Nyelvtudományi Közlemények 1. kötet (1862)

Tanulmányok - Budenz József: Csuvas közlések és tanulmányok - 200

*2tb BUDENZ JÓZSEF. a 3-dik személy birtokosragjával vagy a nélkül : ptrvehin\e (elsejében) vagy pervej (pervehi) meg pervehire először; ikké&in\e vagy ilikire másodszor, másod ízben ; = vissesinyi vagy vissire = harmadszor, harmadízben; tuvatta$hi\e vagy tuvattera ~ negyedszer, negyed ízben. Ilyen adverbiumok egyéb hí végű melléknevekből is képeztetnek, p. o. kajranhinle vagy kajranhira (utolsójában, utolsóban) utolsószor, utolsó ízben. r t/J A törtszámok kifejezésére, mire a magyar és más nyelvek a sorszámneveket használnak, a csuvas természetesen csak alapszámnevekkel élhet; Reguly erre vonatkozó e példát jegyezte meg: tuvat tilberen ik tiibe mana tivre : két negyedrész juta nekem (szó szerint: négy részből két rész, — tűbe rész). — A „másodfél, harmadfél" stb. féléket így adja : prede soro = másod-fél, tkp. egy és fél (soro fél). ikkide soro = harmad-fél, tkp. kettő és fél. visside soro pc negyed-fél, tkp. három és fél. vonnoda soro = tizenegyed-fél, tkp. tíz és fél. Néha, azt mondja, így is : ikke soro kettő fél stb. h) Némely adverbiumi kitételekről, melyekben számnevek is szerepelhetnek, majd későbben szólunk. 11. Névmások. aj Az Önálló személyi névmásoknak, három kútfőnk szerint, ezen alakjai vannak és a főbb casusok szerint ilyen ragozása: 1. szem. nom. a'be, ap (Elsgr.) a'bi (Visn.) ep v. e'be ( gen. marii'n ma'n'in manen v. ma dat. acc. mana' mana' mana' instr. manba' ma'nba manba' ablat manda'n -2. szem. nom. a'ze, as te a'ze es v. eze gen. sarii'n sa'riin sanen v. sann dat. acc. sana' sana* sana' instr. sanba' sa'nba ablat. sánda'n