1901-1905. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1901–1906. Budapest, 1901.

Képviselőház - A) Magyarországiak - Rónay Ernő - Rónay János

349 lett. Mint egyéves önkéntes a 2. hadmérnök-ezredben szolgait s 1873-ban tartalékos hadnagygyá neveztetett ki. Ugy Újvidék városának, mint Bácsmegyének ismételten megválasztott törvény­hatósági bizottsági tagja. Bácsmegyének 1881 óta tiszteletbeli Íőüg3 r észe. 1893 óta a bács-szerémi ev. egyházmegyének fel­ügyelője. Az 1887—1892-iki országgyűlésen a kulpini, utóbb IN! 14 — 1896-ig a hódsághi kerületet képviselte; azóta pedig Újvidék városát. Az utolsóelőtti országgyűlésen a »képviselő­választások feletti biráskodásrók szóló javaslatnak volt előadója. Jogi és politikai lapokban gyakrabban jelentek meg dolgozatai. 1896-ban pedig önálló forrástanulmányok alapján megírta .A honfoglalás története« czimíí munkáját. Az 1896—1901-iki országgyűlésen jelentékeny szerepet vitt mint a házszabályok revíziójára kiküldött bizottság és az összeférhetlenségi törvényes eljárás előkészítésével kiküldött bizottság előadója. Mind e javas­latok eredeti szövegét ő készítette s az ő szövege szolgait volt a bizottsági tárgyalások alapjául. Tagja az igazságügyi, a pénzügyi, a felirati és a függő államadósságokat ellenőrző bizottságoknak. Rónay Ernő, Torontálmegye, Nagyszentmiklós kerület született 1851. július 21-én Kis-Zomborban, Torontálmegyébcn. Jogi tanulmányokat folytatott a pozsonyi kir. jogakadémián, azok befejezésével pedig családi birtokán gazdálkodni kezdett. Klénk részt vett Torontálmegye gazdasági életében ; a közigazgatási bizottság gazdasági előadója es a megyei gazdasági egyesület alelnöke. Az 1901. évi általános választásoknál Nako Kálmán gróf volt kerülete, a nagyszentmiklósi. választotta meg képviselőjéül szabadelvű programmal. Tagja a föklmivelési bizottságnak. Rónay János, Torontálmegye, Lovrin kerület 1837-ben Kis-Zomborban, Torontalmegyében született. Középiskolai tanulmányait részint otthon, részint Szegeden és Budapesten végezte, jogi tanulmányait Prágában és Bécsben fejezte be. Azután hazament gazdálkodni Kis-Zomborra ; az alkotmányos élet meg­nyíltakor közhivatalt vállalt, kezdetben mint esküdt, később pedig mint juridikus és politikus szolgabíró. Ez utóbbi minőségben Ó-Bessenyőn szerepelt atyja haláláig. 1871-ben Ivándara (Torontál-

Next

/
Oldalképek
Tartalom