1892-1896. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1892–1897. Budapest, 1892.
Képviselőház - A) Magyarországiak - Falk Miksa
216' mellett egyházának is fontos és magas tisztségeit töltötte be. Az 1862. év elején tartott egyházi tisztújítás alkalmából az egyház közös felügyelőjévé, az 1866. évi kerületi közgyűlés által a bányakerület vagyonát kezelő pénzügyi bizottság elnökévé választatott meg és 1868-ban a budapesti esperesség felügyelőjévé lett. 1880-ban október elején a bányakerülcti felügyelő állását foglalta cl, s e minőségében rövid időre tagja lőn a reformált főrendiháznak. 1886. május havában igazságügyministerré neveztetett ki, s nemsokára a török-kanizsai kerületben képviselővé választatván, helyét a képviselőházban foglalta el, a hol az igazságügyi bizottságnak volt tagja. () Felsége a vaskorona-rend első osztályával és a valóságos belső titkos tanácsosi méltósággal tüntette ki. Falk Miksa, Budapest főváros, 1. kerület 1828. október 7-én Budapesten született. Már 14 éves korában maga volt kénytelen fenntartásáról gondoskodni. Mint hírlapíró, 1843-ban kezdte szereplését az »Ungar« czímű lapban; IS 17; e lap segédszerkesztője volt, majd letette a bölcsészeti szigorlatokat s mint bölcsószettudor a bécsi műegyetem előadásait hallgatta. 1848-ban visszatért Budapestre s az »Ungar'< szerkesztősegének újra tagja lőn ; de szeptemberben ismét Mécsbe ment s nemsokára a »Wanderer«-nck lett czikkirója ; időközben írt az »Eletképek«, 1849-ben a »Figyelmező« számára és később (Fk.) jel alatt a »Pesti Napló«-ban közölt politikai ezikkeket, melyek nagy népszerűségnek örvendtek. 1850-ben a bécsi takarékpénztárnál nyert alkalmazást. 1855-ben a Török János által Bécsben szerkesztett »Magyar Sajtó«-nak lett főmunkatársa, s midőn c lapot Budapestre hozták, Falk a ,4'csti Napló«-ba irta czikkeit. Kzenkivül átdolgozta Galetti »Világrajz«-át, lefordította BumüUer világtörténetéből az ókort, továbbá Vas Gereben és Jókai több regényét. 1858 óta sűrűn érintkezett Széchenyi Istvánnal. 1861-ben Bompéry »Magyarország«-ába és a Magyarország és Nagyvilág czímű hetilapba irt. 1863-ban Deák Ferencz ajánlatára a tudományos akadémia levelező tagja lett. Ekkor sajtópert indított ellene Schmerling azért, mert a Wanderer<-ben a magyar alkotmány helyreállítását sürgette; ezért több hónapi fogságra cl is ítéltette. 1863-ban megtartotta akadémiai székfoglalóját a »Menedékjog