1906–1910. évi országgyűlés A magyar országgyülés. A főrendiház és a képviselőház tagjainak életrajzi adatai. Budapest, 1906.
Főrendiház - IX. Grófok - Cziráky Antal - Cziráky Béla
74 után jogot hallgatott és a budapesti egyetemen jogtudori oklevelet kapott. A 9. sz. huszárezred tartalékos tisztje. Cs. és kir. kamarás. Neje Vay Margit bárónő, kit 1898-ban vett nőül. Budapest, IV., Kecskeméti-utcza 10. — Zsombolya. Cziráky Antal. Született 1850. július 12-én; néhai János gróf, volt tárnokmesternek elsőszülött fia. Jogot hallgatott és a budapesti egyetemen jogtudori oklevelet szerzett. Fejérmegye törvényhatósági bizottságának virilis tagja, a lovasberényi, nadapi és börgöndi hitbizományok ura. 1880-ban cs. és kir. kamarás, 1902-ben pedig valóságos belső titkos tanácsos lett. Első neje Esterházy Alice grófnő csillagkeresztes hölgy volt, második neje Keglevich Róza grófnő, szintén .csillagkeresztes hölgy. Budapest, IV., Ferencziek-tere 9. — Lovasberény. Cziráky Béla. Fejérmegyében, Lovasberényben született 1852. május 23-án, Antal grófnak öcscse. A budapesti piarista főgimnáziumnak magántanulója volt, itt tett érettségi vizsgát is. Azután jogot hallgatott és a jog- és államtudományi államvizsgákat és a birói vizsgát Budapesten tette le. 1872-ben igazságügyminiszteri fogalmazó-gyakornokká nevezték ki, ez időtájban tagja lett a budapesti önkéntes tűzoltó-egyletnek és a mászó- és szivattyúsvizsgákat sikerrel letette. 1873-ban belügyminiszteri fogalmazó lett, 1874-ben Konstantinápolyba utazott Széchényi Ödön gróffal és Follman Alajossal a tűzoltói intézmény szervezése czéljából; ezen munkájának befejeztével huzamosabb időre a Keletre utazott. Hazatérve a hivatalnoki pályától visszavonnlt és édesatyja birtokán, Lovasberényben lakott, mely idő alatt a megyei életben élénk szerepet játszott. 1878-ban egybekelt Esterházy László gróf leányával, Mária grófnővel. 1880-ban cs. és kir. kamarási méltóságot nyert, 1882-ben Zalaegerszegen az országos tűzoltó szövetség elnökévé választották, 1884-ben Fejérmegyének főispánja lett; 1891-ben pedig külügyminiszteri osztályfőnökké neveztetett ki; ezen állásától 1895-ben visszalépvén, a val. belső titkos tanácsosi méltóságot kapta, majd pedig mikor gróf Szécsen Antal meghalt, főudvarna gygyá nevezte ki Ő Felsége. 1900-ban az aranygyapjas-rend vitéze lett. Több külföldi rendjel tulajdonosa. A Rábaszabályozó-társulat elnöke, valamint a Mária Terézia-akadémia m. k. kormánybiztosa. Budapest, IV., Ferencziek-tere 9. — Dénesfa, p. Repczelak.
