1906–1910. évi országgyűlés A magyar országgyülés. A főrendiház és a képviselőház tagjainak életrajzi adatai. Budapest, 1906.
Képviselőház - II. Képviselőválasztási joggal felruházott városok - Polit Mihály - Gubody Ferencz
230 Nagykikinda város. Polit Mihály (szerb nemzetiségi). Újvidéken, 1833. június 16-án született. A gimnázium alsó osztályait szülővárosában, a felsőbbeket pedig Bécsben látogatta, ahol érettségi vizsgát is tett. Ezután Parisba ment, majd visszatérve, ugyancsak Bécsben hallgatta a jogot, melynek elvégeztével jogtudorrá és ügyvéddé lett. 1860-ban Czettinjébe, Montenegró fővárosába hivatott meg, ahol Danilo trónörökös titkára volt. A montenegrói klima azonban egészségére oly káros hatást gyakorolt, hogy állását csakhamar kénytelen volt elhagyni. Később a bécsi udvari horvát-szlavón irodához került, majd pedig a zágrábi báni táblánál nyert alkalmazást. Zágrábi tartózkodása alatt újból ügyvédi vizsgát tett. 1865-ben horvát tartománygyülési képviselő, 1873-ban pedig a pancsovai választókerület mandátumával a magyar országgyűlés tagja lett, s e kerületet tizenegy évig képviselte. Ez idő alatt tartott parlamenti beszédeit két kötetben adta ki, s egyébként is széleskörű publiczistikai tevékenységet fejtett ki. Czikkeit számos külföldi lap közölte. 1867-ben Szentpéterváron, ahol egy kiállítás megnyitásán volt jelen, egy beszédjével a czár figyelmét is felkeltette. Miután Horvátországban ügyvédi gyakorlatától megfosztották, a budapesti egyetemen harmadízben tett ügyvédi vizsgát és irodáját Újvidéken nyitotta meg. Mint újvidéki ügyvéd, ő védte annak idején Miletics Szvetozárt. Hive a szerb-magyar barátságnak, s a szerb nemzetiségek között évtizedek óta propagandát csinál a magyar függetlenségi eszméknek. Budapest, V., Continental-szálló. — Újvidék. Nagykőrös város. Gubody Ferencz (függetlenségi és 48-as). Nagykőrösön 1852. április 24-én született. Középiskoláit ugyancsak Nagykőrösön és Budapesten végezte, s miután jogi tanulmányait az eperjesi jogakadémián befejezte, azonnal közszolgálatba lépett. 1876-ban a félegyházi járásbíróságnál lett joggyakornok, majd pedig jegyzővé neveztetett ki. 1884-ben Czegléd város polgármesterévé választotta, s ez állást huszonkét évig, mostani