Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 276-298. szám)

1924-12-06 / 280. szám

1924. december 6. JSSOTÖEK.

6 raktár után 1 milliárd. Amemiyiben a cseh-magyar keresked»Imi szerződés tény_ íeg létre jön,, ennek következménye a vám tételek körülbe/ül 25 százalékos mérséklése lesz,, azaz az uj vám 25 százalékkal alacsonyabb lesz. Az a kereskedő tehát,, aki a szerződés megkötése utáni időben fogja raktárát beszerezni,, tízmilliárd korona értékű áru után csak kb. 3 milliárd vámot fog fizetni, tehát áruját egy millárddal olcsóbban adhatja a másik kereskedőnél. Az előbbi tehát minden körülmény között veszít egy milliárdot raktárán „ — A kereskedelem mindenesetre tudomásul veszi és felkészül arra,, hogy a szerződés életbelépésének napján áruraktára'átlag 10 százalékot vészit értékéből,, de ez semmiesetre sem fog »válságot«, krízist,, vagy inzolvenciákat maga után vonni. A kereskedők nagyon örülnek a vámmérsékletének,, mert ludják jól, hogy, erre a fogyasztóközönség szempontjából sürgős szükség van és az elszenvedett kárraf mindenesetre felér az a haszon,, amely a nagyobb fogyasztás nyomán fog mutatkozni. A kereskedők nagyon jól tudják, hogy ma az a helyzet — és ezen segíteni nem lehet másként,, mint épen a vámok leszállításával,, hogy 'a közönségnek egy nagy része utazik fel Bécsbe ruházati cik' kei beszerzése végeit. A differenciából megtérür az útiköltség és a 2—3 napos bécsi tartózkodás minden kiadása. — Nagy aggodalommal tölti azonban el a kereskedőket az,, hogy a tárgyalások most már túlságosan elhúzódnak és ezen iidő afaitt a kereskedők valamennyien kénytelenek a mai magas vámtételek mellett beszerezni készleteiket . — A külkereskedelmi szerződések megkötésétől feltétlenül nagyobb mértékül olcsóbbodást várhatunk. Épen ezért a kereskedők a maguk részérőf sürgetnék a szerződés megkötését. A helyzetet azonban súlyosbítja az,, hogy a cseh parlament áltaf á cseh kormánynak régebben adott generális felhatalmazás 1924. februárjában lejárt. Most tehát a megkötendő szerződést életbeléptetés előtt vagy a parlament élé kell terjeszteni ratifikális végett,', vagy még a tárgyalások tartama alatt bornak csak egy kissé is román ellenes tendenciá

1

, tulajdonitotttak volna. Ellenkezőleg! Ez az adakozás a magyarok és románok közötti megértésnek, együttérzésnek volt őszinte megnyilatkozása! Olvashatjuk még a Szőllősy-féle könyv 49. oldalán, hogy a szobor-alap javára magyarok, szerbek és románok 1867. augusztus 10-én együttes műkedvelő előadást tartottak Aradon, mely nemcsak 250 forintot jövedelmezett, de ezen műkedvelői előadáson szívesen és l elkesen közreműködnek mint szereplők Jonescu Gabriella urnő, Arad vármegye akkori román főügyészének, Jonescu Lázárnak neje, aki ma is él, akit a mai román közigazgatás énektanárnői állásra hívott meg az aradi román leányiskolához. Továbbá ugyanezen műkedvelői előadáson szerepelt Popovits Aurél román fiatalember, aki néhány év előtt mint kir. főügyész helyettes halálozott el. Mindezen román részről is befolyt pénzek ís elősegítették, hogy Aradon a vértanuk emlékszobra felállittassék. A román forintok és krajcárok bizonyára nem azon gondolattal lettek kisérve, hogy az emlékmű bármikor és bárki által leromboltassák, mert ami szent volt, az akkor is élt és akkor adakozó román testvéreink előtt szent kell, hogy legyen az ő derék utódaik szemei előtt is. a cseh kormánynak uj meghatalmazást | kell szereznie parlamentjétől. Mindkét • megoldási mód azonban időt vesz igénybe ugy,, hogy tekintetbe véve a decemberi ünnepeket is — a legkedvezőbb esetben is csak a jövő év első negyedében léphet életbe a várva-várt magyar-cseh

1 kereskedelmi szerződés. (Folytatjuk.) *> C XPó'

4 0 és « valódi amerikai prima minőségben érkeztek 3 a Hungária Cipőáruházba Nyíregyháza, Zrínyi Ilona-utca 5. sz Telefon : 195. Telefon : 195. Óriási választékban kapható nők, férfiak és gyermekek részére minden nagyságban és formában. Mindenki most vásárolja be szükségletét, ameddig ezen olcsó készlet tart. Javításokat elfogadunk. A nyíregyházi cigányzenészek harca a hívatlanok versenye ellen. A Magyar Cigányzenészek Nyíregyházi Egyesülete a mindennapi kenyér érdekében kérelmet intéz a közönséghez. Nyíregyháza, december 5. A Nyirvidék tudósítójától. í Országszerte megindult a cigányzenészek önvédelmi harca a nem cigány muzsikusok konkurrenciája ellen. Budapesten különösen az utóbbi években elharapódzó: »jazzband«-ek, tehát az idegen muzsikát népszerűsítő vállalkozások ellen irányult s ebben a harcban mintegy a magyar zenéért indult meg a küzdelem az idegennel szemben. A cigányzenészek Önvédelmi harca azonban a vidékre is kiterjedt, mert a vidéki városokban is számos konkurrense akadt a cigánymuzsikusoknak. Nyíregyháza muzsikusai is megszervezték a Magyar Cigány zenészek Nyíregyházi Egyesületét és most az alábbi kérelemmel fordulnak a közönséghez: A Magyar Cigányzenészek Országos Egyesülete célul tűzte ki a magyar cigányzenészek anyagi és erkölcsi érdekeinek előmozdítását. A m. kir. Belügyminisztérium ezt nemcsak helyesnek ismerte el, hanem egyenesen közérdekűnek találta. Ezért a 147.173 —923. B. M. VIII. sz. a jóváhagyta alapszabályainak 4. szakasza c. pontjának következő szövegezését: »... korlátozza az egyesület a m. Hr. Belügyminiszter támogatásán val — a hmttanok működéséi.'« A 117.134 —924. B. M. sz. körrendelet szerint: »Magyarország területén csak oly cigányzenész működhet, aki rendes tagja az egyesületnek<< s felhívja és utasítja az elsőfokú hatóságot, hogy az Országos Egyesület helyi csoportjait adott esetekben hatósági támogatásban részesítsék s zenélési engedélyek kiadásánál legyenek figyelemmel arra, hogy csak az egyesület által kiállított tagsági igazolványnyal, illetőleg zenész működési engedéllyel ellátott egyesületi tagok működhessenek. Mivel az illetékes hatóság oltalma biztosítva van számunkra, mégis kérnünk kell városunk n. é. közönségének jóindulatu támogatását oly irányban, hogy abban az esetben, amikor cigányzenére lesz szüksége, bennünket, a Magyar Cigányzenészek Nyíregyházi Egyesületébe tömörült hivatásos cigányzenészeket méltóztassanak igénybe venni. Ezzel kétféle hálára kötelez bennünket: megakadályozza a hívatlanok nem kívánatos versenyét velünk szemben, miáltal lehetővé teszik, hogy mindennapi kenyerünket megke. reshessük, — de meg elhessegetik a nem hivatott zenészeket arról a térről, ahol csak ártanak a magyar zene szépségének, fejlődésének. Ezt kérik a magyar zcne-kulutra szerény munkásai a n. é. közönségtől s ezt nem is indokolatlanul, mert a magyarság a cigány zenéjében ép oly erőteljesen él, mint nyelvében. — A Magyar Cigányzenészek Nyíregyházi Egyesületének elnöke: Hajner Sándor. Titkár : Mezey György. Harangavató ünnep Pazonyban Nyíregyháza,, december 5. A Nyírvidék tudósítójától. A Nyíregyházával határos Pazony község református lakosai vasárnap bensőséges ünnep keretében avatták fel uj harangjukat,, amelyeket a hívek áldozatkészsége teremtett elő. A harangavatóünnepen Nyerges Ferenc pazonyi, és Szarka László hittanár,, kótaji ref. lelkészek működtek közre. Az ünnepi beszédet Szarka László hittanár mondotta. Fenkölt szavakban mutatott rá a hivők áldozatkészségében megnyilvánuló eleven erőre,, a lélekre,, kifejtette, hogy az áldozatkészséggel,, mely a harangot létre hozta, a hivő lelkek nem tettek deget. Valahányszor megkondul a harang,, cngedelmeskedniök kell hívó szavának. Mert a megelevenítő lélek nem azért készíttette a hivők által a harangot,, hogy abban csak most gyönyörködjenek,, hanem, hogy figyelmeztessen kálvinista hithüségre, amely meggyőződéssel tud ragaszkodni egyházához* intsen egymásiránti szeretetre,, mely, nem ismer irigységet és hazaszereteteire,, mely uj és uj áfdozatra képesít. És az a megelevenítő lélek,, amely ezt a harangot adta, vissza fogja adni Nagymagyarországot is. Az ün'nepség méfyen meghatotta a község szorgalmas,, jóravaló lakosságát. — Munka köpenyek minden nagyságban 185 ezer K, gépész öltöny 175. ezer El Gólya Áruház, Zöldség-tér. Anyám visszavár. . , Északi erdők leánya az