1910–1918. évi országgyűlés Vásárhelyi Ferenc, szerk.: magyar Országgyűlés 1910–15. Budapest 1910.

Képviselőház - I. Magyarországi képviselők - Id. Erdély Sándor - Ifj. Erdély Sándor

177 megye két legnagyobb fiával: Deák Ferenccel és Kisfaludy Sándorral. Miután középiskoláit Sümegen elvégezte, átveiie családja sümegi bőrgyára vezetését s e gyárat azóta egyikévé tette a legnagyobb kivitelű magyar gyáraknak. Az ipar terén való működésen kivül mint nagybirtokos kiváló eredménnyel foglalkozik a mezőgazdasággal is s mint törvényhatósági bizottsági tag részt vesz a megyei közéletben. Helyettes igazgatója ezenkívül a sümegi takarékpénztárnak is. Képviselővé először 1901-ben Ugron-párti programmal választották meg Szentgróton. Az 1910-iki választáson régi kerületében 1517 szóval választatták meg Robicsek Ferenc 1282 szavazata ellenében. ÍD. ERDÉLY SÁNDOR. (Nemzeti munkapárti.) 1839. augusztus 1-én Kisjenőn, Aradmegyében született. Középiskoláit Nagyváradon, az egyetemi tanfolyamot Budapesten végezte. Ügyvédi oklevelet szerezve, 1865-től 1870-ig Pest város törvényszékénél tollnok, aljegyző, majd főjegyző veit. 1870-ben segédelőadó a kir. kúria akkori semmitőszéki osztályánál; 1871-ben pótbiró a pesti kir. táblánál, 1875-ben a budapesti kir. ítélőtábla rendes birája, 1886-ban kúriai biró, 1888-ban budapesti táblai tanácselnök. Mint biró a kir. ítélőtáblák szétosztásában, azok szervezésében, az igazságügyi adminisztráció intézményes megalkotásában tevékenyen részt vett s döntő befolyást gyakorolt. 1891-ben a győri kir. Ítélőtábla elnöke, 1892-ben Szilágyi alatt igazságügyi államtitkár, a Wekerle-kabinet visszalépésével igazságügyminiszter, 1896-ban valóságos belső titkos tanácsos lett. Mint államtitkár, a sommás eljárásról és a fizetési meghagyásokról szóló korszakos törvények életbeléptetésében miniszterének kiválóan segédkezett. Mint miniszter, életbe léptette a házassági jogot és az örökösödési eljárást; megalkotta a bűnvádi perrendtartást és ennek életbeléptetéséről s az esküdtbiróságok szervezéséről törvényjavaslatokat szerkesztett ; a magánjog kodifikációjára állandó bizottságot szervezett, mely az ő vezetése alatt munkálatait be is fejezte; a hitelszövetkezetekről, a határőrvidéki birtokviszonyok rendezéséről, a majorsági zsellérbirtokok megváltásáról szóló törvények hozatala, a lajstromrendszer behozatala s az egyesbirósági rendszer fejlesztése az ő minisztersége idejére esnek; ő léptette életbe a konstantinápolyi konzuláris bíróságot az ország közjogi állásának kidomboritásával. Igazságügy miniszter 1899. február 26-ig volt. 1892-től 1901-ig a dunaszerdahelyi, azóta a baáni kerület képviselője volt, 1906-ban nem vállalt mandátumot. 1910-ben két kerület mandátumával került a Házba. IFJ. ERDÉLY SÁNDOR. (Nemzeti munkapárti. — Gyöngyöspata kerület.) Fia id. Erdély Sándor volt igazságügyi niniszternek. Született 1873-ban Budapesten. Középiskoláit Búdé pesten, egyetemi tanulmányait pedig részben Bécsben, részben Budapesten és Berlinben végezte. 12