Nyírvidék, 1900 (21. évfolyam, 1-25. szám)

1900-03-04 / 9. szám

XXL évfolyam. 9, szám. Nyiregyháza, 1900. márczius 4. M-S __i3 VEGYES TARTALMÚ HETI LAP, SZABOLCSVÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA. A SZlBOLGSVÁRME&ra KÖZSÉGI JEGYZÓK EG-YLETENEK KÖZLÖNYE. Megjelenik hetenkint ecryszer, vasárnapon. Hirdetési dijak: „„

ot

i„ ^títh^n^f^^'^n.H,^ . A

z előfizetési pénzek, megrendelések s a A lap szellemi részét képező küldemények, postán vagy nelyDen naznoz norava , ,,,..,,, a szerkesztő c: ine alitt kértnek lipkiiilnni Lész évre 8 korona l

aP szetlculdese targyaban leendő felszó- ™eszto c .ime ai ut ner t„. n beku.tieni. Minden négyszer hasábozott p tit sor egyszer Félévre. 4 „ ' lamldsok Jóba Elek kiadó-tulajdonos f B^mentetlen levelek csak ismert kezektói | köalése 10 fillér; többszöri közlés e. etében 8 fill. könvvnvomdáiához iskola-uto/i 8 szám IogildtiltQiik e" Kincs ári bélyegdi] feiében m.udeu egyes bi Konyvnyomaajanoz isKoia-utcza 8. szam A kéziratok csak világos kívánatra s az I detés uu,. 60 fii ér fizettetik. Negyed évre 2 „ A községi jegyző és tanít ) uraknak egés/. évre csak négy korona Egy s/.á

m ára 20 Iliiéi-. (Jánószky ház) intézendők. illető kö'tse^ere küldetnek vi^zi A nyilt-téri közlemények dija sornnkin 60 fillér Hirdetesek elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalban (II. kerület iskola-utcza 8-ik szám); továbbá: Goldberger A. V., Eckstein Bernát és Általános Tudósité által Budapesten, Haasenstein és Vogler irodájában Bécsben, Pragában és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban és Dorn & Comp. által Hamburgban Hivatalos rész. Szabolcsvármegye közönségének báró Feilitzsch Berthold cs. és kir. kamarás, főispán elnöklete alatt az l'JOO. évi február hó 20-án Nyíregyházán tartott rendkívüli közgyűléséről felvett jegyzőkönyv kivonata. 11/900. Bgy. 4975/1,00. K. Oivastatott a vármegye alispánjának 4975/900. ív. számú jelentése, melyben a vármegye közönségének 861/99. Bgy. sz. alatt hozott határozata folytán a vármegyei tisztviselők, segéd-, kezelő-.személyzeti tagok és szolgák javadalmazásának felemelésére megajánlott lVu-os pótadó kivetése esetén szükségelt intézkedések megtétele tekintetében előterjesztést tesz. Olvastatott továbbá a vármegye állandó választmányának ugyanezen tárgyra vonatkozó határozati javaslata. Határozat. Miután az 1883. évi XV. t.-cz. Í0. §-a a törvényhatósági pótadók kivetésénél a névszerinti szavazást és a pótadók kivetésének elhatározására nczve a közgyűlésen jelen levő b. tagok 2|

3-da többsége világosan kiköti, főispán úr őméltósága a névszerinti szavazást elrendelte s az állandó választmány javaslata, vagyis az l°/

0-os pótadó kivetése mellett „igennel" szavazók szavazatának felvételére hivatott küldöttség elnökéül Janny Ödön, tagjaiul Mezőssy Gusztáv é3 Erdőhegyi Lajos biz. tagokat, valamint Szikszay Pál tiszti főügyészt és Nagy Imre aljegyzőt; az állandó választmány javaslata ellen, vagyis a pótadó meg nem szavazására „nemmel" szavazó biz. tagok szavazatának felvételére hivatott küldöttség elnökéül pedig Zoltán Ödönt, tagjaiul dr. Kovách Elek és Haas Ignácz biz. tagokat, jegyzőjéül Mezőssy László aljegyzőt kinevezvén; a szavazás tartamára a gyűlést felfüggesztette. A szavazás befejeztével főispán úr őméltósága a gyűlést újból megnyitván, tudomására hozza a vármegye közönségének, hogy a fent jelzett czélból szükségelt l

ü|„-os vármegyei pótadó kivetése mellett, vagyis „igennel* 83, a vármegyei pótadó kivetése ellen, vagyis „nemmel" 4 biz. tag szavazott. „Igennel" szavazott: dr. Bodnár István, Okolicsányi Menyhért, Somogyi Gyula, Vass Mihály, Kertész Bertalan, Barzó Mihály, Groák Ödön, Mikolay György, Kállay András, Burger Mór, Mikecz Miklós, Simák István, Szikszay Sándor, Dankó Pál, Görötnbei Péler, Simándy Dienes, Szikszay András, Tólh József, dr. Mesko László, Erdőhegyi Ferencz, Kauzsay Tibor, Elek László, id. Mikecz János, Lázár Kálmán, dr. Mezőssy Béla, Sexty Gyula, Mikecz Pal, Májerszky Béla, Szitha Ferencz, Horváth Gyula, Mikecz József, Hetey Sándor, Pethő József, Hajdú Gyula, Kún Mátyás, Feldheim Emánuel, Baruch Arnold, Hartstein Antal. Nagy Sándor, Gaál Elek, Csendes Mihály, Vályi Sándor, Klár Andor, Váiuo-iy János, Bartók János, Bákonyi István, Pataky Ferencz, Balla Jenő, Varaljay Ferencz, Klein Adolf, Borsós János. Qray Béla, Balogh Lajos, Suhajda Béla, Gsengeri Kálmán, Liszkay Károly, Bleuer Lajos, Vadász Leó, Borbély Gáspár, Szesztay Károly, Bleuei Béla, Tóth M. György, Péeliy Pál, Pózer Mihály, Lévay Sándor, Géczy Ádám, Szabó Lajos, Nemes Béla, Bistey Béla, Petrovics Gyula, Kállay Leopold, Szaplonczay György, Hitter Lnjos, Koczok László, Tomory András, Weisz Ignácz, Plávenszky Béla, László Imre, Jármy Ödön, Mezőssy Gusztáv, Erdőhegyi Lajos, Kovách Elek, Haas ignácz. „Nemmel" szavazott: Serfleck Konrád, Keéky László, Hubert- Mihály, Nagy Sándor. Ehez képest Szabolcsvármegye közönsége a 861199. Bgy. sz. alatt hozott határozatban felhozott indokok alapján a vármegyei tisztviselők, kezelő-, segéd-személyzeti tagok és szolgák javadalmazásának felemelésére, a közigazgatás általános rendezésének bekövetkeztéig az 1' ,,-os pótadót a folyó évi január hó 1-től kezdődő hatálylyal megszavazza s elrendeli, hogy a jelen határozat jóváhagyás, illetve az illetékes tényezők hozzájárulásának kieszközlése végett, a magy. kir. belügyminisztériumhoz szabályszerű közhírré tétel után felterjesztessék. Igaz ugyan, hogy a vármegye közönsége a vármegye székházának felépítése folytán 3"|

u-os milléniumi alapra 1 '|

a

0|„-os s a jegyzői nyugdij alapra pedig '|a**j„ pótadó kivetéssel van megterhelve, — miután azonban a jegyzői nyugdij-alap létesítése az 1871: XVIII. t.-cz. 07. §-ában foglalt rendelkezésen alapul, a milléniumi alap pedig csaknem teljes egészben a nyíregyházi „Erzsébet" kórház létesítésére, tehát az 1875:111. t.-cz. által statuált betegápolási czélra használtatott fel, a rn. kir. belügyminiszter úrhoz intézendő felterjesztésben kifej.zés rendeltetik adatni annak, hogy a törvényhatóság a pótadóval való megterhelésnek az 1883: XV. t.-cz. 9. és 13. §-ai által megállapított legmagasabb mértekét még ezen 1 u|

u-os pótado kivetése által sem érte el. Végül a vármegye alispánja állal lett jelentésben foglalt előterjesztésnek hely adalik, s a vármegye alispánjanak a hozzájárulás megadatik ahoz, hogy a vármegyei alkalmazottak javadalmazásának felemelése iránt, akkor tétessek általa előterjesztés, ha ezen l°j„-os vármegyei pótadónak kivetése véglegesen engedélyezve leend, viszont a m. kir. belügyminiszter úr a vármegye közönségének ugyancsak a fent jelzett irányban hozzá intézett felterjesztésére a választ megadja. A jelen határozat közhírré tétetni s közhírré tétel ulán az esetleg beadandó felebbezésekkel jóváhagyás végeit a magy. királyi belügyminiszterhez felterjesztelni rendeltetik. Ez okból a járási főszolgabirák, Nyíregyháza város polgármestere és a kö/.ségek elöljárói felhivatnak, hogy a jelen határozatnak közhírré tételét azonnal eszközöljék es az ennek megtörténtét igazoló községi bizonylatokat Nyíregyháza város polgármestere közvetlenül, a községek elöljárói pedig illetékes járási főszolgabiráik ulján 8 nap alatt a vármegye alispánjához okvetlenül beterjesszék. Miről a vármegye aÉspá.ija, a járási főszolgabirák, Nyíregyháza város polgármestere és a községek elöljárói, utóbbiak a „Nyírvidék" vármegyei hivatalos lapja utján jegyzőkönyvi kivonaton értesíttetnek. Kelt mint font. Kiadta: Sipos Béla, tb. főjegyző. 4903. K. 19001 Szabolcsvármegye alispánjától. Pályázati hirdetmény. A Szabolcsvármegye felügyelete alatt álló kisvárdai vm. közkórháznál megüresedett kórházi gondnoki állásra pályázat hirdettetik. Felhivatnak mindazok, kik ezen 1200 kor. évi fizetéssel, lakás, fűtés, világítással javadalmazott állást elnyerni óhajtják, hogy minősítésüket, eddigi működésüket, életkorukat es erkölcsi magaviseletüket igazoló okmányokkal felszerelt kérvényükét legkésőbb f. évi márczius hó 15-ik napjának d. e. 10 órájáig hozeám czimezve a vármegye iktató-hivatalában be nyújtsák, mert az ezen határidőn túl beérkező kérvények figyelembe vétetni nem fognak. Nyíregyháza, 1900. márczius hó 1. Mikecz János, alispán, 380J. K. Szabolcsvármegye alispánjától. 1900. O

J A községi elöljáróknak. A m. kir. belügyminiszter folyó évi 160 kih. számú rendeletét, melynél fogva az ország czitnerének az ipar czikkeken való használata tárgyában intézkedik, tudomásul vétel és mihez tartás végett közlöm. Nyíregyházán, 1900. év február hó 19-én. Mikecz János, alispán. (Másolat az 3802—99. számhoz.) Magy. kir. belügyminiszter 160. Kih. szám. Körrendelet. Valamennyi törvényhatóság első tisztviselőjének, az ország czimerének iparczikkeken való használata tárgyában. Az ország czimerének ipar czikkeken való használhatása tekintetében a közönség körében könnyen előálló forgalomzavarrak elejét veendő kijeientem a következőket: A magyar korona országai egyesitett czimerének és az ország külön czimerének magánosok és magán jellegű testületek, vállalatok és intézetek által való használliatásáról szóló 1883 évi XVIII. t.-czikk 1. §-a szerint magánosok, magán jellegű testületek, vállalatok és intézetek közül az említett czimerek bármelyikét gyári vagy iparczikkeiken, árukon, üzleti helyiségeiken, czimtábláikon, czimlapjaikon (etiquette) üzleti nyomtatványaikon stb. csak azok használhatják, kik arra a miniszterelnöktől engedélyt nyertek. E törvényi rendelkezés akként értelmezendő, hogy a czimert használó alany személyével vagy czégével összeköttetésben álló, az egyén vagy czég minőségének jelzésére szolgáló engedély nélküli czimer használat tilos, tehát oly használat, mely azt a vélelmet keltheti, hogy az illető vagy hivatalos személy, vagy hogy az álammal, vagy az állam kormányával valamely érdekviszonyban áll, vagy pedig, hogy a czimert használó s jogosítványt megkülönböztetés vagy kilüntetésképen kapla az állam hatalomtól gyárának, ipari és kereskedési üzletének kiválósága vagy pedig a készített vagy elárusított gyári vagy ipari czikkeknek, áruknak kiváló minősége elismerésül. Ha ellenben valaki csak a czimert magát készíti vagy elárusítja, vagy pedig ha czimer puszta ékítményt képez valamely ipar czikken, minden vonatkozás nélkül az előállító vagy elárusiló személyére vagy czégére: ez nem tekinthető az 1883. évi XVIII. t.-cz. szerint minősülő czimer használatnak s az ily czimer használat az idézett törvény szempontjából korlátozás alá nem esik. Budapesten, 1900. évi február hó 6-án a miniszter helyett: Jakabff'y, államtitkár. 26^ Eb. 1900. Szabolcsvármegye erdészeti albizotlsága. A járási föszolgabirákuak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Olvastatott Vasvármegye erdészeti albizottságának 268—99. Eb. sz. elveszett hatósági eskü bizonyítványok megsemmisítése tárgyában hozott határozata. Határozat. Vasvármegye erdészeti albizottságának 268—99. Eb. sz. határozata a Nyirvidék megyei hivatalos lap utján közzététetik, s járási főszolgabirák, Nyíregyháza város rendőrkapi.ányi hivatala és községi elöljáróságok felhivatnak, hogy megtalálás esetén a bizottsághoz azonnal jelentést tegyenek. A bizottság jegyzője pedig felhivatik, hogy az elveszett eskúbizonyitványok nyilvántartásába a határozatban közölt adatokat vezesse be. Miről járási főszolgabirák, Nyíregyháza város kapitányi hivatala, községi elöljáróságok a Nyírvidék utján, Vasvármegye határozatával, továbbá Kállay Elek bizottsági jegyző Vasvármegye határozatának eredeti példányával értesíttetnek. Kelt Szabolcsvármegye erdészeti albizottságának Nyíregyházán, 1900. év február hó 13-dikán tartott üléséből. Dr. Mcskó László, erd. biz. elnök. (Másolat.) 268—99. erd. alb. szám. A szombathelyi kir. erdőfelügyelőségnek 1899. évi 10 il. számú előterjesztése Szacsics Iván, Horváth László, Netnecz József, Kertsmár Péter, Babics Imre, Pörs Miklós és Láng Ferencz részére kiállított hatósági eskúbizonyitványok semmiseknek nyilvánítása lárgyában. Határozat. Minthogy a muraszombati főszolgabírói hivatalnak 5931—99. számú jelentéséből az tűnik ki, hogy az 1884. évi május 13-án 5 jkvi szám alatt felesketett Szocsics Iván tehaméri 42 éves, az 1835. évi deczember !5-én 10599. jkvi szám alatt felesketett Horváth László lessanóczi 60 éves, az 1886. évi deczember 27-dikén 11487. jkvi szátn alatt felesketett Nemecz József lessanóczi 29 éves, az 1889. évi ápril 25-én 41. jkvi szám alatt felesketett Kertsmár Péter zsidahegyi 58 éves, az 1890. évi május 13-án 1796. jkvi szám alatt felesketett Babics Imre niuraszéki 59 éves, az 1890. évi augusztus 26-án 60. jkvi szám alatt felesketett Pörs Miklós Zsidahegyi 29 éves, végül az 1890. évi deczeniber 2-án 65. jkvi szám alatt felesketett Láng Ferencz dióslaki 39 éves erdőőr eskübizonyitványa daczára a szorgos kutatásnak, illetve a Muraszombat nevü hírlapban közzélett felhívásoknak meg nem került, ennélfogva említett eskúbizonyitványok a nagyméltóságú földmivelésügyi magy. kir. miniszter úr 38708—882. számú magas körrendelele értelmében ezennel semmiseknek nyilváníttatnak Miről az ország összes közigazgatási eidészeti bizottságai és kir. erdőfelügyelőségei, a vármegye összes járási főszolgabírói, valamint a megyei kiadó nevezetteknek az elveszett eskúbizonyitványok nyilvántartásába leendő bevezetése végett, végzésileg értesíttetnek. Szombathely, 1899. deczember hó 7-én. Károlyi, alispán, az erd. alb. elnöke. 4590. K. " Tíööl Szabolcsvármegye alispánjától. Értesítem, hogy T.-Eszlár községben Solymosi István 2 darab lova rühkór miatt zár alá helyeztetett. Nyíregyháza, 1900. február 20. Mikecz János, alispán. IVlai Hjúinviuli ÍO oldalra terjed.