1910-1918. évi országgyűlés Végváry Ferenc – Zimmer Ferenc, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1910–1915. Budapest, 1910.
Képviselőház - A képviselőház tagjai - Szentiványi Gyula - Szepesházy Imre
425 Az 1877-i kiegyezési tárgyalásokig a szabadelvű, azután pedig a nemzeti párt híve volt. Pártja részéről, mint annak egyik alelnöke, ö volt 1899-ben a pártközi megállapodás egyik aláírója. Az ezután bekövetkezeti fúzió alkalmával ö is belépett a szabadelvíipártba, melynek alelnökévé választották ; e pártból csak [905 derekán lépett ki, amikor a függetlenségi párthoz csatlakozott. A Kossuth-párt alelnöke. Az összeférhetlenségi állandó és a kivándorlási bizottság tagja. Szentiványi Gyula (Szatmármegye, Aranyosincdgyes kerület) 1851 január 6-án Liptó-Szentivánban született. Gimnáziumi tanulmányait Iglón és Késmárkon végezte. Ezután hallgatója volt a budapesti technikán a mérnöki szaknak, melyet 1874-ben végzett el. Három évig mint magánvállalkozó mérnők működött ; 1878 óta pedig birtokán, a szatmármegyei Apában gazdálkodással foglalkozik és Bikszád gyógyfürdőjét igyekszik a kor igényeinek megfelelőleg fejleszteni. Szatmármegye törvényhatóságának bizottsági tagja. .Országgyűlési képviselőnek az aranyosmedgyesi kerületben 1896-ban választották meg nemzeti párti programmal ; az 1899-i fúziókor a szabadelvűpárt tagja lett s 1901-ben és 1905-ben ennek programjával jutott a képviselőházba. Az 1910-i általános választások alkalmával régi kerülete nemzeti munkapárti programmal választotta meg. A mentelmi és a számvizsgáló bizottság tagja. Szepesházy Imre (Sárosmegye, Zboró kerület) 1857. január 16-án Eperjesen született ősrégi magyar nemes családból. Apja, Nándor, az 1848—49-i szabadságharcban a 4. Sándor-huszárezred parancsnoka volt. Középiskoláinak és jogi tanulmányainak befejezése után birói szolgálatba lépett s 1883-ban albíróvá nevezték ki a nyíregyházi járásbírósághoz. 1889-ben járásbíró, 1907-ben ítélőtáblai bíró lett. 1907-ben Felsövízköz község díszpolgárává választotta. 1910-ben az igazságszolgáltatási, közjótékonysági, kulturális