Nyelvtudományi Közlemények 7. kötet (1868)

Tanulmányok - Lindner Ernő: Schleicher nyelvtudományi elmélete, tekintettel a német nyelvre. 420

SCHLEICHEB NYELVTUDOMÁNYA. 421 csak a nyelvben gondolkodik világosan az ember, kiki könnyen észreveheti önmagán. Vegyük most közelebbről szemügyre az eddig nyert két nyelv-képezö momentumot, t. i. a gondolkodást, és a hangot. A hang beszédszerveink működésének terménye; a gondolkodás az agy működése, a szellem mozgása. Mind a gondolkodás, mind a hang, termész.etöknél fogva időbeli valami. A hangot az ő tünékenysége, sebes és soknemü változásra való képessége, kitűnően alkalmassá teszi a gondolkodás kifejezésére. A gondolkodás más médiumban nem volna képes oly szabadon és sebesen mozogni, mint a hangi médiumban. Mily gyámoltalan a mim — jel —, mily lassú az írás általi gondolatkifejezés ! A beszédhangnak tehát az a feladata, vagy jobban mondva, az a tiszte, hogy a gondolkodást érzéki megjelenésre, igazi létre hozza. Tekintsük meg pontosabban a nyelvnek ezen oldalát, a nyelv tartalmát , a gondolkodást. A gondolkodásban szemléletek, fogalmak bizonyos vonatkozásban vétetnek. Ennélfogva a gondolkodást magát — bármennyire egységes is az a valóságban — elméletileg mégis két elemre bonthatjuk fel: fogalmakra vagy képzetekre, melyek a gondolkodás anyagát teszik, s a vonatkozásra, a melyben a fogalmak vagy képzetek a gondolkodásban előkerülnek, s a mely a gondolkodás alakját teszi. Mind a kettő a gondolkodásban természetesen oly válhatlanúl és mindig egyszerre van meg, mint egyáltalában az alak és tartalom. A nyelv feladata tehát, a képzeteknek vagy fogalmaknak és azon vonatkozásoknak, a melyekben amazok vétetnek, hangi képét adni; hiszen a nyelv a gondolkodási folyamot tükrözi vissza, testesiti meg a hangban. De a gondolkodás ezen hangi képmása többé vagy kevésbé tökéletes lehet. El lehet az a legszegényesebb jelzésekkel is, de fényképi hűséggel is tükrözheti vissza a gondolkodást a hang finom és mozgékony médiumában. Egy elemet azonban nem nélkülözhet sohasem a nyelv, t. i. magoknak & fogalmaknak és képzeteknek hangi kifejezését; ezeknek hangi kifejezései teszik a nyelvnek múlhatlanúl szükséges oldalát. Csak a vonatkozás hangi kifejezése lehet változó, sőt egészen is hiányzó; ez a nyelvnek változó, végtelen fokozatra képes oldala, A vonatkozás maga természetesen nem