1884–1887. évi országgyűlés Halász Sándor, szerk.: Országgyülési almanach 1886. Képviselőház Budapest, 1886.

A képviselőház tagjainak névjegyzéke - A képviselőház tagjai - Jeszenszky Ferencz - Jókai Mór

rületnek 1870. óta képviselője s jelenleg a szabadelvüpárt tagja. Jeszenszky Ferenc/. Bükkösdöii (Baranyaraegyében) született 1846. évben ; fia Jeszenszky Ferencznek Baranyamegye alispánjának. Elemi tanulmányait otthon, a gymnasialis osztályokat Pécsett és Budapesten végezte, a jogi és államtudományokat a pozsonyi akadémián hallgatta. Tanulmányai végeztével azonnal Baranyamegye tiszteletbeli aljegyzőjévé választatott, emellett biikkösdi családi birtokán gazdálkodott. Midőn 1868-ban a honvédséget szervezték, az elsők egyike, kik ekkor a honvédség kötelékébe önként beléptek. Két évi tényleges szolgálat • után hadnagyi ranggal, szabadságolt állományba lépett és ismét biikkösdi jószágára vonult és gazdálkodott. Mint biharmegyei nagybirtokos, bizottsági tag élénk részt vett a megyei közgyűlések tárgyalásaiban. 1881. a szt-lőrinczi kerület nagy többséggel képviselővé választotta s ez óta állandóan a parlamenthez tartozik mint a függetlenségi párt tagja. Jókai Mór 1825. febr. 19, Komáromban született ; tanulmányait Pozsonyban. Pápán (Petőfivel) és Kecskeméten végezte; 1846. ügyvédi diplomát nyert, de hajlamait követve, irói pályára lépett s azon meg is maradt. 1843. telepedett meg Budapesten. Első nagyobb műve: »A zsidó fiu« dráma 1844. az akadémiától dicséretet nyert. 1846. irta első regényét »Hétköznapok« czim alatt. A következő évben átvette az »Életképek« szépirodalmi hetilap szerkesztését, ugyanez időben jelent meg novelláinak első gyűjteménye két kötetben: »Vadon virágai.« 1848. vette nőül Laborfal vy Rózát. Az 1848-iki mozgalmakban, mint az ifjúság egyik vezére szerepelt; a márcziusi napok eseményeinek egyik hőse volt. 1849. az országgyűléssel Debreczenbe menekült s alapította az »Esti Lapok«-at. A világosi fegyverletétel után bujdosott és szerencsésen kikerülte a bebörtönözést. A forradalom után Pestre jött s lázas irodalmi tevékenységet fejtett ki. Első műve volt a »Forradalmi csataképek.«