Nyelvtudományi Közlemények 16. kötet (1880)

Értekezések és közlések - Csopey László: Magyar szók a rutén nyelvben. 270

MAGYAR SZÓK A RUTÉN NYELVBEN. Tudva van, hogy a magyar nyelv szókincsébe egy jókora szám szláv szó került be, ha nem is épen 900-on felül, a mennyit Miklosich (»Die slavischen Elemente im Magyarischen») jegyzett össze, — minthogy e jegyzéknek nem egy tételéhez a kölcsönvétel'bizonyítását illetőleg még szó fér, — de nem is sokkal kevesebb, tegyük 700—800 szó. E tetemes kölcsönvétel jobbára a magyar nyelv pannóniai életének első századaiban ment végbe, s már régóta befejezettnek tekinthető. Viszonzásul az újabb időkben a magyar nyelv, a reája nézve kedvező körülmények hatalmánál fogva, megint az országbeli szláv nyelvekre kezdett hatni s egynémelyikének a saját szláv kölcsönét már nagyrészben visszafizette jó ugor eredetű szavaival. így jelesen a magyarországi orosz (vagyis rutén) nyelvben tapasztaljuk számos magyar elemek meghonosulását, s habár ezek, a mennyire e dolgozatban első kísérletképen összegyüjthettem, még nem is valami roppant nagy számmal mutatkoznak (400-on fölül), de igen jellemző a rutén népnek szókölcsönzés dolgában engedékeny vagy hogy úgy mondjam fogadékony voltára nézve, hogy a kölcsönvett magyar szók közt sok ige is található, — vagyis olyan szó, melynek kölcsönzése többnyire szükség nélkül, de tapasztalás szerint egyszersmind ritkábban szokott történni. Figyelemre méltó még az is, hogy a rutén nyelv a magyartól még egyes szláv eredetű szókat is a magyarban elváltozott alakban vett át, s így mintegy szláv részre visszakölcsönzött. S végre érdekes jelenség, hogy a sok kölcsönvett magyar szóról már egy-két képzőt is vont el a rutén nyelv s kezdi saját eredeti szláv szavain alkalmazni. Megjegyzem, hogy a magyarországi orosz (rutén) nyelv, még pedig a valóban beszéilt népnyelv szókincsének a jelen kimuta-