Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 222-247. szám)
1923-10-06 / 226. szám
2 idSS. október 6. Az aradi vértanukról a mai magyar fiúknak. Tudjátok-e mi az a sir. magyar fiuk ? A sir a legnagyobb költészet es a legnagyobb valóság. A sir az örökélet záloga, néma felkiáltójel. Különös rangot nyernek az elmúlástól a sir lakói, a halottak : »árnyas, szent rangot« nyernek. A sir a nagy betetőzés és egy uj rejtelmes pályára elhivatás csöndes szimbóluma. Erdély ! Erdély ! Hová lettél, hajdani hires fejedelmek bérces hazája ? Meg akarnám mutatni a magyar fiuknak az aradi Golgotát, a magyar szomorúság örök hirdetőjét. Erdély ! Erdély ! Még a halottainkat is elvették. Hogy megértsétek e nagy nap jelentőségét, hallgassátok meg beszédemet, fiuk! Petőfi Sándor országa kibontotta lobogóját és a nemzet piros vérével beleirta a föld porába : Hazaszeretet! Ennyi volt az egész. Minden nagy igazság ilyen egyszerű. Akkor a haza szent volt "Akkor volt hit és a hit sziklákat döntött a tengerbe. Az égbolton szivárvány ragyogott mint a magyar nemzeti színű zászló — 5 a földön a győzelmes magyarok homloka tündöklött a napsugártól. Az életnek annyi az értéke, ahány ideál van benne. Ideál, eszmény nélkül nincs emberhez méltó élet. Ideál nélkül alacsonyabbak vagyunk az oktalan baromnál. Nincs romlottabb élőlény ezen a világon, mint a romlott ember. A vértanuk az Ideál örök megmentői. Az aradi vértanuk egy nagy ideált hagytak ránk : a hazaszeretet ideálját. Hogyan mentik meg a vértanuk az Eszményt ? Mi a vértanúság lényege ? Az époszirók. a nagy alkotások költői szeretik müveikben az eszményeket ugy feltüntetni, mint amelyek földöntúli erők okozatai. Ezáltal a földi, a véges dolgokat egy magasabb régióba emelik s biztosítják müveik számára a nagyszerűség jellegét. Ilyen nagy költők a vértanuk ; csakhogy ők nenl tollal írnak, hanem piros vérükkel. Hazát szeretni lehet önös módon. A hazaszeretetnek ez a mulandó fogalma szétfolyik, mint a földre öntött viz. Beissza az idő mindörökké. Igy vagyunk a többi fogalmakkal. Azonban a vértanuk fölemelik a fölrf porából az összegázolt eszmét és lemossák saját vérükkel. Ezáltal a halál rangját lehellik eszméikre és ez a rang halhatatlan. A vértanuk összekötik a földi eszméket a Végtelennel, saját holttestük által. A vértanuk ráütik- a halandó dolgokra az Örökkévalóság pecsétjét. A hazaszeretet közönséges fogalmát igy tették szentté az aradi vértanuk. Nagy ut előtt áll meg a vértanú. A rejtelmes haza és a föld közt kell választania. És mégis milyen egyszerű ez a választás ! — »Addig élek itt e földön, mig eszmémnek élhetek. Ha eszmémet tovább nem szolgálhatom, visszaadom életemet' az Urnák'!« És ledobja a földi testet. Egyszerű ez, mint amilyen egyszerű a Messiás tanítása. Egyszerű ez az ut, csak épen vértanú kell hozzá. Könnyes lesz a szemem. Látom az alvó századokat. A tompa föld megnyílik alattam s fölemelkedik a mélységből egy negyvennyolcas zászló ... Amerre nézek', haldokló fák pergetik lombjukat. Óh, hogy illik ez őszi tájhoz az a sok néma koponya ! Mlyen szépek a koponyák fölött a fehér őszi rózsák, mikor a csillagokon át dereng az örökkévalóság ! Magyar fiuk ! Azt a nagy tanulságot von játok hát le az aradi napból, hogy az élet akkor nyer igazi értelmet, ha megnyílik előtte a Végtelen. Ez a Végtelen az Isten. Ha rájöttetek erre a nagy igazságra, olyan nyugodtan fogtok meghalni, mint az aradi vértanuk. Hisz átváltozás csupán a halál, egy gyönyörű hasonlat. A Végtelen lobogóját tűzzétek ki éltetek ormára s ne akarjatok mást, mint »nagyot és szépet, emberit és magyart« ! Ezt tették az aradi vértanuk. Erdély ! Erdély ! Az előbb megsirattalak. Siratlak én most is. de vértanúinkat nem vették el. Magyar fiuk ! Ugy-e hogy az örökélet virágzó fái szivetekben azok a korhadt fakeresztek ? Gulvás Pál. Ma tizesztendeje kezdte meg Mikióssy István püspök az uj egyházmegye kormányzását. Az évfordulót megünneplik az egyházmegye papságs, hivői. Hiklőssy István püspök' nagyjelentőségű körlevele a tízéves évforduló alkalmából. Nyíregyháza, október 5. A Nyirvidék tudósítójától. Ma tizesztendeje kezdte meg az újonnan aliapitott hajdudorogi gör. katli. egyházmegye első püspöke, Miklósy István kormányzó főpapi működését. A nevezetes évforduló alkalmával az egyházmegye lelkészei és hivői áldó szeretettel fordulnak a küzdő egyházmegye főpásztora felé és a magyar görögkatholikusság életében oly jelentős fordulópontnál ünnepi érzéssel ein lékezik meg a lefolyt tizesztendőről. Az évforduló alkalmával a Magyar Görögkatholikusok Országos Szövetsége október 23-án ünnep/"közgyűlést tart, amelyen egész erejében ki fog bontakozni a decennárium egyházi és nemzeti jelentősége. — Az évfordulónak legimpozánsabb eseménye azonban az a főpásztori körlevél, ame I(yet Miklóissy István püspök a magyar gör. kath. egyházmegye papságához és híveihez intéz. A körlevél sorai, amelyekből meggyőző erővei hangzanak fel az egyházmegye nagy nemzeti jelentőségét uiegjál« lapító szavak és azok a sérelmek, amelyeket a tízesztendős egyházmegye általánosan ismert jelentősége ellenére is elszenved, bizonyára mély hullámokat vernek fel- s hihetőleg végre komoly és döntő elhatározásra birják az illetékes tényezőket A körlevelet, amelynek a múltra visszanéző nemes mondataiban még érintve sem találjuk a debreceni merénylet megh rázó drámáját s ameKyben egy nemzetét és egyházát lángoló sziwel és emelkedett jövőbelátással szerető főpap szól a görög- j kathoíikus papságon és híveken át az s egész magyar nemzethez, a következőket j köböljük: Í9Í3, októbeFl£ei.~~ A mai nappal telt be tíz esztendeje, hogy püspökké szentelésem által az egyházi rend teljességének birtokába jutottam is az újonnan alapított hajdudorogi egyházmegye kormányzását megkezdettem. A meghatottság túláradó érzelmeivel tekintek vissza az 1913-ik évi október 5-ikére, amikor hajdudorogi székestemploirómban hiveim buzgó tömegét először réíictiteltem főpásztori áldásomban. A nagvterjedelmü, százhatvankét lelkészetet s kétszáztizennyotcezer hívőt számláló egyházmegye százharmincöt papjától, valamint híveim ezreitől környezve szívből sóhajtottam fel a királyi zsoltárossal: »íme mily jó és mily gyönyörűséges az atyafiaknak együtt lakniok.« Zsolt 132. 1. Az atyafiaknak, akiket Krisztus Urunk helytartójának jogara alatt, az A'nyaszent egyház keleti szertartása, a nemzeti nyelv s a magyar Haza évezredes múltja forrasz tott egységbe. s R!z öröm és kiengeszíe-'ődés ünnepe volt ama dicső nap. örömmel töltötte el mindama papjaim és hiveim szivét, akik az önálló magyar püspökségben évtizedeken át tápl'ált vágyuk beteljesedését látták . A kiCngesztelőí/és jeleit atflak a román egyházmegyékből átcsatolt olyan papjöim, ökifc előbb, jóllehet lelemesebb részbbn magyarnyelvű hívek lelkipásztori voltak, faji ereútelöknéi fogva az uj, kifejez<?lt<?n magyar jclLgü egyházmegyétől idegenkedtek. Hajúfuí/orog—Nyíregyháza Az egyházmegye alapitóleveiében Hajdudorog városa van a püspök székhelyéül kijelölve. Tekintettel a kitartó küzdelemre melyet e nemes város vezetőférfiaí a különálló magyar püspökség érdekében, támogatva gör. szertartású értelmiségünk legelőkelőbbjeitől, kifejtettek; továbbá figyelemmel azon lelkes készségre, melyet eme város tízezernyi buzgó hívei a püspökség intézményének befogadása iránt tanúsítottak; valóban Hajdudorog látszott legméltóbbnak arra, hogy az egyházmegye kormányzati központjává avattassék. Olyan kérdések eldöntésénél azonban, amelyek iszélesebbkörü érdekeltségeket érin tenek, ugy az egyesek,, valamint az egész községek óhaja alárendelt jelentőségűvé tesz, mihelyt a kitűzött magasabbrendü cél az egyébként méltánylást érdemlő igények kielégítésének mellőzését kívánja. E kérdés ily értelmű, igen gondos mérlegelésének tulajdonítható, hogy a püspökség székhelyére nézve a közöhaj Nyíregyháza mellett nyilvánult meg. Nyíregyháza földrajzi fekvésében, vasúti összeköttetéseiben, a környező lelkészetek nagy számában, tanintézeteiben s lendületes fejlődésében mindama előfeltételeket nyújtja, melyektől a püspökség jövőbeli felvirágzása remélhető. A magyar államkormánnyal történt előzetes megállapodásom után tehát Nyíregyháza lett a hajdudorogi püspökség szék városa: miről annak idején a szentséges atyának is jelentést tettem. Az osztó igazsag su'yos séreimei A hívek, kik főpásztoruk székvárosá ban megfordulnak, érthető érdeklődést szoktak tanúsítani a püspök'/, szikes templom, a papnevelőház s oly intézetek iránt, melyek az egyházmegye ifjú nemzedékének kiképzésében a szülők segítségére vannak. Nekünk ninosien a központban székesegyházunk, mely egységünket jelképezné is ősi szertartásunk dicsőségét hirdetné. Nincsen papnevelőházunk, melyben líeendő lelkipásztoraitok niagaszlos életpáíyájokra előkészíttetnének. Nincsenek nevelő- is tápinlézeteink, melyeknek az volna a rendeíletósök, hogy a szegényebbb sorsú szülők tehetséges gyermekeinek módot nyújtsanak a magasabbrendü élethivatásj»,~a»»m.iTiirr»firr iiMi ll i« w il mn H Uéíf '' Ti MIflTr iHia'i TP ,*g6 Tr y-r Szombaton d. u. fél 4 órakor Pásztor Ferike és Faragó Ödön felléptével: Este 8 órakor Faragó Ödön felléptével: Elnémult harangok
