1927-1931. évi országgyűlés Kun Andor – Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. Budapest, 1932.

Képviselőház - Görgey István dr.

A/y egységespárt, miikor 1922 februárjában megalakult, Gömböst ügyvezető alelnökének választotta meg s ebben a minőségében ö vezette a párt választási hadjáratát. A választási hadjárat óriási izgalmak közepette folyt le és az egységespárt akkor meglepően nagy győzelmet aratott s ekkor pártjában kivételes befolyással birt. ő maga az abádszalóki ke'rületben ellenjelölt nélkül kapott mandátumot. A választások után az egységespárt jobbszárnyának politikai érvényesülését szorgalmazta, ő lett a fajvédők vezére, aki csakhamar szembekerült a pártvezérrel, gróf Bethlen Istvánnal. Ennek az ellentétnek lett a következménye, hogy 1923-ban barátaival kivált az egységespártból. Azóta mint Magyar Nemzeti Függetlenségi Párt (fajvédők) az ellenzéki padsorokban foglalt helyet és az 1926-iki általános választásokon is mint a fajvédőpártnak vezére vett részt. Régi kerületében, Abádszalókon, egyhangúlag kapott mandátumot. A Move elnökségéről időközben lemondott, visszavonult. Irányitója a Magyar Újságnak és a Magyar Falunak. Tagja a Testnevelési Tanácsnak. GÖRGEY ISTVÁN DR. (Sátoraljaújhely.) Kohányban, Sáros vármegyében született 1886 augusztus 4-^én. Édesapja, Görgey Béla, szabadelvüpárli képviselő, később sátoraljaújhelyi kir. közjegyző volt. A sátoraljaújhelyi piarista gimnáziumban és az eperjesi ágostai hitvallású evangélikus kollégiumban végezte középiskolai tanulmányait, azután pedig a budapesti József-műegyetem hallgatója volt s ott kapott vegyészmérnöki oklevelei 1908-ban. Tanulmányai befejeztével állami szolgálatba lépeti s eleintén a kassai szeszkisérleti állomáson működött, de még 1908-ban kinevezlek királyi ipari segédfelügyelönek a kereskedelmi minisztériumba, ahol az iparfejlesztési osztályba osztották be. Itt Szüry János alatt dolgozott s az élelmezési és vegyészeti iparok szakreferense volt. Közben jogot hallgatott, elvégezte a kereskedelmi akadémiái is és 191 l-ben Kolozsvárii az államtudományok doktorává avatták. 1914-ben tanárnak 117