1887–1892. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Új országgyülési almanach 1887–1892. Budapest, 1888.

Képviselőház - A) Magyarországiak - Jókai Mór

235 vezette, egy ágyúgolyó csapott le előtte, közvetlenül a melle előtt surranva el. A megrázkódtatás sokáig gyötrő mellbajt szült, a melyért kénytelen volt még a szabadságharcz vége előtt, 1849 elején, ott hagyni a harcz mezejét. 1865-ig visszavonulva élt birtokain. Az alkotmányos aera kezdetével elfogadta simontornyai (Tolnamegye) szolgabiróvá történt megválasztatását. Erről az állásáról azonban csakhamar lemondott. Tolnamegye közügyeiben mint megyebizottsági tag tevékeny részt vett. Egy izben már volt képviselő az 1831—84. cyklus alatt; 1882-ben megválasztották Pinczehelyen Perczel Béla helyébe pártonkívüli programmal. Most ugyanezt a kerületet képviseli függetlenségi programmal. Jókai Mór, Kassa város 1825. február 19-én Komáromban született; tanulmányait Pozsonyban, Pápán (Petőfivel) és Kecskeméten végezte ; 1846-ban ügyvédi diplomát nyert, de hajlamait követve, írói pályára lépett s azon meg is maradt. 1843-ban telepedett meg Budapesten. Első nagyobb műve : »A zsidó fiú« dráma 1844-ben az akadémiától dicséretet nyert. 1846-ban irta első regényét »Hétköznapok« czim alatt. A következő évben átvette az »Életképek* szépirodalmi hetilap szerkesztését, ugyanez időben jelent meg novelláinak első gyűjteménye két kötetben: »Vadon virágai«. 1848-ban vette nőül Laborfalvy Rózát. Az 1848-iki mozgalmakban, mint az ifjúság egyik vezére szerepelt; a márcziusi napok eseményeinek egyik hőse volt. 1849-ben az országgyűléssel Debreczenbe menekült s alapította az »Esti Eapok«-at. A világosi fegyverletétel után bujdosott és szerencsésen kikerülte a bebörtönözést. A szabadságharcz után Pestre jött s lázas irodalmi tevékenységet fejtett ki. Első műve volt a »Forradalmi csataképek«. Azóta szakadatlanul működött az irodalom minden terén. 1851—68-ig a » Vasárnapi Ujság«-nak főmunkatársa volt, 1858-ben alapította az »Üstökös* élczlapot, melyet 1881-ig szerkesztett; 1862-ben a »Magyar Sajtó* élére állt, 1864-ben a »Hon«-t alapitá s szerkesztette rövid megszakítással (midőn 1864-ben sajtóper folytán Zichy Nándor gróffal együtt az »újépületben« fogházzal sújtotta az absolut hatalom) 1882-ig ; közben 1868—1878-ban szerkesztette az »Igazmondó« néplapot és 1876—78-ig az új életre ébredt »Életképek«-et. 1882 óta a