1901-1905. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1901–1906. Budapest, 1901.

Főrendiház - XI. Ő Felsége által élethossziglan kinevezett főrendiházi tagok - Horváth Lajos - Jókai Mór

156 n.tk első gyűjteménye két kötetben »Vadon virágai* czímen. 1848ban nőül vette Laborfalvy Rózát. Az 1848-i mozgalmakban mint az ifjúság egyik vezére szerepelt; a márcziusi napok eseményeinek egyik hőse volt. 1849-ben az országgyűléssel Debreczenbe menekült s ott megalapította az »Esti Lapok«-at. A világosi fegyverletétel után bujdosott és szerencsésen kikerülte a bebörtönöztetést. A szabadságharcz után Pestre jött s lázas irodalmi tevékenységet fejtett ki. Első műve volt a »Forradalmi csataképek*. Azóta szakadatlanul működött az irodalom minden terén. 1851 — 1868-ig a »Vasárnapi Ujság« főszerkesztője volt. 1858-ban alapította meg az »Üstökös« élczlapot, melyet 1881-ig szerkesztett; 1862-ben a »Magyar Sajtó« élére állt, 1864-ben a »Hon«-t alapította s szerkesztette rövid megszakítással (midőn 1864-ben sajtóper folytán Zichy Nándor gróffal együtt az Újépületben fogházzal sújtotta az absolut hatalom) 1882-ig; közben 1868—1878-ban szerkesztette az »Igazmondó« néplapot és 1876—1878-ig az új életre ébredt »Élctképek«-et. 1882 óta a » Nemzet* (most »MagyarNemzet«) főszerkesztője. Mindjárt az 1861-i országgyűlésen képviselővé választotta a siklósi (baranyamegyei) kerület és ezt képviselte az 1865—68-i országgyűlésen is. Az elsőn a határozati párt, a másodikon a balközép híve és vezértolla volt. A balközép híve maradt az 1869—72-i országgyűlésen, melyen Pest terézvárosi kerületét, az 1872—75-in, melyen Baranya megye dárdai kerületét képviselte. A fúzió ez országgyűlési időszak végén az ország két nagy része közt bekövetkezvén, Jókai híven követte vezérét és barátját, Tisza Kálmánt, az új pártba. 1875—78-ig a budapest-józsefvárosi, 1878—81-ig az erzsébetvárosi (erdélyi), 1881—84-ig az illyefalvi kerületet képviselte. 1884—92-ig Kassa város képviselője volt. Akkor Krassó-Szörénymegye oraviczai kerületében választatott meg. A politikában utoljára akkor szerepelt, a mikor a Vígszínház létesítéséhez kért 200,000 forint kérdését tárgyalta a törvényhozás a Wekerle-kormány alatt. Az 1896-i általános választások alkalmával kisebbségben maradt Karczagon Madarász Imrével szemben : ezután nem is vállalt mandátumot, hanem 1898-ban a főrendiház tagjává neveztetett ki. Tagja a fővárosi törvényhatósági bizottságnak, igazgatósági tagja az Athenaeum-nyomda, az Assicurationi Generáli, az »Adria« részvény-