Akadémia vagyona a rendszer bukása után még a folyó kiadások fedezésére sem volt elegendő A kiadványok, folyóiratok csak nagy időközökben jelenhettek meg. Klebelsberg miniszter, Balogh Jenő főtitkár és Berzeviczyé az érdem, hogy a sorvadás éveit keresztül vegetálva az Akadémia újra elnyerte régi helyét s a nyert államsegély és a javára tett alapítványok által anyagi nyugvópontra jutott. A Petőfi és Jókai centennarium alkalmával sok vidéki ünnepségen szerepelt, de nagy külföldi városokban is tartott beszédeket. Magyarország jövője érdekében sokszor száll sikra külföldi emporiumokon s vitatja különösen a lefegyverzési kérdés tarthatatlanságát. A Külügyi Társaság életében i? tevékeny szerepet visz, 1927 áprilisban e társaság gr. Apponyi Albert mellé elnökhelyettesévé választotta. 1927 januárban az Akadémia összes ülésében a felsőház tagjává választotta. 121