Nyírvidék, 1889 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1889-08-11 / 32. szám

„IM Y t R T I D É Iií községeket is fölhívta már, hogy — ha a maguk erejéből erre nem képesek — folyamodjanak segítségért, de Kis Létán kivül más község még nem jelentkezett. — Megadóztatott misepénzek. Megemlékeztünk annak idején mi is arról a jellemző dologról, hogy a néhai kir. adófelügyelőség tőke-kamat adót vetett ki a nagykállói rom. kat. templomban tett mise moudási alapítványokra. E kivetés ellen Ferenczy Bertalan nagykállói róm. kath. plébános felebezést adott be, s a vármegye közigazgatási bizottsága föl is mentette az emiitett alapokat, az adófizetés alól. A pénzügyi közigazgatási bíróság azonban, minthogy Ferenczy Bertalan felebbezését elkésve adta be, az adófelügyelőség által tett kivetést jóváhagyta. — Megtámadott képviseleti tagság. Hegedű« József, nyíregyházai kertész kifogásokat tett Básthy Barnabás városi képviseleti tagsága ellen, mert állítólag Básthy B truabás nem fizet annyi adót, amennyi ahhoz szükséges, hogy valaki képviseleti tagnak megválasztható legyeu. Minthogy azouban Hegedűs időn tul adta be kifogásait, s az igazoló bizottságban Básthy megválasztatása ellen észrevétel nem történt, Nyíregyháza város képviselete s mint második fórum a közigazgtási bizottság is, Hegedűs felebbezését elvetette. — Az ungvár--csapi hadászati útvonal egy része vármegyénk területén is elkészült már. Minthogy azonbau az éles köveken való járást a lakosok uem igen szaretik, féltvén ettől lovaikat is, Koczok kir. főmérnök előterjesztésére a közigazgatási bizottság indítványt fog tenni a közgyüléseu, hogy egy úttörő henger s az ut behomokozásának költségeit szavazza meg. — A tankötelesek összeírását a nyári szüuidő alatt kell a községekben eszközölni. A járási főszzlgabirák utján fel fognak hivatni a községek elöljáróságai, hogy az összeírást házról házra járva, haladéktalanul teljesítsék s szeptember 10-dikéig tegyenek jelentést a kir. tanfelügyelőhöz. — A vármegye mult havi közegészségügyi viszonyairól, dr. Jósa András főorvos szabadságon távol lévén, dr. Trajtler Soma, Nyíregyháza város másod-orvosa, mint a megyei főorvos helyettessének ügyesen szerkesztett s minden részletekre kiterjedő jelentéséből vett értesülést a vármegye közigazgatási bizottsága. A jelentést lapunk legközelebbi számának hivatalos részében egész terjedelmében fogjuk közölni, ezúttal csak jelezzük, hogy vármegyénk egészségügyi viszonyai az elmúlt hóban valamivel kedvezőtlenebbek voltak, miut juniusban, ami — egyes betegség nemeknek túlsúlyából következtetve, a gyümölcs-saison beálltának következménye. Juuiusban 521, juliusban 631 ember halt meg a vármegye területén; ez ugyan nem egészen teljes adat, mert neháuy községből ismét nem küldték be a halottkémi adatokat. E községek elöljárói mulasztásukért kérdőre fognak vonatni. — Az állategészségügyi viszonyok igen rosszul állanak a vármegye területén ez idő szerint. A száj- és körömfájás a szarvasmarhák között, daczára a legszigorúbb intézkedéseknek, több községben elterjedt; ezer számra hullanak a sertések s a lépfaue pusztít több községben a lovak között. Igy a többek között Hugyajon is, ahonuan egy fejértói talyigás lova is magával hozta a betegséget, s utközbeu kifordult. — A pótsorozás eredménye. A mult hó végén városunkbaui megtartott pót-sorosáson 65 megjelent ujoncz közül 11 találtatott a katonai szolgálatra alkalmasnak. — Fillokszara. Bűdszent Mihály község firokszera gyanús területei a járás főszolgabírói hivatala által zár alá vétettek. — Rab-statisztika. A nyíregyházai kir. törvényszéki fogházban julius hó végén le volt tartoztatva végérvényesen elitólt 219, felebbezés alatt 26, vizsgálati fogoly 25, összesen 270 egyén; nemre nézve 246 férfi, 24 nő. A nagykállói járásbíróságnál le volt tartoztatva, végérvényesen elitélt 13, vizsgálati fogoly 1, nemre nézve 11 férfi, 3 nő. Iíisvárdábau végérvényesen elitélt 5, vizsgálati fogoly 4, nemre nézve 4 férfi, 5 nő, T.-Lökön végérvényesen elítélt 20, vizsgálat alatt 2, nemre nézve 20 férfi, 2. nő, Nyirbáthorban végérvényesen elitélt 5, vizsgálati fogoly 1, nemre nézve 4 férfi, 2. nő. — A vármegyei árvaszók mult havi tevékenysége a következő volt: junius hóról elintézetlenül átjött julius hóra 1487 ^ügydarab, juliusban érkezett 1568, elintézendő volt tehát 3045, melyből elintézést nyert 1439, hátrálékképen fenmaradt 1606. — A nyíregyházi ev. reform, szegény-alap javára, a helybeli gimuáziahs tauulókból alakult műkedvelők jóté kouyczélu előadást tartanak e hó 15-én a Varga-féle ref. iskola házban. Előadatik: »A bürök*, vígjáték 2 felvo násban. Személvek: Cduiás; Audráscűk Béla. Paris: ifj. Lukács Ödön. Oleon: Bin Lajos. Házfelügyelő C.iniásnál: Kovács Tibor. Hippolyt: Lukács Irma k. a. Helyárak: I-ső hely 80 kr., Il-ik hely 50 kr., állóhely 30 kr., diákjegy 20 kr. Felülfizetések a jótékonj czél érdekében köszönettel fogadtatnak. Kezdete este 8 órakor, vége 9'/

2 órakor. — A villám-sújtott nyir-báthori r. kath. templom rövid idő alatt restauráltatni fog, amennyiben akadt vállalkozó, aki a templom biztosítási összegéért — 5000 forintért — a kijavítást elvállalta. — A pénzügyigazgatóság elhelyezése városunkban megoldást nyert már. A pénzügyminiszter ugyanis elállott abbeli követelésétől, hogy a Gredig-féle ház tulajdonosaival kötöndő bérleti szerződésben három havi fölmoudás köttessék ki, igy a szerződés az említett háztulajdonosokkal, a bérletre nézve három évre megköttetett. — Rabok élelmezése. A nyíregyházi központi,(valamint a nyíregyházai, kisvárdai, nagykállói, nyírbátori, és tiszalöki kir. járásbirósági fogházakban letartóztatott egészséges és beteg rabok és foglyok 1890.évi január 1-től egy, esetleg 3 évre leendő együttes élelmezésének biztosítása végett a nyíregyházai kir. ügyészségnél f. é. szeptember 5. d. e. 10 órakor zárt ajánlati tárgyalással egybekapcsolt szóbeli árlejtés fog tartatni. Az Írásbeli ajánlatok a szóbeli árlejtés kezdetéig a nevezett ügyészséghez adandók be. Kikiáltási ár a rendes étadagra 56 dkr kenyérrel 12.3 kr., a böjti (112 dkr kenyérre) 67 2 kr étadag kikiáltási ára a többi feltételekkel egyetemben az ügyészségi irodában tudhatók meg. Minden étadagra nézve külön ajánlat teendő. Bánatpénz 1000 frt. — Színészek l/j /ehertón. Zoltán Gyula színtársulata ehí 10-dikén kezdte m°g előadásai sorozatát Ujfehértóu, hol az előadások a közbirtokosság állásában fognak tartatni. Ez elég jól sz-rvezett társulat 18 tagból áll. Első előadásul az ,,Egy éj az erdőben" került s íire. -^ Egyetemi és akadémiai hallgatók tánczmulatsága. No lám; ki hitte volna, hogy ily csoda is történhetik Nyireg)háza városában, hozzá még augusztus 3-káu? N ilunk, ahol annyi mindenfélét megpróbáltak már s többnyire — sikertelenül ... A hol mindenki arra néz: mit csinál más, mig ő maga nem lenne kezdeményező a világért sem .... H it a mi nem sikerült a fényes bálokat rende zókuek, sikerült neháuy lelkes ifjúnak; csaptak olyan kis mulatságot, a melyre mindenki vissza fog emlékezni jóidéig a ki csak jelen volt. Pedig kevesen voltak s igaz, hogy annak a ki féuyt akar látni, ott vau a gimnáziumi bál, a ki férjhez akar menni, ott van az aglegéuyek bálja: ez az este pedig tisztán a kedélyességnek, a jókedvnek volt szentelve. Ehez pedig se nagy toilette, se a jövő iránti megfontoló komolyság és aggodalom nem levén szükséges, természetes, hegy azok a kis láuyok jöttek el, kik már elég nagyok arra hogy mulattatni s mulatni tudjanak — egy kicsit, de viszont elég kicsinyek még, hogysem számításból jöjjenek —- mulatni! Ilyeu anomalia niucs az ő szótárukh.m. Igy történt, hogy minden tekintetben, a fiatalok mulatsága volt az, veszedelem nélkülijátszi, gondtalan, egyike azon mézcsöppeknek, melyeknek izét mág örag koruukbau is érezzük, hog/ soliajtozva emlegettük a régi jó időt... Hála azért és elismerés Kubassy krthurné, Martinyi József né, Máy Adolfné, és Valtner Jánosné ő nagyságaiknak, kik késszégel elfogadott háziasszonyi tisztüket a legfényesebb sikerrel oldották meg s köszöuet a jelenvolt közönségnek, mely az egyetemi ifjakat az első mulatságok alkalmából nem ábrándította ki keserű tapasztalatra. Azoknak, kik a mulatság rendezésében vettek tevékeny részt (Maurer László, Korányi Bandi. Szeszich Gyula, Nagy Lajos, Cara Géza) bizonyára fényes jutalon maga a kitűnően sikerült mulatság s a kedvező kilátás más alkalommal tartaudó bgsonló tánczestélyre : fáradozásokért a családok és fi italemberek (io meg fi batyuk) összegyűjtésében bizonyára sokakat köteleztek jóindulatra s kellemes viszaemlékezésre. A virradatig tartó táuczhoz Bmczy Gyula zenekara szolgáltatott általánosan ismert kítüuő talpalávalót. A jelen volt hölgyek névsora a következő: Bsncs Líszlóné, Bernáth Istvánná, Fejér Imréué, Horváth Mártonné, Kerekréty Miklósné, Dr. Konthy Gjuláné, Krajnyák G/örgvné, Kúbassy Arthurué, Májerszky B írnáaé, Marsalkó Gusztávné, Martinyi Józsefné, May Adolfné, Nádasy Lijosné, Pavlovits I-nréné, Ráth Gyuláné, Szénfy Gyáláné, Siopkó Alfrédué, Valtner Jtnosné, továbbá: B ncs M-írisk* Bernáth B )riska, Csilia Lili, Odha Margit, Fejér Jolán, F«ijér Etelka, Gráf Z<uzsó, Horváth Miriska, Kerekréty M irgit, Konthy Emii*, Mtrsalkó Boriska, Mar salkó Iza, Martinyi Irénke, Mirtinyi Margit, Nádasy B->rta, Pavlovits Klarisse, Szénfv Margit, S'.eszich Enma, Szopkó Olga, Valtner Mariska, Weraer Hermiu — Vajha minél több alkalommal volna Martinyi Józsei igazgató úr szívességéből hasonló szép mulatságok színhelye a? czélra oly alkalmas torrnacs írnok ! — Meglőtte a feleségét a héten Kenézlőn egy Hunyadi János nevü oda való lakos, s aztán •linenekült, de Sárospatakon a csendőrök elfogták. Mikor megkérdezték tőle, hogy uem sajnálja-e amit tett, azt felelte rá: Hogy ne sajnálnám, mikor az anyósomat akartam elpusztítani s a feleségemet lőttem meg. — Az asszony! Venczel Jáuos biri-i lakost elhagyta a felesége. Nagyon fájt ez a magára maradt férjnek, s igy történt, hogy Venczel Jáuos a mult évi deczember 20-dikán, revolverrel fölfegyvezkezve, fölkereste a Márton falvához tartozó Kulcsár-rész tanyán tartózkodó feleségét, s kétszer rálőtt revolverével. Az egyik lövés karján találta az asszonyt. A kir. ügyészség gyilkosság kiserlete miatt emelt vádat Venczel János ellen, a törvényszék azouban súlyos testi sértés vétségében mondotta ki bű nősnek s ezért 7 havi fogházra Ítélte. — A nép szájvize. Eddig a kevéBbbé tehetős, családapa — ha száj-it és fogait ápolDÍ akarta — kénytelen volt mindeu oly szájvíznek nevezett mixtúrával beérni, mely olcsó volt. Az ize »megjártT* és ugy látszott, »mintha valamit használt volna is.« De mily következményeket vont az ily szerek állandó használata későnb maga után, arról sokat mesélhetnének azok, a kik az ily »olcsó« szereket hosszabb ideig használták. Hogy a kevésbbé tehetős is képes legyen egy kitűnő szájvíz birtokába jutni, elhatározta dr. Popp J. G. udvari fogorro*, hogy 40 év óta az egcsz világban elterjedt Anatherin szájvizének palaczkjait tetemesen megnagyobbítja ugy, hogy 50 Itrs Anatherin szájvize ma nemcsak a legjobb, hanem a legoloóbb is. Szájvizének 1 frtos és 1 frt 40 krog palaczkjai az árnak megfelelő nagyobb mennyiséget tartalmaznak. Fogpasztája (35 kr ), Anatherin fogpasztája (l frt 22 kr.) és fogpora (63 kr.) oly elismert különlegességek, melyekhez más ily szer nem hasonlítható. — Süketek figyelmébe! E^y személy, ki egy egyszerű szer által 23 évi süketségtől és fülzugástól meg, gyógyíttatott, igen szívesen megküldi ingyen bár ki kéruémet nyelven a szer leírását Cziaa: J. H. Nicholsom Bécs, IX. Kolingasse 4. Az uj-épületben. 1849. jul. 19. nov. 10-ig. — Mesősy Laliiétól. — (Folytatás.) Estve csakugyan erős lépteket hallottunk a folyosón, — s a közös ajtó kulcslyukon kivehettem, hogy egy ősz öreg, zömök testalkotásu beteg embert, háló köntösben, lábravalóban, papucsban öltözve, emelnek karjaikon katonák és profoszok, — leteszik ágyára. — Magyarország 1848—49-iki ország-birája, 8 a főrendiház elnöke — báró Perényi Zdgmond volt. Perényit már tudtuk, hogy azelőtt pár héttel behozták, — de híre futott a pavillouban közöttünk, — hogy az öreg lelki beteg, s közel áll a megőrüléshez. Külön szobát adtak számára. — Egész nsp.de már akkor okió'.er vőgéu igen hűvös éjjeleken által is — nyitva, kitárva tartót ták szobája ajtaját, — s folyvást egy haditörvéuyszóki biztos leskelődött után«, ha nem csak tettetésből mutatja-é magát őrültnek. — Polák profosz kérésére Balassa is bement egy párszor az öreg beteg báróhoz, megnézni, észlelui állapotát, s ha lehet, gyógyítani, eogiteni állapotán. — Néha félórát is elidőzött vele Balassa : — nekem is, Poláknak is mindég úgy nyilatkozott: »Perényi megőrült.* örült e ubert törvényszék elibe állítani s Európa ítéletét affélék által még inkább maga ellen zúditaui, nem akarhatta az osztrák, de a kamarilla elhatározta, tiogy báró Perényi Zsigmondnak, úgy mint Batthyányinak is minden áron meg kell halni ; — azért az egész katona vérbiróság Perényi czellájftba testületileg jött lel, — s ott vallatták, s ott hallgatták ki beteg ágyán leküdve. E i is hallgattam a vékony közös ajtón keresztül, minden szót hallottam, minden feleletét, — két szót nem felelt soha összefügéssel. — Mindazon szokásos 8 az auditor által feltett kérdésekre — »kinek hívják önt ? miért van haditörvényszék előtt? sat. mindég csak annyit felelt: »Én szeretek — te szeretsz, ő szeret, — mi szeretünk, ti szerettek, ök szeretnek,* — mindég kis fia oktatásával foglalkozott zavart elméje, — a vészbirák eredménytelenül oszlottak szót. — Bizonyosan Bécsbe tettek jelentést. — Hirmaduapra ismét rátörtek, kérdéseket intéztek hozzá; de ő most is csak rögeszméit sorolta elő, — s mind a mellett tizeukót órakor a dob megperdült, — s az ágyban fekvő őrült beteg felett Bécs a halálos ítéletet kihirdette. — A katonák és profoizok újra ölbe emelték, s levitték a siralomházba, — s másnap reggel Csernus Manóval, s a 48 iki s 49-iki magyar képviselőház egyik legjelesebb jegyzőjével: Szacsvay Imrével bitófára feszítették. — Mint a többi kivégzettek, ők is napszállatig függtek az oszlopon — a profosz ablakából délután megnéztem a martyrokat; — fehér iugükbea, fólrelört nyakkal, eltorzított arezvonásokkal rétnitően néztek ki. A három oszlop egymás mellett, knvés távolságra egymástól volt leásva, katona őrizet állt mellattök ogész estig. —- Miud az ő, mind a többi vértanúi meggyilkolásánál, mintegy elbújt, elrejtőzött a főváros népe, — egy-két kiváuc i vén asszony, s utczagyerm- k bámulta őket lovétetésökig. Szacsvai Imre, a képviselőház e^yik legteheségesebb jegyzőj Bhirmegyei születésű volt, — az osztrák előtti t-üue az volt, hogy Debr-ecieuben ápril 14 én a hiz 8 jgy a nemzet egyhingulag hozott függetlenségi nyilatkozatai Kossuth, Parényivol mint a felső, s Almási Pállal mint az alsóház elnökével, ő is miut jegyző hivatalosan aláirta. (Vege következik.) Nyilt levelek Vas Mihály barátomhoz. I. Kedves Miskám ! Egy hete, hogy visszajöttem a nagy útról. E'őttein vaunak némely emléktárgyak s elmerengek azokon. Itt vau egy pár galyacska azon cserkoszoruból, mely Kossuth feje felett volt, azou fej felett, melynél nagyobbat nem ékesített korona e földön. Itt vannak fotográfiád azon városokról, melyekben jártam. El-el nézegetem, el-el gondolkodom s csak most kezdem belátni, hogy mily nagyok voltak azok egyeukéut ós összevéve. Itt 7annak a meghívók, Pária város vendégszeretetének megbecsülh;tleu tanúi, 8 mintha hallanám még most is a szíves üdvözléseket, melyíkbeu én is részes valók. S még sokféle emlék visszavisszi lelkemet ama néhány napra, melynek átélt nemes öröme, élvezete, tapasztalata, lassabb ad gokban, elég lett volna egy esztendőre! S mikor átgondolom, átólvezem újra a nagyszerű dolgokat, sajnállak téged, kedves Miskám, hogy nem lehettél te is ott s méltán haragszom arra a . . . tudod kire, ki hitváuy tánczmulatságok kedveért, engom is megfosztott sok örömtől, hogy itthol maradt ... a csúnya! . . . Mégis tiltom neki, hogy olvassa e leveleket, melyeket hozzád íu-ézek, ama holdas estve emlékére, midőn tervezéuk és gondolkozánk, hogy miért is kell neked honn maradnod, mig háuy fajankó begyeskedik uri mivoltán, mint a büdisbanka 1 ! . Szép ut volt . . . nagyon szép s ezer tanúsággal teljes. Eddig is nagyon szerettem, nagyra becsültem az utazást, szórakoztató gyönyöreiért, tanulságaiért. Annyival iukább becsülöm most s nem tudom eléggé ajánlani mindé >kinek, a ki csak teheti. Az utazás a felnőttek szemléleti oktatása, különösebben földrajzi és népmüvelődési ismereteink nem lehetnek alaposak utazás nélkül. Többet ér saját szemünk minden ékes leírásnál, vagy előadásiál. Ezt magamon tapasztaltam. Hallottam én eddig is, olvastam én eddig is sokat . . . sokat . . . vidékekről, uépekről. És most látva azokat, mennyire más színben tűnnek fel. Egyszóval kedves Miskám! Baross miuiszter csókolni való ember a zóna tariffaórt s most nyomban meghívlak jövő aratási vakációra, — ha Isten éltet — egy körutazásra itt a hazában, remélvén, hogy akkorára már lesz neked is valakid, a ki megőrizze, nemcsak előrizze háztájékodat! A szíves éljenzések, melyek a budai indóházból útra bocsátottak, úgyszólván végig kisértek az egész országon. Minden állomáson, akár állt meg a vonat akár uem, érdeklődő közönség gyűlt össze s gondolom, nem egynek színében támadt fel azon óhajtás, hogy bárcíak ő is ott lehetne ama boldog halandók közt, kik, mint a kiszabadult raj, zajongva, enyelegve, repültek a mézdus tájak felé ! Előttem a vidék, Budától, meg ismeretlen volt, azért nagyon kivácsi voltam, különösen a Balatonra, 8 alig vártam a pillanatot, hogy a magyar tengert megláthassam. Eddig nem kötötte le figyelmemet egyébb, mint a gróf Brunsvik valóban gyönyörű, nagy terjedelmű kertje és erdeje Martouvásárnál. Rá gondoltam a nagy Brnusvik Terézre, óh ha a magyar mágnás nőknek csak tiz perczentjét lelkesítené ama szent eszme 8 ebből folyó kötelességérzet! ... mi más lenne ma M igyarország! Hanem majd csak másként lesz tán ezután! . . . A Balaton nagyon szép víz, megbecsülhetetlen drága kiucs s igazán kötözni való futó bolond agyábau szülemlFolytatás » folapon.