Nyírvidék, 1889 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1889-08-11 / 32. szám

Melléklet a „flTyirvidék

" 32-ik számához. A jogász-kör aug. 10-iki estelije. Estelizésre szólt a nyiregyházai jogás/kör e lapok mult számában is közök meghívója; estelinek nevezem én is a jogászkörnek a Melhous féle házban, Borsabányai József sör- és kávéhíz helyiségében a kitűzött időben, aug 10 ikén esteli '/J8 órakor csakugyan megtartott, akarom moudani megkezdett közvacsoráját, mert e sorok Írásakor még javában p9zseg a jó kedv és élénkén foly a szellemes társalgás ifjú, idősb és idősebb jogászaink között — miut a hogy a »Jogászkör« tagjait az egylet czime után helyesen nevezhetni vélem — épen most végzett társas estelizés után ! Már volt a jogászköruek városunkban nyilvános mulatsága, igy ha más élet jel u'án nem is, de erről ösmeri, illetőleg vau tudomása közönségünknek az egylet létezéséről, mely a nagyvendéglői helyiség elégésével ott szintén tűzkárosulttá lett és helyiségét vesztette. Azóta hajléktalanul volt a kör. Nem volt bol összejönniök. Azért ez idő alatt sem szűnt meg egészen. Tartott gyűléseket. Járatott mindenféle szaklapokat és biztatta tagjait a Melhous féle ház felépülésével, hol eleve kiszemolte hajlékát. Talán azért is készült el e soká épülő ház végre aug. elsejére, mert erős és nagy volt a várakozás utána a kör nem egy buzgálkodó jogászában; csak a iáradkatlan kör-gazda nem birta ki a várakozást. Már régebben lemondott és igy mint az izraeliták kauaán földére — a jogászkör tagjai is már nem az ő gazdai szárnya alatt, jobban mondva fáradhatlan rendezői kedve és tevékenysége mellett érhették meg az uj kör helyiségbe julhatást. Taláu épen e feletti bánkódás felejtető séül kezdette a kör működését társas estelivel. Ha ez is rászolgált, ezzel több oka és czime volt a körnek kedélyes estelizése tartására. Több oka és czime — moodom —mert némelyek e társas estelizést a rég óta hajléktalan kör tagjai közt meglazult összetartozás erősítése czéljából tartottuak, ekként ismerkedése, jobban mondva a viszontlátás estélyének nevezék ; valósaggal pedig, azt mondják, próbaestély volt; a Borsabáuyai József konyhájának, a társas esteli felszolgáltatása körü.i ügyességének próbája: mert e helyiséget több társas összejövetel színhelyéül szándékozik választani, illetőleg megtartani a Jogász kör. Ilyen volna a havonkint tartandó felolvasás, mely mindannyiszor hasonló estelizéssel lenne összekötve; azon nagy különbséggel, hogy jövőre ugy a felolvasás hallgatásáben, mint a tár sas esteliben, nők is vehetuek részt, ami bizonyára nagy biztositéka lesz ez estélyek élénkségének és hatékony fűszere az estelinek ; minden esetre pedig alkalmas módj i társadalmi életünk felfrissítésének —eléggé hivatott lévén a Jogászkör — városunk és a vidék előkelő egyéneit számlálván tagjai közt — arra, hogy a régen várt kezdeményező legyen e téren, mert mi tűrés-tagadás benne, a mellett, hogy annak idején sikerült thea-estélyek és bálok tartásáról számolhatnak be meglevő többi egyleteink, közöttük első sorban a nyíregyházai nőegylet, azonkívül meglehetős egyhangú, kedélytelen és városunk intelligens elemeinek egymással való érintkezését tekintve, meglehetős rideg a mi nyilvános, u. n. társadalmi életüuk. Ha a jogászkör estélyeivel különösen ez utóbbi bajon akar ós fog segíteni, ugy szívesen üdvözöljük s a magunk részéről készséggel elismerjük, amire érintett több oka és czime mellett különben is számot tarthat, hogy estelizése helyén való gondolat, megvalósítása pedig elismerésre méltó mozzanat városunk közéletében. Már ajkamon, akarom moudani tollam hegyén is volt: Éljenek a jogászok ! De most jut eszembe, hogy még előtte állok az acclamaciónak. Még korán van tőlem a »Jogász-kör« estelizésének hatását elárulni, holott a t. olvasó még mit sem tud annak lefolyásáról. Hát kérem nem is ok nélkül kerülgetem én az estély leírásának megkezdését. Valamelyik írauczia nő a kizárólag férfiakból álló társaságról azt mondotta: olyanok nők nélkül, mint a tavasz virág nélkül. Nos hát tessék elképzelni, hogy kinek kevés szellemesség ragad pennája hegyéhez, nem olyan könnyű annak elragadtatás mellett is megfelelő rajzot adni a tavaszról, melyben nem lenne virág! És ezen az estélyen nem volt virág! Akarom mondani — bocsánat — virág volt az asztalon, Borsabányai József egész csokrokat rakatott fel, de nem volt az asztal mellett. Hiszen már előre mondottam, hogy a Jogász-kör aug. 10-iki estélye csak próba-estély volt — nők nélkül. Tehát olyan is volt az, mint egy esteliző férfi-társaság — nők nélkül. C^upa feketékből álló társaság. Értem a feketék alatt a férfiakat. Ha lehet a nőket fehéreknek nevezni, bizonyosan szabad a férfiakat fekete népnek mondani. DJ lássuk, akarom mondani halljuk az estély leírását. Gyülekező volt az újonnan — és mondjuk meg előre -Melhous-féle ház emeietéu a csinosan berendezett Jogász-kör helyiségében. Az ajtó felett távolról olvasható felírás hirdeti: Jogász-kör; belépni csak tagoknak és tag által bevezetett vendégnek szabad. A lépcső feljáratánál szintén mutató kéz figyelmezteti a feljövót, hol sza bad a belépés. Belépés különben a Jogász-kör helyiségén kivül, azt hiszem, bármelyik többi ajtón szabad volna, zárván ez ajtók Borsabáuyai által szívesen látandott vendégek számára berendezett szobákat; az utmutatás tehát félreismerhetlenül, az eltévedés kikerülésére — a Jogász-kör tagjainak és általuk bevezethető vendégeknek szól. Nem is tévedett el senki. Az estelire előiratkozók megjelelentek mindannyian a kör helyiségében ie. Előiratkozva voltak pedig: Megyery Géza kir. tszéki és jogász köri elnök, dr. Baruch Mór, Bónis Sámuel, B jszörméuyi Km-nél, Básthy Barna, Dudmszky Gyula, Edelstein Aladár, Fejér Barna, Fejér Imre, Halasi János, dr. Heuman Ignácz, Horovicz Jakab, Hrabovszky Aurél, dr. Harstein S iador, Horváth Bálint, Imre János, Járosy Sándor, Jármy Imre, Kertész Bertalan, Kovács litván, Kovács Zsigmond, Krasznay Sándor, Kuufalvy István, Lázár Kálmán, dr. M-.skó László, Megyery Gábor, Menyhért János, Mikecz Gyula, Morvay Pál, Muaczhardt József, Nagy Lajos, Nóvák G ula, Okolicsányi Géza, Palaticz Lajos. dr. Trajtler Soma, SomoK>i Gyula, Sütő József, Schvarcz Izidor, Virágh Aladir, Virágh Kálmán, Zsiudely Fereucz, Ferdiicsk Kalmáu, Benedek János, Erdőhegyi Lijos. A megjelentek száma után ítélve azouban — többen is lehettek, de ha az előzetes bejelentés nélkül megjelentek kikerülték az előiiatkozást, következés, hogy én is hagyjam el megnevezésüket. Különben is nem a szokásos tudósításnak akartam hódolui a megjelentek névsorának közlésénél, hanem rámutatni, hogy a birók, kir. ügyészek, ügyvédek, közigazgatási és pénzügyi tisztviselők, gyakorló orvosok, mérnökök, magáuzók és joggyakoraokok által népesített Nyíregyházán a Jogász-kör szivesen soroz tagjai közzé, minden az elsoroltakhoz hasonló állású inteligens egyént — nem akar tehát elzárkozott és rideg szigorúsággal vett szaktestületet alkotni, ezt tanúsítja ezúttal megtartott és tanúsítani fogja még inkább jövőben tartandó estélyeivel, melyre vendégek szivesen láttatnak. Da ime, már is sokáig .hagyom az összegyűli esteliző társaságot a kör lehető kényelemmel és czéUzerüséggel berendezett két tégis s'obából álló helyiségében. A nagy kerek márvány-asztalon elhelyezett mindenféle szaklapok nem tudtak ez egyszer érd-kaltséget k-lt<mi az ott időzéare. Aunál inkább foglalkoztatta jogászurairaékat a társalgás, mindenek felett pedig a kör helyisége alatt levő vendéglőben az összejövetel idején már terítve álló asztalokhoz sorakozás. Uram, uram, — szólt az asztaloknál elhelyezkedő társaság egyike, ós án a:t hittem, menten megindul a pohárköszöntések árja, de e szavakkal tréfásán csak a kör legújabb gazdájához intézett iuterpelláczióját kezdte a t. tag ur. Ez interpelláczió pedig azt tárgyazts, hogy jó lett volna az esteli helyéül szolgvló kőt éttermet elválasztó közfalat kidobatni, amiben az iuterpelláczióval érintett kör-gazda is egyetérteui látszott. Borsabányai József veud^glős menteu Ígéretet is tett a közfal eltávolítása iránti lépések magtételére, azzal ment ;getőzvén eleve is, ho^y a tulajdouos az ő akarata ellenére választotta el emez együttvéve tágas és kényelmes éttermül szolgálandó helyiségeket. Kívánjuk, hogy sikerüljön lépése, mert e nélkül nagyobb összejövetelekre valóbm kényelmetlen lesz e különben csinosan épitett helyiség. És most következett az esteli. Három fogás étel, fél liter bor ós szabad választás szeriuti savanyu víz. A választás azonbau egyedül Borsabányainak, ugy látszik már mindenüvé befészkelődő kandidatiójához volt korlátozva. A kandid itióba ped g csak a szolyvai és bikszádi savanyu-úz hozatott be. Daczára e törvéuytelen kandidationalis eljárásnak — a gyüiésen megjelentek uem éltek kifogásokkal és uem felebbeztek az eljárás ellen. Annál kevésbé reklamálhattak azután n hat félében felszolgált három tál étel ellen. ízletes volt és jól felszolgálva. Ha a kör Borsabányai esteli kiszolgálását akarta kipróbálni: ő kiállotta a próbát. . . . Csak annyit mondhatok, én siettem elfogyasztani a fél literre törvényesített »me3zelyc boromat. Nem azért, hogy azután külön rendeljek többet. H tnem szem előtt tartám a határidőt, ameddig tudósi ásom a »Njír»idék« legközelebbi, épen megjelenés alatt levő számában felvételre számithat. Az estély lefolyását akartam tehát igy siettetni, hogy elég tárgyilagos legyek és nap lemente után dicsérhessem leírásomba az estét. Da t. szerkesztő ur — engedjen meg — hiába ittam meg hamirjaban a második üveg boromat is, melyet azonban óvatosságból inár csak három deciliteresben rendeltem meg — auuak uem akart vége szakadui. Sőt — amint látom, — mire e sorok szedés alá jönnek, akkor fog kezdődni Isten igazában! Eddigelé még csak Bsnczy Gyula beszélt vagy tizenketted magával. Mikor pedig ő megszólaltatja hegedűjét, engem menten elfog a hallgatás; nem hogy írni tudnék, de még szólni se tudok. Tőlem tehát ne várja a »Jogász kör« estelijének egész leírását, mert elkésik a lapja. Annyit üzenek még, hogy épen most hallgatjuk az első pohár-köszöntőt. A végét oda át a szerkesztőségben is meghallhatja, nincs nagyon messze a Jogász-körtől, itt pedig erősen éljeneznek. B . . osz I .. ró. Fiirdö levél. Stoószi fiirdö, 1889. augusztus 5. Tekintetes Szerkesztő Úr! Engedje meg, hogy becses lapjában e néhány sor helyet foglaljon, mely — a fenyvesek hazájában eddig még nem igen ismeretes s alig egy pár év óta fennálló stoószi fürdőt s annak előuyös fekvését, szépségét s nevezetességeit ismeretetni van hivatva. Maga a fürdő, a hasonnevű régi bányavárostól mely azelőtt Szepes megyéhez, 1882 óta azonban AbaujTornához tirtozik, mindössze '/< órányira, egy minden olddrói vadregényes, fenyvesekkel köritett s koszorúzta hegyek által védett, csakis délnek a szádellői és áji völgyek átellenébeni nyilt völgy kulanbau fekszik. Utazhatni ide vasúton háro.nfelől és pedig: Szomol nok Hutáig Kissáig és Rozsnyóig. E', utóbbi két helyről jó bérkocsikon 4—5 óra, Szomoluo^huiától egy rövid óra alatt lehet beérni. Lagszokottabb utja a legelőször, emiitett Szolnok-Hutáig való vonaton való utazás. Az enyhe éghajlat, dus fegyvesek, különösen a környéken az ozondus és pormentes levegő, a hegyi források nagy szám* és az északról zárt, de különben is magas földrajzi fekvése —2000 láb a tenger szine felett — folytán hazánk első rangú klimatikus gyógyhelyei kézé méltén sorolható. A Fürdő kezelősége, moly az eredeti részvény társaságból egy szűkebb körűvé változott — tekintve a uagy közönségnek a fürdő iránt évről évre fokozódó érdeklődését — a legnagyobb áldozatok árán iparkodik od ihxtni, hogy e ürdőt ugy a gyógyulás, mint a szórakozás és üdülés czéljából felkareső veudegek méltányos igényei minden tekintetben kielégitessenek. Hogy e tekintetben mennyire igyekeztek megvalósítani kitűzött nehéz felidltokat, mutatja azon eredmény, h)^y mig a mult évben (nyáron) esik két épületben legfeljebb 60 állandó, most az évadban már 3 épületben,— melyek közzül kettő egy-egy emeletes, erkélyes szobákkal bőv«n ellátott s egy földszintes — 120—150 vend'get képest kóuyelmeseu befogadni s tisztességes olcsó aranou ellátni. Migjegyezvén itt azonbau, hogy minden egyes épületben egyszersmind fürdő szobák is viuuak fürdést élvezni kivnió vendégek kénjeimére bere.idezve. A mi a fürdő berendezését illeti, az hidegvíz kura s ha még hagy is fenn itt-ott némi kivánni vilót, de levegője, vize már magában is gyógyhatással bir Ezeu nagyobb sz-tbásu építkezésekkel kapcsolatosan a szépítésre is nagy gond fordíttatott, továbbá a modern követelményeknek megfelelő fenyő fürdők, tejgyógymód rendszeresítése által a fürdőhelynek természetadta, gazd ig gyógyító hatású tényezői értékükben emeltettek s ezáltal a fürdőző vendégek javára teljesen értékesíttettek. Az uj építkezések által keletkezett épület csoportodat, ide számítva még a fedett kuglizót, (a fedetlent a fenyő fák miatt nem láthatni) az ujonuau épitett nagy erkélyt (verandát) a szökőkutat, a toronyalakú víztartót, a mesterségesen készített tavat, — már, messziről a legjobb benyomást gyakorolják a szemlélőre. Jó magyar kouyhán, lehetőleg gyors kiszolgálaton és a száraz, tág is 4—5 személynek is elég kényelmet nyújtó s villamos jelzővel ellátott lakásokon kivül — a szabadban hűs fenyvesek között a fürdőtől órágik tartó változatos jó karban tartott sUányokra találunk melyeken gyakori nyugvó pontok fapadikkal bőven ellátvas mindenfelé található gazdtg és jól gondozott üditő források, mint a Liliputi, felső kuglizói, Erzsébet, Szent László, Msrgit stb; továbbá az enyhe ághajlat, mely itt mindig 2 R° melegebb miut Feketehegy, Tatrafüred vagy Koritniczán; a fürdő kedvező fekvése folytán, továbbá folytoi ozoudus friss hegyi levegő képezik valóban ezen fürdőnek közkincseit. Több helyről, amerre csak a szem eltekinthet, mint az Olimpusról, jó időben a Kárpát' hegy láncz, a Szarvas, Tompa megyékről (Stumpfenberg) a szádellői, sáji, a haza vagy meszelátóról, Meyersgrundról, Stoósz bánya városa s annak környéke s több nevezetesebb vadregényes, kirándulásokra szerfelett alkalmas völgyei mint a Svarze Moldtui, Gassei, Oxeugruudi s a Höllei tisztán kivahetők és láihatók. Bövölködik ezen fürdő közzel él távolabb fekvő meglepetésekben gazdag kiránduló helyekkel is. Ilyenek a következők: a stoószi hegyen álló s búcsuirél hírneves »kápolnát; a »feeske hgy«; a >rablókó<; az Uhorna község alsó részén a völgyben fekvő fenyvesekkel 3 oldalról kör.tett s hal tenyés/.déiről uevezetes »uhotnai tó* ; a Wlaszkovici-féle stoószi kés-gyár; a Stoósz bánya város közepén folydogáló patak mentén levő számos kapa-gyárak a stoószi hegyen tul Szomoluok régi bánya telepeivel, czément vízével, vízvezetékével és szivar gyárával. Egy órányira a fürdőtől Kassa-felé Alsó-Metzenzéf városa vas-iparával és pisztráng tenyészdéivel; — aZjősi nevezetességgel bíró jász-óvári prépostság gazdag temploma és régi országos levéltárával, nem különben Torna városa, a történelmileg hirea |Babuk vagyis a tornai vár romjaival; hasonlóan a történelmileg nevezetes s a kurucz világbau is szerepelt s Jókai Mór által, a »lőcsei fehér asszony* czituű regényben megénekelt Krasznahorka vára, mely még most is teljes épségbeu tüudöklik egy magános kúpalakú kopár sziklán dió fákaal körűl ültetve lakható állapotban. Jelenleg is az Andrássy grófok egyikének birtokában van, s mult évben újíttatott meg s épitetett benne egy nagy kápolua. Az ezen fürdőbin tartózkodott s jelenleg is itt tartózkodó mintegy 300 vendég közül Nyirejyházáról: Hölcz József, Stoller Ferenczné, Kovács Mihályné, Schatcz Károly né, Un^erleider Fani kisasszony, Ghéczi Ábrah imné, Enyingi Kornél kisasszony, Karner Vilmos, Virágh Kálmán, Virág Istváu és Andrásy Sámuel, Mádról, Ricz Lajos tanár jelölt vannak itt. Végül hálátlan lennék, ha mag nem emlékezném a fürdő kiváló orvosáról : dr. Ozirfusz D zsőről, a ki kitűnő szakértelemmel a fürdí közöiség közuae;elégedésére felel meg nehéz, de kétségtelenül igen szép feladatának 8 ügybuzgalma a fürdő felvirágzásán ik bizonyára egyik leghathatósabb tényezője leeud. Andrásy Sámuel. tanitó. ÚJDONSÁGOK. — Szabolcsvármegye törvényhatósági bizottsága e hó 16-dikán d. e. 10 órakor, a vármegyeháza nagytermében rendkivüli közgyűlést tart. — Zoltán János alispán a koritnyicai fürdőből, hol szabadságidejét töltötte, visszaérkezett városunkba s átvette hivatala vezetését. — Ülések a vármegyénél. A vármegye állandó választmánya, az e hó 16 dikáu tartandó rendkivüli közgjű'.és tárgyainak előké3zitése czéljából e hó 14-dikén d. e. 9 órakor ülést tart. U:yan e napon tartja ülését a jegyzői nyugdijválasztmány is. — A gyermek-menedékházak létesítése a vármegye községeiben a közigazgatási bizottság gondoskodásának érdemes tárgyát képezi néháuy óv óta. S lassan bár, de fokozatos fejlődéssel halad ez az ügy. A kir. tanfelügyelőnek legújabb jelentése szerint 12 község vett már föl költségvetésébe kisebb nagyobb összeget e czélra s a vármegye 16 községében tényleg létesült már gyermek-menedékház. Minthogy azonban — mint ezt nt. Lukács Ödön ur a közigazgatási bizottság legutóbbi ülésén fölemlité, több községben igen jelentékeny heverő alapítványok vannak e czélra, a tanfelügyelő urat utasította a bizottság, hogy állítson össze ez ügyről olyan jelentést., mely teljes képet nyújtson arról : miképen áll a kisded-óvás kérdése a vánnegyébeu. Föl fognak hivatni a föszolgabirik is, hogy járásaik községeit e humánus érdek istápolására buzdítsák. — Szabo'csvármegye közigazgatási bizottságának csütörtökön tartott reudes havi ülésében jelenté be az elnöklő főispán, hogy a vármegye adóügyeinek referense az adófelügyelőségek megszüntettetvén, ezentúl a pánzü yigazgató lesz, kit Csiszár Gyula úr személyében azonnal be is mutatott a bizott«águak. Rokonszenves hangon, sajnálatának kifejezésével emlékezett meg a főispán ür Böhm Hugó volt kir. adófelügyel í távozásáról ki a vármegye lakossága s az állam financialis érdekeit, közmegelégedésre tudta összeegyeztetni. — Segélyért folyamodik Kis-Léta község .gyermekmenhely létesítő bizottsága* az országos kisdedóvó egyesület választmányához, hogy a községben gyermekmenedékházat létesíthessen. A kir. tanfelügyelő úr, minthogy felülről erre nézve biztatást kapott, a többi