Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 276-298. szám)
1924-12-06 / 280. szám
6 JttfiftflBÉK 1914. december 6. Gyorsabb eljárás. Számos lap már huzamosabb idő óta szi. vesen élezi ki tendenciózusan azt az állítólagos késedelmet, amely állítólag a földbirtokreform végrehajtása körül tapasztalható. Rosszakaratú és sokszor a valóságnak meg nem felelő hírek jelentek meg, amelyek csak arra voltak alkalmasak, hogy fölösleges izgalmat keltve, ennek a nagyfontosságú kér. désnek a rendezését megnehezítsék. Mindezeknek a híreszteléseknek eklatáns cáfolata az a tény, hogy a földmiveélsügyi miniszter a gazdasági felügyelőségeket éppen most uj részletes utasításokkal látta el, amelyeknek az a céljuk, hogy a földhöz juttatandók helyzetét az igénylési eljárás körül megkönnyítse. Még mintegy 1500 községben folyik a megváltási eljárás s a gazdasági felügyelőségeknek az a feladata, hogy lehetőleg az igénylők a községekhez minél közelebb fekvő és mezőgazdasági mivelésre alkalmas földeket kapjanak. Külön szivére köti a rendelet a közlegelők használatának iellenőrzését s a vármegyei gazdasági felügye lők vezetőit pedig arra utasítja, hogy működési területükön a földbirtokreform végrehajtására vonatkozó fontosabb adatokat állandóan nyilvántartsák. Igy minden időpontban tiszta képet kaphat a miniszter a reform állásáról s megteheti esetleg szükségesnek vélt intézkedéseit. Az Országos Földbirtokrendező Bíróság ítéleteinek végrehajtását különös figyelemmel tartoznak kísérni ezek a felügyelőségek s lehetőleg minden huzavonának elejét venni, amely jnegokolatlan késleltetné a reform végrehajtását. Oly esetekben pedig, mikor ötvennél több egyén földhöz juttatásáról van szó, a végrehajtó szervnek a működését hathatósan kell elősegiteniök. Ezek az utasítások a megváltási eljárás technikáját szabályozzák, míg más paragrafusok megszabják azon dijakat, amelyeket az igénylőknek fizetni kell. »Végrehajtási költségek« cimén katasztrális holdanként 35 kg. búzának a birtok átvételekor megfelelő pénzértékét kell fizetni. Házhelyrendezésnél ez a költség 25 kg., ha házhely kiosztásról van szó, akkor 35 kg. búzának egyenértéke. A birói eljárás költségeire mindenki katasztrális holdanként 10 kg. buza értékét fizeti, kivéve a hadirokkantakat, a hadiözvegyeket és árvákat, kik csak 5 kg.-ot fizetnek. De nemcsak ilyen szorosan vett technikai kérdésekre terjed ki ez a rendelet, hanem felhívja az Országos Gazdasági Felügyelőségeket arra is, hogy segítse elő a földhözjutottak szövetkezetbe tömörülését, vagyis szociális szempontokat is figyelembe vesz. Kiemeli, hogy a földhözjutottak boldoguláj sát az Országos Központi Hitelszövetkezet községi szerveibe való belépés igen hathatósan mozdítaná elő, mert a szövetkezetekbe való tömörülésnek egyébként is mélyreható jelentősége van. Reméljük, hogy aki figyelemmel végig olvasta ennek a rendeletnek a jóakaratú utatásait, az meg fog győződni a kormány nemes szándékairól s be fogja látni, hogy nincs igazuk azoknak, akik már hónapok óta a földbirtokreform elodázásának szirén hangjaival súgják be és izgatják a magyar földmíves lakosságot. • . Ingyen adok mindenkinek egy 18X24 cm-es fényképet karácsonyi és njévi ajándékba, aki nálam 6 darab levelezőlapot rendel Műtermem a modern techn kai berendezés tekintetében egyedülálló egész Szabolcsvármegyétien, am nnyiben 4000 gyertyafényü reflektorom lehetővé teszik, hogv a nap bármely s akkban a legtökéletesebb felvételeket eszközölhessem. Útlevélhez va ó képek 3 fra aUtt készülnek. Olcsó áraimmal, amelyek versenyen kivül Állanak, s pontos kiszolgálással a n. é. közönség b. elismerését (haj'om kiérdemelni. A képeket csak a 1-gte jesebb megelégedés ese én adom ki, Nagyításokat életnagyságig a legtökéletesebb kivitelben elvállalok, rvénanv ípnn kormányzó kézirattal V^SCpaliy JCÍIU kitüntetett fényképész. — Női és leány kabátok lesz'állitott árban kaphatók a Gólya Áruházban, Zöldség-tér "8. — óriási választékbán megérkeztek a legújabb sablon minták a kézimunka és fonalházba. (Kiskorona épület.) Nyíregyháza textillkereskedői a magyar-cseh kereskedelmi szerződéstől az iparcikkek olcsóbbodását várják. Balta Szigfried, a Magyar Kereskedelmi Csarnok titkára a csen-magyar tárgyalásokról. A folyamatban levő csell-magyar ts az előkészületben levő osztrák-magyar stb. kereskedelmi tárgyalások kapcsán a magyar fogyasztóközönseg körében az a nézet alakult ki,, hogy a kereskedelmi szerződések megkötésed legfontosabb közszükségleti cikkek,, elsősorban az ipari termékek lényeges olcsóbbodását fogja maga után vonni. A cseh-magyar külkereskedelmi szerződéstől elsősorban és különösen a textiláruk nagyobb arányú olcsóbbodását várják. Ezzel szemben a fejlődésben levő és a legutóbbi évek mondhatni blokádszerü határzára alatt kialakult magyar textil-ipar a védővámok fenntartásával kívánja továbbra is megnehezíteni a textiláruk beözönlését. Erről az oldalról olyan híreket terjesztenek, hogy nemcsak a kialakulóban levő textilipart,, de magát a textilkereskedelmet is válság fenyegeti és a cikkek olcsóbbodása helyett az egész piac krízise fog bekövetkezni a védővámok leszállítása nyomán. A legutóbb a Prágai Magyar Hírlap közölt ilyen értelmű nyilatkozatot. Ilyen előzmények alapján fontosnak tartottuk,, hogy a tényleges helyzetet autentikus helyről szerzett információ alapján ismertessük. Kérdéseinkre Balta Szigfried,. a Magyar Kereskedelmi Csarnok titkára a következőket mondotta munkatársunknak: — Mindenesetre áll az,, hogy a magyar kereskedelmeit bizonyos fokig nehéz helyzetbe sodorta a kormánynak az az intézkedése,, amellyel a külkereskedelmi szerződések megkötése előtt léptette életbe az uj vámtarifát, Ennek következményeképen a kereskedők által behozott árukat lényegesen magasabb tarifák terhelik. A helyzet ugyanis az, liogy a mostam áruraktárakat átlag 40 százalékos vám terheli, a vám tehát valamely tízmilliárd értékű „Az én lelkem szárnyalása ott virraszt a halálraítélt magyar műemlékek felett." Barabás Béla memoranduma az aradmegyei román prefect-hez az aradi szobrok ügyében. III. Csak röviden említem meg, hogy az aradi vértanuk szobra nem sért, nem bánt semmiféle nemzeti, faji, vagy politikai érdeket, még csak nem is ellentétes román érzelmekkel. Az 1848. évi hatalmas magyar törvényalkotás egyformán szabadította fel a magyar népet az ország területén lakó összes nemzetiség fiait, leányait a jobbágyság alól, megszüntette a föld népére nehezedett terheket s egyenjoguvá tette a szabadság, testvériség és egyenlőség eszméitől áthatott minden rendű és rangú lakosságát az országnak s a román népet is testvéri szeretettel öleltük keblünkre. Ezt a szép alkotást semmisítette meg s uszította egymás ellen a nemzetiségeket az akkor uralkodó gonosz császári szellem, a dinasztíka politikája. Az erre feltámadott magyar önvédelmi szabadságharc nem a románok, szerbek, vagy más nemzetiségek ellen indult meg, hanem a császári seregek a dynasztia ellen. Azok a vértanuk az egész magyar nemzet s ebben a magyarokkal egyiittérző és küzdő nemzetiségek közös szabadságáért, — jogaiért estek áldozatul. Minden nemzet értékét és becsét emeli és felmagasztalja az az áldozat, amelyet a szabadságért hozott. S ha ezt kegyeletesen ércbe önti, ez nem sértheti egy másik szabadságszerető népnek érzékenységét, mert a szabadság közös kincse az összes népnek és nemzeteknek. Az a vértanuszobor szabadságszobor! Ez a műalkotás nem románellenes, hanem Habsburg dinasztia ellenes. Ez a szobor egyszersmind a vértanúhalált szenvedek .szabadsághősök kegyeletes síremléke, amely ilyen minőségben is kíméletre méltó. IV. Hogy az aradi vértanuk szobra glorifikus magasztosságában nem rágalmazható meg a románellenes hatással, azt azok a hosszú éves tapasztalatai igazolják, melyek előttünk vannak, amióta a szobor alkotásának mozgalmai megindultak s amióta e művészi alkotás Arad szabadságterét díszíti. I I ; Í : ! I : [ ; Ha végiglapozzuk a már emiitett Szőllősy-féle munkálatot, látni fogjuk, hogy az adakozók között igen sok a román, míg Magyarország előkelői, nagyurai, főispánjai, főrendei hyperloyalitási érzelmektől eltekintve, igen sokan tartózkodtak az adakozástól, addig a román népnek számos tagja szívesen áldozott e célra. A magyar főispánok között egy sem mert adakozni, az egyedüli mármarosi román főispán, Maniu József beküMötte a maga 10 forintját. Arad város az összes hazai törvényhatóságoknak névre kiállítva elküldött annyi egy-egy forintos befizetési lapot, ahány törvényhatósági bizottsági tagja volt az illető vármegyének, városnak. Tessék megnézni, hogy a román lakta vármegyék közül pl. Arad megyében 487 törvényhatósági bizottsági tag fizette be az 1 forintot. Alsófehér megyéből 264, Biharból 514, Kiskükülíő 161, Kolozs 246, Krassó-Szcr rény 313, Maros Torda 257, Mármaros 327, Szatmár 498, Szilágy 295, Szolnok-Doboka 283, Temes 367, Torda-Aranyos 223, Torontál 447, megyei törvényhatósági bizottsági tag befizette az 1—1 forintot. Köztudomású, hogy ezen román többségű vármegyékben a törvényhatósági bizottság tagjai között igen sok a román, akik bizonyára megtagadták volna, ha a felemelendő szoZE Ha sokat akar nevetni, nézze meg Harold Lloyd legújabb O me r' nyeri 0 ^^ clmii vígjátékát péntektől a Diadalban . * ^^
