1896-1901. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1897–1901. Budapest, 1897.

Képviselőház - A) Magyarországiak - Schmidt Gyula

335 az ezredéves kiállítás közművelődési csoportját és a millennáris cultur-congressust. Egyéb társadalmi működése köréből megemlítendők : Az erdélyrészi ref. egyházkerületnek képviselője. Kolozsvár sz. kir. város képviselője, az ú. n. városi párt szervezője és titkára. Az Erdélyrészi Háziipar- és Iparfejlesztő, jelenleg Nőipar-Egyesület volt titkára. A >-Replika-bizottság « volt ügyvivő alelnöke. A »Mátyás-szobor-bizottság«-nak gyüjtőbizottsági elnöke stb. Tanulmányútat tett az orosz-török háború alatt a Balkánon ; a nemzetiségi viszonyok megismerése végett ismételten beutazta Romániát és Bukovinát. Több ezer hirlapczikken kivül több önálló művet is írt. Schmidt Gyula, Sárosmegye, Eperjes kerület született Eperjesen 1837. január 25-én. Jogi tanulmányait Debreczenben és Budapesten végezve, 1861. év végén letette a köz- és váltóügyvédi vizsgát és ugyanekkor a budapesti egyetemtől jogtudori czímet nyert. 1862—64-ig az eperjesi ág. ev. jogakadémián segédtanárként működött, később rendes jogtanársággal kínálták meg, mit el nem fogadott. l'gyvédi működése folyamán 1867-ben eperjesi váltójegyző lett ; 1868-ban egyik főalapítója volt az »Eperjesi bankegylet«-nek, melynek kezdettől mostanáig egyik választott igazgatója. Sok éven keresztül jogtanácsosa és később igazgatósági elnöke volt. Mint Eperjesnek 1871 óta városi főügyésze, 13 évig működött. Évek óta a vallás- és közoktatásügyi ministerium által kinevezett tagja az eperjesi jogakadémián az államvizsgálati bizottságnak. Buzgó tagja és hosszú időn keresztül tisztviselője az eperjesi »Széchcnyi«-körnek. 1 SS l-ben egyhangúlag képviselővé választatott az eperjesi kerületben szabadclvűpárti programmal. 1885-ben az eperjesi ág. ev. collegium felügyelőjévé választatott, mely tisztséget ma is viseli. 1890-ben Sáros vármegye árvaszéki elnökévé választatott s e mellett az eperjesi takarékpénztár és a nagy-sárosi műmalom igazgatója is volt, mely állásokról képviselővé történt megválasztatása után lemondott. 1887-ben mandátumot nem vállalt. 1896-ben újra megválasztották az eperjesi kerületben. A mentelmi bizottság jegyzője.